Ugyanis jelenleg sem az EU-ban, sem az Egyesült Királyságban nincs jogi meghatározás a „növényi alapú” vagy a „vegán” élelmiszerekre vonatkozóan, így fordulhat elő, hogy állati eredetű összetevők is megjelennek a vegánként hirdetett élelmiszerekben.
A probléma azonban korántsem csak a vegánokat érinti, hanem például a különböző összetevőkre érzékeny fogyasztókat is. A tej és a tojás például súlyos reakciókat válthat ki az ezekre allergiásoknál, így a vegán ételek jogi meghatározásának hiánya veszélyes is lehet – figyelmeztet a Chartered Trading Standards Institute (CTSI – a világ egyik legnagyobb, több mint 140 éves, kereskedelmi szabványokkal és fogyasztóvédelemmel foglalkozó szervezete). Az általuk megkérdezett 2000 fogyasztó 76 százaléka ugyanis úgy gondolja, hogy a vegánként címkézett termékek teljes mértékben mentesek az állati eredetű összetevőktől, egy másik kutatás szerint pedig a tejre allergiások 84,6 százaléka hiszi azt, hogy a vegánként megjelölt ételek számukra biztonságosan fogyaszthatóak.
A boltok polcain egyre több „vegán” megjelölésű élelmiszer található. Magyarországon az európai uniós élelmiszeripari jogszabályok érvényesek, amelyek kiegészíthetők nemzeti szintű szabályozással – mondta lapunk megkeresésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Szabályozás hiányában jelenleg az élelmiszerek jelölésének vizsgálatánál az általános szabályokat veszik figyelembe, amely alapján nem lehet megtévesztő a termék kötelező, valamint önkéntesen megadott jelölése.
Az élelmiszerek címkézését uniós szinten a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet szabályozza, de a mai napig nem jelent meg az a részletes szabályozás, hogy mely terméken tüntethető fel a „vegán” felirat, milyen határértékeknek kell megfelelni a termékeknek annak érdekében, hogy „vegán” címkével lehessen őket forgalomba hozni. Azonban ugyanez az uniós rendelet rendelkezik arról, hogy minden összetevőt jelölni szükséges az élelmiszerek címkéjén. Továbbá előírja, hogy bizonyos allergéneket kiemelten kell jelölni a termék csomagolásán, például a tejet és annak származékait. Tehát a fogyasztóknak nem elég arra hagyatkozni, hogy egy terméken nagy betűkkel olvashatják, hogy „vegán”, hanem érdemes átböngészni az összetevők listáját is, különösen ha valamire allergiásak. Amennyiben egy üzemben a „vegán” termékeket ugyanazon a gépsoron gyártják, mint az állati terméket tartalmazó készítményeket, vagy egyéb módon van rá esély, hogy az állati termék véletlenül belekerüljön a gyártás során a „vegán” címkével ellátott termékbe, abban az esetben alkalmazni kell az erre vonatkozó tájékoztatást az általános élelmiszer-biztonsági előírások alapján, ilyen például a „nyomokban tartalmazhat…” felirat. Nébih szerint a hatósági ellenőrzés során akkor lehet kifogásolni egy vegán jelölésű terméket, ha allergén anyagot kimutatják benne (például tejet, tojást), de nem szerepel figyelmeztető felirat annak nyomokban történő előfordulására.
Növényi alapú ételek terjedésének az akadálya a magas ár és az alacsonyabb élvezeti érték
Táplálkozási szokásaink, és az arra épülő élelmiszeripar, valamint az ebből következő mezőgazdasági gyakorlatok karbonlábnyoma tetemes. Világos és egyértelmű, hogy ha nem akarjuk tovább fokozni a környezeti-éghajlati válságot, és meg akarjuk őrizni az élelmiszer biztonságot, akkor egyszerűen nem fogyaszthatunk ilyen sokan ekkora mennyiségű állati eredetű táplálékot. Azonban a táplálkozás és az ahhoz kapcsolódó választások alapvetően érzelemközpontúak, rendkívül erős szociokulturális mintákon alapulnak és ennek megfelelően lassan és nehezen változtathatóak meg - olvasható a Másfélfok honlapján.
Az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézete által végzett, reprezentatív felmérésen alapuló kutatás szerint a magyar társadalom szinte egésze (94,8 százaléka) szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben. Az energiatakarékosság kiemelkedik a mezőnyből, míg az állati eredetű élelmiszer fogyasztásának a csökkentése kapta a legalacsonyabb pontszámot.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen készített felméréséből pedig az derül ki, hogy a növényi alapú ételek terjedésének legfőbb hazai akadálya a magas ár és az alacsonyabb élvezeti érték az állati eredetű termékekhez képest. Jóllehet egyre fontosabbak a környezeti szempontok a vásárlás során, a fogyasztók inkább egészségügyi és állatjóléti okokból döntenek mellettük.
