A tárca javaslata tisztán technikai jellegű, hiszen a tanítási napok száma nem változik – közölte megkeresésünkre a Belügyminisztérium (BM), miután arról érdeklődtünk, pontosan mi indokolta, hogy a 2023/2024-es tanév rendjéről szóló rendelet tervezetében a téli és a tavaszi szünet idejét is hosszabbra tervezik az eddig megszokottnál, ebből adódóan a nyári vakáció egy héttel később kezdődhet, mint eddig.
Bár a tanítási napok száma „technikailag” valóban nem változik, a szünnapok átszervezése kihívások elé állíthatja az iskolákat – hívta fel a figyelmet a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ)
A tervezet szerint az őszi szünet idén október 28-án, szombaton kezdődne és november 5-éig tartana, az első tanítási nap november 6-a, hétfő, vagyis összességében 9 napos lenne. A téli szünet december 21-étől kezdődne (utolsó tanítási nap december 20-a), és 2024. január 7-éig tartana, így 8-án, hétfőn folytatódhatna a tanítás, vagyis összesen 18 napos lenne a téli szünet. Ez egy héttel hosszabb szünetet jelent, mint általában, igaz, a kormány már tavaly is meghosszabbította a téli szünetet arra hivatkozva, hogy így tudnak spórolni az energiával. A tavaszi szünet jövő március 29-étől kezdődhet (utolsó tanítási nap 28-a, csütörtök) és április 7-éig tartana, hétfőn, 8-án kellene ismét iskolába menni, így 3 nappal lehet hosszabb, mint eddig. A nyári szünet pedig egy héttel később kezdődne, az utolsó tanítási nap június 21-e lenne.
A BM augusztus 4-éig várta a véleményeket a tervezethez, de cikkünk írásáig annak végleges verzióját még nem hirdették ki.
A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor lapunknak azt mondta, a tavaszi szünet meghosszabbítását még el lehet fogadni, mert a tapasztalatok szerint erre az időszakra fáradnak ki leginkább a diákok. A téli szünet meghosszabbítását azonban túlzónak tartja, különösen, hogy az a nyári szünet terhére történne. Az érdekvédő szerint az iskolák 90 százaléka alkalmatlan arra, hogy nyár közepén érdemi tanítás legyen, az intézmények többségében elviselhetetlen a meleg. Emellett szervezési és adminisztratív nehézségeket is okozhat, hiszen június 24-én kezdődik a középiskolai beiratkozás, vagyis az általános iskolákban egy hétvége alatt kellene megoldani az évzáró értekezletet, a bizonyítványok törzskönyvezését.
A középiskolákban pedig június 17-étől kezdődnek a középszintű szóbeli érettségi vizsgák, a pedagógusoknak így egyszerre kellene érettségiztetniük és tanórákat tartaniuk.
Gosztonyi Gábor arra is felhívta a figyelmet, a szeptember 1-jei, pénteki tanévkezdés is gondokat okozhat azoknak a diákoknak, akik kollégiumban laknak, nekik pénteken be kellene menniük az iskolába, majd hazautaznak, vasárnap pedig újra utazniuk kellene, hogy beköltözzenek a kollégiumba. A PSZ alelnöke szerint a tanévet el lehetne kezdeni szeptember 4-én, hétfőn is, egy napot pedig el lehetne venni például a hosszú téli szünetből.
Úgy véli, sem a tanév meghosszabbításának, sem a hosszabb téli szünetnek nincs értelme, mert azok a kisgyermekes szülők, akik januárban nem tudnak szabadságot kivenni, ügyeletet fognak kérni alsó tagozatos gyermekeiknek, így az általános iskolákat így is, úgy is el kell kezdeni január 1-jén felfűteni.
A Szülői Hang Közösség képviselője, Miklós György lapunknak azt mondta, a hozzájuk érkezett visszajelzések alapján a szülők megosztottak a kérdésben, szerinte a tervezett változásokat már korábban szélesebb társadalmi vitára kellett volna bocsátani, nem pedig a nyár közepén várni a visszajelzéseket néhány napos határidővel.
Itt a bejelentés, már a tanév meghosszabbításán gondolkodik az Orbán-kormánySzót kaptak, de válaszokat nem a tanárok a Belügyminisztériumtól