;

oktatás;Magyarország;tanár;béremelés;tanév;Maruzsa Zoltán;

- Maruzsa Zoltán: Jöhetnek a béralkuk, a költségvetésben van fedezet a tanárok 10 százalékosnál nagyobb béremelésére

A jövőben előfordulhat, hogy egy ugyanolyan végzettséggel, érdemekkel rendelkező tanár az egyik iskolában többet, a másikban kevesebbet kereshet. Ha nehezen kapunk informatikatanárt, akkor neki többet kell fizetni – nyilatkozta lapunknak a köznevelési államtitkár. Interjú.

Hamarosan becsöngetnek, de a tanév rendjének végleges formája még nem jelent meg. Ez nem okozhat gondokat a tanévkezdésben?

A tanév rendjéről a tárgyalások rövidesen lezárulnak, a rendelet várhatóan a jövő héten megjelenik. Az iskolákban augusztus 20-áig egyébként sem történik sok minden, hiszen minden zárva van, a kollégák a szabadságukat töltik. A tanév rendjéről szóló jogszabály általában jóval korábban megjelenik, de idén volt egy lényeges változás: július 15-étől lépett hatályba az új pedagógus életpálya törvény, ami a tanév rendjének szabályait is módosította. Ugyanakkor a későbbi kihirdetés nem okoz gondot. A tanítás szeptember 1-én mindenképpen elkezdődik, az, hogy a téli vagy a tavaszi szünet meddig tart, nem jelent problémát tanévkezdéskor.

A tervezet szerint hosszabb lesz a téli és a tavaszi szünet, a nyári szünet viszont rövidül, egy héttel tovább tart majd a tanév. Erre miért volt szükség?

A törvény korábban a szeptember 1-i kezdő tanítási napot és a június 15-i zárást is rögzítette, illetve előírta a 180 tanítási napot, ami többször fura megoldásokat eredményezett. Előfordult, hogy a téli szünet kezdete szinte már ráfutott a karácsonyra, januárban két-három napos héttel kezdtünk, a tavaszi szünet pedig csak egy pár napos, csütörtöktől keddig tartó időszak volt. Számos iskola a szünetek előtt vagy után három napra tanítás nélküli munkanapokat adott ki. A téli szünet tavaly január 8-áig tartott, elsősorban energetikai okokból, ennek a visszajelzések szerint nagyon jó volt a fogadtatása, nem kellett szinte rögtön szilveszter után visszamenni az iskolába. Jövőre a tavaszi szünet is egy teljes hétig tartana, szerintem ennek is többen örülni fognak. A tanév egy héttel tovább, június 21-éig tart, azonban marad a 180 tanítási nap. Van olyan vélemény, hogy nyáron, a nagy melegben már nem lehet tanítani, de klimatikus szempontból ez a pár nap nem okozhat jelentős változást vagy kellemetlenséget. Szlovákiában például június 30-áig tart a tanév, a külső hőmérséklet szinte ugyanolyan Pozsonyban, mint Győrben, az iskolák klímaberendezésekkel való ellátottsága is hasonló. A középiskolai beiratkozást viszont a Nemzeti Pedagógus Kar kérésére eltoljuk három nappal, hogy ne legyenek adminisztrációs problémák, és a szóbeli érettségi lebonyolításához is adunk plusz három napot.

Nem jelent még meg az új pedagógus életpályatörvény végrehajtási rendeletének végső változata sem, miközben a törvény egyes részei már hatályba léptek. Ezzel mi a helyzet?

Az új pedagógus-életpályatörvény kijelöli a legfontosabb kereteket: jelentős béremelést, heti 24 óra tanítást, 10 hét szabadságot, teljesítmény alapú bérezést biztosít a tanároknak. A törvényt követi a részletesebb végrehajtási rendelet, amelyről még nem zárultak le az egyeztetések a szakmai és az érdekvédelmi szervezetekkel, az összes nyitott kérdésen szeretnénk végig menni. Abban bízom, hogy a héten le tudjuk zárni a tárgyalásokat, a rendeletet pedig tanévkezdés előtt kihirdetjük.

A szakszervezetek szerint nemcsak a rendeletek későbbi megjelenése, hanem a tanárhiány is okozhat gondokat a tanévkezdésben. Nemrég azt nyilatkozta, szó sincs arról, hogy 16 ezer pedagógus hiányozna a rendszerből, ezt csak a “baloldal” mondogatja. Ön szerint mennyien hiányoznak?

Az, hogy mennyi kollégával látjuk el a feladatokat, és ez hogyan változott az elmúlt években, publikus adat, a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásaiban meg lehet találni. Látszik, hogy 2010 óta a pedagóguslétszám a szakképzésben és a köznevelésben együttesen 165 ezer és 170 ezer között mozog, azt mondani, hogy 16 ezer pedagógus hiányozna, megalapozatlan állítás. Ugyanakkor az is látszik, hogy 2010-hez képest 200 ezer tanulóval van most kevesebb a köznevelésben és a szakképzésben összesen, vagyis a tanulólétszám csökkenése sokkal jelentősebb volt, az egy tanárra jutó diákok száma pedig az uniós átlagnál is kedvezőbb nálunk.

