Két hét alatt öt százalékkel értékelődött le a forint az euróval szemben, ez praktikusan 20 forintos gyengülést jelent. Pénteken a 393 forintos szintek megtartásával küzdött az árfolyam. A forint viszonylag gyors és váratlan gyengülése nem más, mint a magyar gazdasággal szembeni bizalomhiány kézzelfogható jele. Hiába a még mindig brutális – 15 százalékos jegybanki kamat – ez is kevés a befektetőknek. A cseh és a román alapkamat 7 százalék vagyis a fele sincs a magyarnak. Igaz a reálkamat még negatív – vagyis a fene tudja: a KSH jövő héten közli júliusi inflációs adatot, amely az előző havi 20,1 százalék után több százalékponttal is csökkenhet. Egy biztos szeptemberben már az infláció alacsonyabb lesz az alapkamatnál – vagyis a forintnak erősödni kellene. Ilyen magas kamat mellett a forint öt százalékos leértékelődése a magyar gazdaság rendkívüli sérülékenységére mutat rá.
Az elemzők szerint nincs egyértelmű, fundamentális oka a forint gyengülésének: a befektetők megijedtek az MNB kamatcsökkentési ciklusától, romlott a nemzetközi hangulat, de nem történt semmi különös. Megint a régi nóta: a magyar gazdaság sérülékeny, a magyar kormány, a gazdaságpolitikája kiszámíthatatlan. Nincs megoldás az uniós pénzek hiányára, a magas költségvetési hiányra, a magas államadósságra, a magas kamatszolgálatra, a gyenge versenyképességre. Nincs kormányzás, csak váratlanan, zavarbejtő húzások, legyen az ukrán háború, vagy az amerikai vízumügy. Van viszont rendkívüli jogrend, amely egy éjszaka alatt komplett ágazati különadókat képes előállítani – ez a jövőben is bármikor előfordulhat. Nincs jogállam.
A mostani forintgyengülés: figyelmeztetés. Nincs még vége semminek, az infláció várható mérséklődése sem old meg semmit. További nehéz hónapok jönnek a magyar gazdaságra, a magyarokra.