- Bódvaszilas, a kassai külváros – Egyre több a szlovák háztulajdonos a borsodi falvakban

Omlós mentolos cukorka és a világ legmenőbb, almazöld színű tornacipője, olyan, amilyen senki másnak nem volt az egész iskolában. Két kora gyermekkori emlék a ’70-es, ’80-as évekből. A közös a két misztikus ajándékban, hogy a tárgyiasult, már-már nyugati életérzést határhoz közel élő rokonok hozták, és nem a tengerentúlról, hanem – ahogy emlegették mindig – „Szlovákból”. Ahová szinte hetente jártak vásárolni, mi pedig legfeljebb irigykedve hallgattuk a történeteiket az alacsonyabb árakról, az itthonitól eltérő kínálatról.Az észak-borsodi falvak lakóinak jóval közelebbi nagyváros Kassa, mint Miskolc, a bevásárlási szokások azóta sem változtak, sőt oda-vissza működnek, tapasztaljuk manapság. Mi több, fordult a kocka, a szlovákok is vásárolnak nálunk, igaz, nem mentolos cukorkát, hanem ingatlant, hallottuk a határ közeli Bódvaszilason.

A hír meglepő, hiszen arról ugyan rendszeresen hallunk, hogy Győr környéke népszerű a szomszéd ország vásárlói körében, de hasonló tendenciára nem számítottunk egy természeti kincsekben ugyan bővelkedő, de üzleti lehetőségektől távol fekvő magyar faluban. Tévedtünk, a helyiek sorra mutatják a házakat, amelyeknek már nem magyar a tulajdonosa. Közülük néhány a nyelvet is alig beszéli. Kertes házra vágynak, ami Kassán nagyon drága, tudjuk meg az okot. Korhűen felújított parasztház előtt visz az utunk, néhány éve 50 ezer euróban alkudott meg vevő és eladó, előbbinek a kassai lakása akkor ennek az összegnek a hatszorosát érte, halljuk az összevetést.

Versenyképes házárak

– A határ menti települések népszerűek a szomszédaink körében. Ennek különböző okai vannak. Például az egyik, hogy Ausztria és Szlovákia hivatalos fizetőeszköze az euró, ezért az ottani árakhoz képest a magyar ingatlan- és egyéb árak általában kedvezőbbek. A másik, hogy bár az egész régióban, így Szlovákiában és Magyarországon is jelentős drágulás történt az ingatlanpiacon, és záródik a nyugat- és kelet-európai árolló, a szomszédainkhoz képest még mindig kedvezőbbek az ingatlanáraink – részletezi lapunknak Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. – Emellett az elmúlt években egyre elfogadottabb lett a home office, sok esetben teljesen mindegy, hogy valaki a munkahelyén vagy messzebb dolgozik.

Ezek a megfontolások fölerősítik a határ menti ingatlanok keresletét. Ha csak a hazai vásárlókra apellálnának ezek a települések, alacsonyabb lenne a piaci ár, a külföldiek által támasztott kereslet viszont följebb viszi.Ugyanez megfigyelhető a nyugati határvidékeken. Sopronban már szinte budapesti ingatlanárakkal találkozhatunk, de ennek nem az az oka, hogy minden osztrák álma egy soproni garzonlakás, teszi hozzá Balogh László, hanem az, hogy arra van a régió berendezkedve, hogy onnan járnak dolgozni az emberek Ausztriába magasabb fizetésért. Ezt a jövedelmet viszont itthon költik el, ami hatással van az ingatlanok árára és bérleti díjára is. Az észak-magyarországi hatás is ennek köszönhető. Ráadásul Miskolcon most adták át az M30-as autópályát Kassa felé, számíthatunk arra, hogy ez a borsodi, amúgy – a szakember szavaival élve – nem az ingatlanpiac lőporos hordójának számító régiót is élénkítheti.

Mini népességrobbanás

A szlovákiai magyar portál, a Bumm egy hónapja mutatta be a szlovák nemzeti bank adatait. Kassán és környékén az ingatlanok négyzetméterenkénti ára a második legdrágább az északi szomszédunknál: 2200 euró. Ez 385 forintos árfolyammal számolva 847 ezer forint.Ezzel szemben, a borsodi példánál maradva, Bódvaszilason öt éve 16, tavaly 154, idén 266 ezer forintos négyzetméterárakról lehet átlagosan beszélni, olvassuk ki abból a táblázatból, melyet az ingatlan.com lapunknak küldött. A földrajzi közelség a határhoz még közelebb fekvő Komjátiban is majdnem megduplázta az átlagárat: 65 ezerről 123 ezerre.