A Civil Közoktatási Platform az Oktatási Hivataltól kért adatokat, ezek szerint a 2022/2023-as tanévben több mint 4800 pedagógus jogviszonya szűnt meg. Ők sem fognak hiányozni?

Évente 8-9 ezerre tehető az állásváltások száma, ebben azok is benne vannak, akik megszüntetik a jogviszonyukat, majd egy másik iskolában kezdenek tanítani. A lemondások, a nyugdíjba vonulások száma minden nyáron 4500 körülire tehető, de aztán ez visszarendeződik, augusztus 31-éig sokan be is lépnek. A pedagógusképzésben június végén közel 6 ezren végeznek, közülük is sokan jönnek ebben az időszakban. Emellett a nyugdíjasok tovább foglalkoztatása is egyszerűsödött, a bérüket és a nyugdíjukat is megkapják, ezért a nyugdíjba vonulók legalább fele a pályán marad, ami komoly erőtartalék.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint az elmúlt tanévben mindössze 1884 volt a pályakezdő pedagógusok száma, a nyugdíjba vonulóké ennek legalább kétszerese. Ezt nem tartja problémának?

Ez csak a köznevelésre vonatkozó adat, a szakképzésben megjelenők száma nincs benne, ott tavaly további 561 fő kezdett, a két területen tehát együttesen 2445 fő. Amennyiben visszanézünk mondjuk négy tanévet, akkor látható, hogy nincs nagy változás, a 2019/2020-as tanévben 2339 fő volt a friss pályakezdők száma. Egy pedagógus diplomával nem feltétlenül helyezkedik el mindenki a köznevelésben, a nyelvtanárok közül sokan például nyelviskolákban, mások az oktatás más területein kezdenek dolgozni. A pedagógusok többsége ráadásul hölgy, akik nem minden esetben helyezkednek el közvetlenül az egyetem után, hanem csak később, családalapítás után jelennek meg nálunk. Természetesen a cél az, hogy fiatalítsuk a pályát, ezért a jövőben nem lesz az életkornak szerepe a bérezésnél, ez a fiataloknak kedvező változás. A tankerületi igazgatókat, iskolaigazgatókat pedig arra ösztönözzük, ha van a látókörükben olyan fiatal pedagógus, aki szívesen dolgozna, tegyenek neki kedvező ajánlatot. A jövőben egy nyugdíjba menő kolléga bérét is oda lehet adni egy pályakezdőnek, ha kellően ígéretes.

Az új életpályatörvény sávos bérrendszert vezet be, egy pedagógus bére bruttó 430 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig terjedhet. Hogy ki mennyit kap, a munkáltató döntheti el, különböző szempontok szerint. Az egyik ilyen a pedagógus munkakör „munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetősége”. Ez konkrétan mit jelent?

Azt, hogy a munkáltató mérlegelhet. Amennyiben az adott iskolában nagy szükség van például egy matematika-informatika szakos tanárra, akkor magasabb bért ajánlhat számára.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a szakképzés után a köznevelésben is lesznek béralkuk?

Igen, sávos keretek között. Ha nehezen kapunk informatikatanárt, akkor neki többet kell fizetni, és ez kezelni fogja a hiányt.

De így az is előfordulhat, hogy egy ugyanolyan végzettséggel, tapasztalattal, érdemekkel rendelkező tanár az egyik tankerületben vagy iskolában többet, a másikban kevesebbet kereshet, ha a munkáltató úgy állapítja meg.

Igen, előfordulhat, de ez a realitás. Ha az egyik intézményben nagyobb szükség van matek-informatika tanárra, mint egy másikban, ahol a feladat ellátása megoldott, akkor magasabb bért ajánlhat a munkáltató. Intézményenként eltérő, hogy hol milyen szakos tanárokra van leginkább szükség.

A szakszervezetek szerint részletesebb szabályokra lenne szükség a bérek megállapításánál, hogy ne legyenek hatalmas különbségek. Terveznek további szabályozást?

Azt érzékelem, hogy a szakszervezetek bizonyos értelemben a korábbi bértáblát szeretnék visszacsempészni, amiben részletesen meg volt határozva, hogy milyen fokozattal, hány évente, mennyi bér jár – eddig 114 kategória volt, a végzettség és az életkor meghatározta a fizetést. Ezen változtatunk, rugalmasabbá tesszük a rendszert, kedvezünk a fiatalabbaknak, akiket egyébként éppen az idősebb pedagógusok hiányolnak a pályáról. A törvény sem ad felhatalmazást arra, hogy ezeket a felvetéseket rendeletben rögzítsük.

Az viszont szempontként szerepel a törvényben, hogy a munkáltatónak a saját gazdasági lehetőségeit is figyelembe kell vennie. Vagyis hiába adna magasabb bért, ha nincs rá keret.

