;

Balaton;turizmus;vendégéjszakák;szálláshelyek;körkép;főszezon;MTÜ;

Ellentmondások nyara: jó időben, hétvégén pokrócnyi helyet is nehéz volt találni a strandokon, de aztán a munkanapokon hirtelen őszies lett a forgalom

- „Nem is emlékszem, mikor volt utoljára ennyire rossz nyaram” – Kevesebb volt a magyar vendég a Balatonnál, de ennél aggasztóbbak a foglalási szokások

Egyre többen keresik a rövid és olcsó nyaralást – derül ki körképünkből.

– Nem is emlékszem, mikor volt utoljára ennyire rossz nyaram: máskor június végétől augusztus 20-ig egy-egy nap kivételével mind az öt apartmanom végig ki tudtam adni, az idén viszont csak két olyan hetem volt, amikor fullon ment a ház, egy júliusban, és persze augusztus 20. előtt. Összességében úgy hatvan százalékos lehetett a kihasználtság, ilyen utoljára a koronavírus-járvány első hullámát követő nyáron fordult elő – állította Katalin, aki Balatonbogláron ad ki apartmanokat az idei nyári szezonról.

A révfülöpi Tamás viszont elégedett az elmúlt főszezonnal, kilencven százalék feletti kihasználtsággal futottak kiadó szálláshelyei még úgy is, hogy cirka ötödével megemelte az árakat tavaly óta. – Már nyár elején látszott, hogy nem lesz rossz szezonunk, ugyanis külföldről háromszor többen foglaltak, mint a múlt nyáron, így

hiába csökkent a magyar vendégek érdeklődése, arra azért voltak elegen, hogy a „köztes lyukakat” betömködjék 

– magyarázta.

Ez a két vélemény is mutatja, felemás nyarat zárt az idén a Balaton, s nemcsak a legalsóbb szinteken oszlanak meg a vélemények az idei szezonról: szakmai berkekben is egymásnak teljesen ellentmondó vélemények jelentek-jelennek meg. A Magyar Turisztikai Ügynökség például a nyár folyamán szinte heti rendszerességgel adott ki győzelmi jelentéseket a Balatonról, mindig megtalálva valamilyen viszonyítási pontot az elmúlt évekből, melyekhez képest jobb volt a helyzet az idén. Ezzel szemben a nyár közepén Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke arról beszélt, felméréseik szerint 30-40 százalékkal kevesebb a vendég a tónál, mint egy éve, ugyanis sokaknak egyáltalán nincs pénzük nyaralni, akik pedig vakációzhatnak, azok közül sokan a külföldet választják.

A sajtó is többször foglalkozott vele, hogy sokan Horvátországba indulnak a Balaton helyett, s az okok között többek között az árak és költségek kiegyenlítődését említették, újabb heves vitát generálva: a tó- vagy a tengerpart olcsóbb-e? A kormánypárti sajtó kampányüzemmódba kapcsolt a mundér becsülete védelmében, a NER tóhoz kötődő erős emberei természetesen megpróbálták cáfolni az adatokat, Laposa Bence, a Balaton Kör elnöke az InfoRádióban egyenesen méltatlan hecckampányról beszélt, s úgy vélte, ez már olyan gazdasági károkat okoz a tóparti vállalkozásoknak, hogy jogilag is fel kellene lépni ellene. Ez alapján a kormánykritikussággal kevéssé vádolható KSH-t is célba vehetné Laposa Bence, hiszen az állami hivatal adatai alapján sem volt minden rendben a Balatonnál.

A KSH szeptember elején nyilvánosságra hozott, júliusra vonatkozó adatai szerint a belföldi vendégek száma 3,6, az általuk eltöltött éjszakák száma 8,4 százalékkal csökkent, a külföldiek száma 19, vendégéjszakáiké 13 percenttel nőtt. Beszédes adat, hogy a legmagasabb kategóriájú szálláshelyeken,

a szállodákban 9,4 százalékkal csökkent a magyar vendégéjszakák száma, míg a külföldieké 8 százalékkal nőtt. 

Eközben júliusban a budapesti turizmus 9,7 százalékkal nőtt.

Szeptemberre aztán enyhült a hangulat, a hónap elején már Flesch Tamás is pozitívabban nyilatkozott, megjegyezve, hogy a korábbi éveknél több külföldi nagy részben ellensúlyozta a hazai vendégforgalom visszaesését, ráadásul a hétvégékre jellemzően telt ház alakult ki a tónál, így egyáltalán nem akkora a baj, mint júliusban látszott.

– Szerintem nem volt sokkal kevesebb vendég, mint máskor. Inkább az egyenetlen eloszlás miatt tűnt úgy, mintha sokkal kevesebb lenne a turista – magyarázta Zoltán, egy keszthelyi vendéglő üzemeltetője. – Ha jó idő volt, pláne hétvégén, sokszor nem tudtunk mindenkit leültetni, s várniuk kellett a vendégeknek. Aztán hétfőtől szerdáig szinte kiürültünk. A másik, ami feltűnt, hogy szűkült az a réteg, mely beül ebédelni vagy vacsorázni, láthatóan a legtöbben ezen próbáltak spórolni. Akik csak- napra vagy egy hosszú hétvégére jöttek,

jobban elengedték magukat, mint azok a családok, melyek hetekre leköltöztek a nyaralóba a gyerekekkel.

