Öt estén keresztül ünnepelte a múlt héten a londoni balettszerető közönség Carlos Acostát, akit kritikusok széles köre századunk legjobb férfi táncosának, a 20. századi Rudolf Nurejev utódának tekint. A rendezőként és koreográfusként is nagyra tartott művész kerek születésnapja alkalmából tért vissza rövid időre kiemelkedő sikerei színhelyére, a Royal Opera House-ba és élvezte itt valószínűleg utoljára a rá irányuló rivaldafényt és szeretetet.
Acosta 1973-ban született Kubában és ott a Nemzeti Balett havannai iskolájában végezte el tanulmányait. Az ott diktált fegyelem és nevelőmunka tette futballőrült tinédzserből táncos-világnagysággá. Miután több nagy nemzetközi balettversenyt megnyert, beleértve a legrangosabbat, a Prix de Lausanne-versenyt 1990-ben, tekintélyes nemzetközi társulatokhoz került, és végül a Royal Ballet tagjaként Londonban lelt otthonra.
Huszonnyolc év után 2016-ban fejezte be itt aktív táncosi karrierjét. Addigra gyakorlatilag a világ balettirodalmának összes érdemleges szerepében megmutatta magát, a Spartacustól Rómeóig. Utolsó bemutatója az általa koreografált Carmen volt, ezzel zárta le egyben ragyogó pályafutását. Utolsó fellépésén legjobb barátjával, Marianela Núñezzel táncolták a főszerepeket. Az argentin születésű Núñez is világhírű, négy alkalommal választották meg balettkritikusok a világ legjobb primabalerinájának, utoljára 2022-ben. A Carmen című balett ihlette meg Szendrei Judit debreceni képzőművészt, aki 2022-ben varázslatos képen ragadta meg azt a hangulatot, feszültséget, amit a táncosok a színpadon létrehoztak.
Azt már Czímer József, Szendrei Judit férje mondta el a Népszava tudósítójának, hogy Carlos Acosta korábban is hallott erről a képről. Így kapott Szendrei Judit meghívást a születésnapi sorozat harmadik estéjére, ahol az előadás után egy különleges eseményre is sor került. A két sztár, egyben két barát szignálta Judit Carmen á lá Acosta című képét, így talán ez lett a világ egyetlen olyan képzőművészeti alkotása, amelyet nem csak maga az alkotó, hanem modelljei is aláírásukkal szentesítettek.
Judit a találkozóra ajándékokkal érkezett. Marianela Núñeznek A hattyúk tava című képet adta át, amely utoljára négy hónapig a londoni magyar nagykövetség fogadótermét díszítette. Carlos Acostának, aki nagyon büszke kubai származására, a kubai bélyegek felhasználásával készült Kubai gyermekrajzok című képpel kedveskedett. A képeket mindketten örömmel teli meglepetéssel fogadták, csodálkoztak és elmondták, korábban nem tudták, hogy bélyegekkel is lehet ilyen kollázst, montázst készíteni. Judit elmagyarázta nekik, hogy saját munkáira a MoCoMo betűszót találta ki, mely a két fenti stíluson túl a mozaikra is utal.
A kerek évfordulós sorozat mind az öt előadásán Acosta kollégái és barátai ugyanazt a tíz, általa válogatott darabot adták elő. A táncosok az Acosta által 2016-ban alapított Acosta Danza együttes, a most igazgatása alatt működő Birmingham Royal Ballet és a londoni Royal Ballet tagjai közül kerültek ki. Maga Acosta korát meghazudtoló energiával négy balettrészletben lépett fel, ebből három alkalommal Marianela Núñez volt a partnere. Ők ketten ezeken az estéken táncolták el először a Jules Massenet Manon zenéjére koreografált hálószobai pas-de-deux-t. A bemutatott válogatás gyakorlatilag a teljes balettirodalomra kiterjedt, Petipa koreográfiájától Balanchine-on és Fokinon át egészen a közelmúlt híres brit koreográfusáig, Kenneth MacMillanig.
