Az orosz hatóságok csütörtökön megkezdték az Ukrajnától tavaly elcsatolt ukrán területeken az eredetileg szeptember 8-tól meghirdetett regionális választásokat. A cél, hogy legitimálják hatalmukat az ország "új szubjektumaiban", amelyek a 2014-ben annektált Krím félszigettel együtt Ukrajna területének egyötödét teszik ki. Kijev arra kéri megszállás alatt élő állampolgárait, hogy bojkottálják a szavazást, amennyire tudják.
Oroszország nem ellenőrzi teljes egészében az érintett Herszon és Zaporizzsja megyéket, valamint a Donyecki és a Luhanszki „Népköztársaságot”, amelyekben ez lesz az első választás az Ukrajna elleni átfogó háború kezdete óta. Az ENSZ Közgyűlése tavaly októberben a tagállamok háromnegyedének támogatásával ítélte el Oroszországnak a négy régió "illegális annektálására tett kísérletét". Kijevi tisztviselők szerint a mostani választások is törvénytelenek, s jól mutatják, miért képtelenség béketárgyalást kezdeni Moszkvával, amíg ki nem vonja összes katonáját Ukrajnából.
Az „új területek” szavazása szeptember 10-én zárul, egy napon az Oroszország-szerte tartott részleges regionális választásokkal. Az ország 85 régiójából 26-ban a kormányzói szék sorsa dől el, 20-ban a regionális parlament képviselői helyeit osztják el, számos városi és helyi tanács megválasztása mellett. Sehol sem szerepel azonban valódi ellenzék, mivel a hatóságok brutálisan elnyomnak minden másként gondolkodó hangot. Ami a tavaly bekebelezett ukrán régiók kormányzóit illeti, mind Vlagyimir Putyin elnök támogatásával indulnak, miután az elmúlt hónapokban csatlakoztak a Kreml Egységes Oroszország pártjához, amely több mint kétharmados többséggel bír a Dumában, s csak névleges ellenzéke van. Az "új területek" vezetőiről a pártlisták alapján megválasztandó helyi törvényhozás dönt majd, eltérően a meghatározó oroszországi gyakorlattól, a közvetlen választásoktól.
Mariupol kikötővárosából, amely 2022 májusában hónapokig tartó ostrom után került orosz kézre, a Reuters csütörtökön arról számolt be, hogy választási megbízottak ideiglenes szavazófülkét állítottak fel egy háztömb udvarán, s a csordogálva érkező lakók új, orosz útleveleiket mutatták fel a voksolást rendőri biztosítás mellett lebonyolító tisztviselőknek. A város tavaly februárban elmenekült ukrán polgármestere, Vadim Bojcsenko a Reuters szerint helyiektől tudja, hogy nincs választói névjegyzék és a pártok jelöltlistáit sem tették közzé a hatóságok, "biztonsági megfontolásokra" hivatkozva. A szavazók csak öt, a Kreml által jóváhagyott párt közül választhatnak. "Egyértelmű, hogy az emberek nem bíznak ebben a folyamatban, amely csak látszatválasztásnak nevezhető" - mondta egy kijevi interjúban, hozzátéve, hogy minden úgy zajlik, ahogy az annexiós „népszavazáson” történt, amikor az embereknek a katonák és rendőrök kíséretében házról házra járó biztosok előtt kellett leadniuk voksukat. Az Ukrajna és nyugati szövetségesei által csalásnak minősített tavaly szeptemberi referendumokról Moszkva azt állította, hogy a négy terület elsöprő többséggel támogatta Oroszország általi bekebelezését.
Az orosz erők által négyötöd részben ellenőrzött zaporizzsjai régióban – ahol az ukrán erők nemrég áttörték az oroszok első védelmi vonalát – Moszkva tavaly Jevgenyij Balickijt, az ukrán parlament egykori oroszbarát képviselőjét nevezte ki kormányzónak. Augusztusban egy Putyinnal folytatott, az állami televízióban sugárzott beszélgetésben Balickij azt mondta, „a régió hangsúlyozottan Kreml-barát szavazatot fog leadni”. Egy Kreml által ellenőrzött közvélemény-kutató augusztus eleji felmérése alapján az Egységes Oroszország (Jer) jelöltjei mind a négy régióban legalább 80 százalékos győzelmet fognak aratni.
A Vazsnije Isztorii független orosz hírportál szerint Moszkva a többpártiság illúzióját próbálja kelteni, noha a megszállt régiókban nincs kiből választani. A portál a herszoni és zaporizzsjai jelöltlistákat tanulmányozva azt találta, hogy az ottani jelöltek egyharmada háziasszony, nyugdíjas, diák vagy bizonytalan jövedelemforrású munkanélküli, s a legtöbb ilyen arctalan jelölt a látszatellenzéki szatellitpártok színeiben indul. Az Egységes Oroszországnál viszont csak 3 százalék ezek aránya, miután a Kreml pártja mindazokat felvette listáira, akik a katonai-polgári adminisztrációkat vezetik, vagy a megszálló hatóságoknak dolgoznak.
Oroszország silány látványosságot rendez
A választásoknak és népszavazásoknak a szabad választójog elvén kell alapulniuk, ami nem valósulhat meg a véleménynyilvánítás, a sajtó, a mozgás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságának tiszteletben tartása nélkül. Mivel a hadiállapot korlátozhatja vagy felfüggesztheti ezeket az alkotmányos jogokat, valóban demokratikus államok nem tartanak választásokat intenzív háború idején. Ezzel szemben, mutat rá a Politico amerikai hírportál, Oroszország ezen elveket áthágva, „feloldotta a hadiállapot idején tartott választásokra vonatkozó összes törvényi tilalmat, hogy megrendezze ezt a silány látványosságot”.
Ne tévesszenek meg senkit – summázta a helyzetet a Politico az elcsatolt ukrán területek választásai kapcsán. „Semmi szabad vagy tisztességes nem lesz bennük - pusztán propagandacélokból tartják őket. Az eredmények előre meg vannak írva, mint valamennyi ’választás’ és ’népszavazás’ esetében, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök Kremlje szervez. A ’választási’ tisztviselők, valamint az orosz katonák gondoskodnak róla.”
Közben az októberben esedékes választásait a hadiállapot miatt elhalasztó Ukrajnát a Kreml nyugati propagandistái máris, elítélik szembe állítva Kijev lépését azzal, hogy Moszkva kész szavazást tartani.