– Egyre kevesebb a hetelő, pláne kéthetelő vendég – állította Tamás, aki négy házban hat apartmant ad ki évek óta Siófokon. – A külföldiek persze még így foglalnak, a magyarok viszont inkább széttördelik a vakációt: 4-5 nap július elején, aztán ugyanennyi a hónap végén vagy augusztus elején, s még ennyi augusztus 20. környékén. Ami persze nekem kevésbé jó, hiszen rendre marad 1-2-3 nap üresen, s oda nehéz vendéget találni. A másik, ami feltűnt, hogy egyre kevesebb a hosszú távú foglalás, vagyis már nem annyira jellemző, hogy április közepéig lefoglalják az apartmanokat, hanem a várható időjárás alapján, sok foglalás 5-10 nappal az utazás előtt esik be. Sőt, ahogy néztem, úgy tíz százalék igazából beesik az utcáról lesz, ami lesz alapon. Ami, ha éppen van üres helyem, áldás, amúgy viszont nem örülnék, ha ez lenne az irány, mert kiszámíthatatlanná teszi az üzletet.

– A többség a kompromisszumos nyaralást választotta az idén 

– vélte Ilona, aki férjével panziót és éttermet is üzemeltet Badacsony környékén. – Vagy jó, partközeli szállás vagy étterem, legalábbis mi ezt tapasztaltuk, persze voltak, akik ötvözték a kettőt, de a többség spórolásból választani kényszerült. Az étlapon is az egytálételek, menük voltak a legnépszerűbbek, a különlegességeket talán, ha harmadannyian választották, mint tavaly.

Kevesebb magyar volt idén a Balatonnál, ráadásul a tóhoz eljutók kevesebbet is költöttek. Sokan voltak kénytelenek spórolni a fagyin, a lángoson, az éttermen

A megkérdezett szállásadók és vendéglátósok abban egyetértettek, hogy nehezen indult be a szezon, láthatóan jóval kevesebben engedhették meg maguknak a valódi nyaralást, s sokkal több lett az 1-2 napos, jellemzően szombat-vasárnapra érkező vendég. Ezt erősítették a szallas.hu adatai is: a náluk foglalók 57,7 százaléka 1-2 éjszakára keresett szállást. Ez látványában inkább a déli parton mutatkozott meg, hiszen oda rendre jóval többen utaznak, az északi part kisebb üdülőtelepülésein nem volt annyira feltűnő a vendéghiány, főleg, hogy ez a partszakasz jellemzően drágább, vagyis korábban sem a kispénzűek keresték fel elsősorban.

– Az elmúlt években sokan örültek, hogy a Balaton elindult a minőségi turizmus felé – mondta a balatongyöröki panziós, Zsolt. – Sokan komoly összegeket fektettek be, a Kisfaludy-programból is rengeteg pénz jutott az ilyen kicsiknek is, mint mi. Csakhogy jött az infláció, ami elvisz mindent.

Nem kapzsiságból emeljük az árakat, ahogyan a vendéglősök sem, hanem hogy ki tudjuk gazdálkodni a rezsit, a béreket. Viszont azt is látjuk, nem háríthatunk át mindent a vendégekre, mert akkor elmaradoznak.

Most is nagyon a határon táncolunk, papírvékony a gát, s ha átszakad, sokan elfordulnak a Balatontól, s nincs az a külföldi turistaroham, ami a magyar vendégek hiányát hosszú távon pótolhatná. Az idén komoly figyelmeztetést kapott a Balaton, ha ilyen marad a gazdasági helyzet, jövőre még kevesebb pénze lesz az emberek többségének, s akkor lehet bármilyen kánikula, nagyon rossz idők várnak ránk.

Minden jó, mégis mindenki hallgat

Összesen több mint száz balatoni szállodát, panziót, éttermet, kempinget kerestünk meg e-mailben, hogy pontos képet kapjunk arról, milyen volt a szezon. Talán a hazai közállapotokról is sokat elárul, hogy – miközben a kormánypropaganda óriási turisztikai sikerekről ad hírt – a megkeresettek többsége nem kívánta névvel megosztani tapasztalatait. Kaptunk viszont választ a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, a tó körül négy kempinget működtető Balatontourist-től. A cég marketing menedzsere Altmann Renáta úgy fogalmazott: – A nehezebb gazdasági körülmények ellenére is sikeres nyári szezont zártunk, a tavalyihoz képest, ha kevéssel is, de nőtt a vendégszámunk, köszönhetően többek között az egyre népszerűbb kerékpáros turizmusnak.

Ezzel együtt megerősítette a trendváltozást: míg a pandémia alatti években erőteljesen megnőtt a hazai vendégek száma és aránya, az idén viszont csak a vendégéjszakák kisebb részét, 40 százalékát jelentették a belföldi turisták. Némiképp meglepő módon egyre több a foglalással érkező, az elmúlt nyáron 10 százalékkal nőtt a számuk, sokan már egy évvel a nyaralás időpontja előtt bebiztosították helyüket. A foglalás nélküliek jellemzően a hirtelen jött kánikulai napokra érkeztek, nem véletlen, hogy július vége, augusztus eleje volt a legerősebb része a nyárnak, az átlagos tartózkodási idő 4,2 éjre nőtt a cég kempingjeiben.

A Budapesti Közlekedési Központ közölte: a rendőrségi vizsgálat folyamatban van, ám ha bebizonyosodik, hogy a pótdíjazás során munkatársai helytelenül jártak el, a legszigorúbban jár el velük szemben.