Vajon mit gondoljunk egy olyan bíróról, aki nem (jól) ismeri a törvényeket. Aki ráadásul nem is egy „mezei” bíró, hanem a legnagyobb létszámú magyar bírósági szervezet elnöke, s épp a bírákra vonatkozó egyik legfontosabb jogszabályt, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényt (Bszi.) értelmezi tévesen.
A felvetés nem pusztán elméleti jellegű; a Fővárosi Törvényszék (FT) elnöke, Tatár-Kis Péter levelet írt az FT vezetőinek, amelyben szeptember 25-ére összehívta a törvényszék küldöttválasztó összbírói értekezletét. E fórumon választják majd meg a bírák maguk közül, titkos szavazással azokat a küldötteket, akik egy későbbi küldöttértekezleten döntenek az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjairól. A 444.hu által ismertetett levél szerint Tatár-Kis arra kérte az FT vezetőit, hogy saját szervezeti egységükben „bírói tanácskozás” keretében biztosítsanak lehetőséget a jelöltállításra. De a Bszi. nem ismer olyan fogalmat, hogy „bírói tanácskozás”, nem tud a jelöltek előzetes kiválasztásáról, a küldöttek választását egyértelműen az összbírói értekezletre bízza, ahol Tatár-Kisnek és a többi vezetőnek éppúgy egyetlen szavazata van, mint bármely bírónak. Ráadásul az FT elnöke abban is tévedett, amikor azt írta, hogy az OBT korábbi tagjait nem lehet küldötté, s ezáltal az új OBT tagjává választani, hiszen a törvény erre – kivételként, a mostani választás esetére – lehetőséget ad.
Márpedig e tévedéseknek komoly tétjük van. A jelenlegi OBT mandátuma jövő januárban lejár, s egyáltalán nem mindegy, a bírák kiket választanak hat évre a bíróságok központi igazgatását felügyelő, jogköreiben épp nemrég megerősített tanácsba. Autonóm, konfliktusokat is vállaló tagokat, vagy olyanokat, akiknek fontosabb a bírósági vezetés és kormány iránti lojalitás, mint a bírói függetlenség.