A Kiscelli Múzeum templomtere kedd este megtelt emberekkel Reigl Judit Szárnyalás című kiállításának megnyitóján, a téglafalak közt mégis csönd uralkodott. A közönség előtt ugyanis a 97 éves Kurtág György játszott zongorán, így fejezve ki tiszteletét a három éve elhunyt festőművész iránt, akivel életének utolsó szakaszában telefonon tartotta a kapcsolatot. A világhírű zeneszerző fellépése meglepetés volt, a játéka előtt pedig azt mondta, Bach és Mozart lassú tételei mellett a festő rajzaihoz írt saját kompozícióit fogja előadni, melyeket Reigl Juditnak játszana, ha itt lenne.
A kiállítást ezután Alföldi Róbert nyitotta meg, aki arról beszélt, hogy a száz éve született Reigl Judit festészetét nem lehet szavakba önteni. „Igazán hallgatni kellene most, és nem valami verbális élményközvetítéssel próbálkozni Reigl Judit kiállításának megnyitója kapcsán. Hallgatni kellene annyi ideig legalábbis, amíg egy megnyitószöveg tartani szokott vagy akár tovább is”. A színész-rendező elmondta, hogy a tárlat azt a csöndet hozza létre, melyben egyszerre kezd el kavarogni bennünk az összes, akár egymásnak ellentmondó gondolatunk, érzésünk, amikor megszűnik a tér és az idő, amikor igazán érzékeljük a mindent és önmagunkat egész valójában. „Ezért kellene most hallgatni, mert ez a kiállítás pont ezt a csöndet hozza létre, sőt kényszeríti ránk. Nem enged elslisszolni, kilépni a helyzetből. Arra kényszerít, hogy a csöndre figyeljünk, arra kényszerít, hogy belenézzünk abba a valamibe, ami talán a végtelen, de inkább mondjuk azt, hogy önmagunkba.”Alföldi szerint a képek minden romantikus felhangtól mentesen mutatják fel a létezést, ezúttal gesztusok helyett emberi alakokkal.
Merthogy a jelen kiállítás első ízben demonstrálja, hogy Reigl életművében milyen fontos szerepet tölt be a figurális ábrázolás. A templomtér mennyezetéről függő lepleken emberi torzókat látunk, melyek a szó szoros értelmében lebegnek a levegőben, ahogy a vászonképeken látható alakok is. Noha a testek egy meghatározhatatlan térben, a végtelen űrben vagy a semmiben léteznek, mégsem csak az elveszettség érzetét keltik, hanem a felemelkedés reményét is, akárcsak egy vallási témájú képen. A művész elmondása szerint „ezek a testek az égben nem függetlenek a mennybemenetel vagy a feltámadás ikonográfiájától”.
A tárlaton a téma változatos ábrázolásának lehetünk tanúi. Az 1966-os Ember című festményen például a piros háttér előtt megjelenő fekete-fehér férfitorzó már-már absztrakt alakot ölt, míg a 1999-es Kívül című képen egy alkonyi tájban látunk három arctalan alakot. Egyes képeken pedig nem az emelkedés, hanem annak ellentéte válik fő motívummá. Ilyen a New York, 2001. szeptember 11. című kép, melyen a lángoló ikertornyok közt egy zuhanó alakot látunk. De a művész elkészítette ennek „folytatását” is. A New York, 2001. szeptember 11-ét követően című sorozatában az alakok már nem zuhannak, hanem ismét emelkednek, így fejezve ki, hogy a halál után érkezik a feltámadás.
Info: Szárnyalás-Vol-Flight. Reigl Judit figurális festészete. Kurátor: Cserba Júlia, Gát János, Róka Enikő. Kiscelli Múzeum, Budapest, 3. kerület, Kiscelli utca 108. Megtekinthető október 27-ig.