Költségvetési szempontból a sávos bérezés nyilvánvalóan nem azonos a felülről nyitott költségvetéssel. Ahogy azonban több ütemben érkeznek a béremelés forrásai, ebben a rendszerben pillanatok alatt képesek leszünk azokat leteríteni, nem kell például megnyitni a költségvetési törvényt, hogy módosítsuk a vetítési alapot. Az új struktúrával fogadóképesebbé vált a rendszer.

A kormány továbbra is az uniós forrásokra vár a nagyobb arányú pedagógusbér-emeléshez, miközben a béremelés nagyobb részét saját forrásból kell megvalósítani, a támogatás annak csak egy kisebb szelete. Miért kell még mindig az EU-ra várni?

A kormány a maga részét 2022 január óta fizeti, a tavalyi és az idei 10-10 százalékos emelés is a nemzeti költségvetésből valósult meg, ahogy most júliustól a plusz 20 százalékos esélyteremtési illetményrész bevezetése is azoknak, akik felzárkózó vagy kedvezményezett települések iskoláiban dolgoznak. Felemeljük a garantált bérét azoknak is, akiknek a fizetése nem éri el a törvényben meghatározott bérsávok alsó határát, vagyis nem igaz, hogy a kormány ne nyúlna a zsebébe. Az, hogy a nagyobb arányú béremelés össze van kötve az uniós forrásokkal, pénzügyi stabilitási kérdés. Ha legalább azokon a területeken, ahol nincs vitánk az Európai Bizottsággal, megkezdődne a támogatások beáramlása, bátrabban és nagyobb ütemben lehetne folytatni a béremelést. De ha a kormány ezt felelőtlenül teszi, a tervezett uniós források pedig nem érkeznek meg, túlzott deficiteljárásba kerülhetünk, és akkor az lenne probléma.

A költségvetésben egyébként van fedezet nagyobb, 10 százaléknál magasabb pedagógus-béremelésre?

Van. A kormányzat évek óta egy kalapba teszi a béremelések fedezetét, a 2024-es költségvetés most is tartalmaz egy a kormányzati bérintézkedéseket fedező alapot. A Belügyminisztérium felé jelenleg az az ígéret, hogy a jövő évben a legalább 10 százalék biztosítva lesz. Az idei évre is ennyi volt az ígéret, azt az őszi bérintézkedésekkel egyébként meg is haladjuk. A legjobb az lenne, ha 2024 januárjára megindulna az uniós pénzek beáramlása, abból ez az alap tovább tölthető, és a pénzügyi stabilitás is biztosított marad. Amennyiben így lesz, a tortából nagyobb szeletet lehet hasítani.

Nemrég azt nyilatkozta, az oktatás és a diákok teljesítménye nálunk a nemzetközi mérések alapján is javul, a „baloldal” ebben a kérdésben sem mond igazat. Ugyanakkor a Magyar Tudományos Akadémia is arra figyelmeztetett, hogy nemzetközi mérések szerint a magyar diákok eredményei hosszabb távon jelentősen romlanak, a gyengén teljesítők aránya növekszik, a korai iskolaelhagyóké pedig nem csökken. Az MTA is téved?

Ezek csak részigazságok, lehet, hogy így lesz, lehet, hogy nem. A korai iskolaelhagyás mértéke 20 éve a 11-13 százalék közötti sávon mozog, érdemben nem romlott és nem is javult, amit egyébként az előző kormányokhoz hasonlóan nagy erőfeszítések árán tudtunk csak szinten tartani. A hosszú távú romlás az egész OECD átlagra igaz, az OECD átlag a mérések kezdete óta 1,3 százalékkal romlott, és sajnos tovább fog romlani. A 2022-es PISA eredmények idén decemberben várhatóak, az OECD előzetes kommunikációja szerint a Covid-hatás látványos lesz. Én nemzetközi szinten további jelentős romlásra számítok. Figyeljük az egyes országok méréseit, és azok komoly csökkenést jeleznek előre.

És hazai szinten?

A magyar eredményekben lesz, ami javul és lesz, ami romlik, de utóbbi nem olyan mértékű, mint amilyen a nemzetközi átlag lesz, így a relatív helyzetünk javulhat.

Új helyettest sikerült találnia Kisfaludy László júniusi lemondása óta?

Van jelölt, remélem, iskolakezdésre munkába állhat.


Névjegy

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár, az Oktatási Hivatal (OH) korábbi elnöke. 2001-ben az ELTE-n szerzett történelem-német szakos tanári és politológus diplomát. Oktatott az ELTE-n és az Eötvös József Főiskolán. 2012-ben felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárrá nevezték ki, 2015-2017 között az OH-t vezette. 2017-től a köznevelés irányításáért felel először helyettes államtitkárként, 2019-től államtitkárként.

Nem hétköznapi és nem veszélytelen munka. Többnyire nők csinálják, mert a férfiak egyszerűen nem bírják.