A Bódvaszilastól kőhajításnyira lévő Tornabarakony tavaly azzal került be a sajtóhírekbe, hogy hazánk egyik legkiemelkedőbb lélekszám-növekedését produkálta. Pedig ebben még nincs is benne az a három kassai család, akik házat vásároltak az apró zsákfaluban, pontosít Molnár János polgármester. Ez hét ember, és a helyiek 33 fős létszámát tekintve ez tényleg népességrobbanás, értünk egyet a falu vezetőjével. A szlovákok közül egy nyugdíjas hölgy életvitelszerűen él a faluban, a fiatalabbak hétvégente mennek, szépen rendben tartják, felújítják a házakat, és aki nem beszélt magyarul, az is egyre jobban megtanul. Jelenleg csak egy eladó ház van, az árak emelkednek, és még úgy is vonzó a falu, hogy rossz az út, gond van a vízzel, a hegyek miatt térerő híján a mobiltelefon és -internet csak itt-ott talál jelet, sorolja a polgármester, aki már rutinosan kitapasztalta, hogy a főút melyik pontjára kell kiállni telefonvonal reményében. A kábeles netet most vezetik be, innen már csak a csillagos ég a határ, hiszen eljön az ideje, hogy végre boltot, kocsmát nyisson valaki, osztja meg lapunkkal a bizakodását.

Jó út és netes sztráda

Elmosódnak tehát az országhatárok, akár egy magyarországi falu is Kassa elővárosává válhat, vonjuk le a tanulságot. Ahogy Budapest körül is nehéz meghúzni, hol van az agglomeráció határa, ugyanez a helyzet a szomszéd országok városai esetén, támasztja alá Balogh László. Itthon az autópályák közelében fekvő települések ingatlanpiaca felkapottabb. A Velencei-tó sem egy kirándulóhely ma már, hanem szinte fővárosi agglomeráció. Ugyanez a mintázat rajzolódik ki a kassai példában. Ha egy vásárlónak nagy előnye származik abból, hogy tízmilliókat spórolhat a mindennapos ingázással, ez befolyásolni fogja a döntését, vállalható a kompromisszum. Ráadásul a Covid óta, amikor népszerűvé vált az otthoni munkavégzés, az ingázás költsége is lecsökkent, hiszen a lényeg a stabil internetkapcsolat, és nem a mindennapos jelenlét.A román határvidék szintén figyelmet érdemel. Békés megye végképp nem számít az ingatlanpiac legfelkapottabb régiói közé, de a román vásárlók szemszögéből nézve a kelet-magyarországi határvidék Románia nyugati szomszédja, kapu Schengen felé. Ha csak a gazdasági törvényszerűségekből indulunk ki, még mindig jobban megéri nekik az aradi autópályán ingázni, mint Romániában lakást, házat venni a szakértő tapasztalatai szerint. Az említett táblázatot böngészve mindezt számokkal is alá lehet támasztani. Arad felől érkezve néhány határhoz közeli magyar településen öt év alatt nagyot ugrott a négyzetméterár.

Tegyük hozzá: tény, hogy egyelőre nem Borsod a legfelkapottabb befektetési célpont. A mosonmagyaróvári régióban a legaktívabbak a szlovák vásárlók, olyannyira, hogy az ottani irodájukban jelenleg is dolgozik egy szlovákiai magyar kolléga, aki ezekkel a vevőkkel foglalkozik. Ezt már Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője árulja el lapunknak. Tapasztalataik szerint a vevők nagyobb részben szlovákok, kisebb részben szlovákiai magyarok. Egyébként idén az előző évekhez képest kevesebb vásárló érkezik, a preferenciájukról pedig elmondható, hogy alapvetően újabb építésű, kész ingatlanokat keresnek. A használt ingatlanok is szóba jöhetnek, de azok között is inkább a korszerűbbek, a legfeljebb 10 évesek. Megközelítőleg 100–250 ezer eurót szánnak ingatlanvásárlásra. Aktivitásuk a mindenkori forint-euró árfolyam függvényében változik; a forint erősödésével kivárnak, és akkor vásárolnak, amikor újra többet kaphatnak a pénzükért.