Tavaly az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. állami vagyonkezelési "eredménye" mínusz 371 milliárd forintra rúgott – derül ki a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által jegyzett, most nyilvánosságra hozott, az állami cégek esetében a közgyűlési határozatot helyettesítő tulajdonosi iratból. Az elmúlt négy évben az állami vagyonkezelés rendre veszteséget mutatott.
2021-ben még többet, 486 milliárdos mínuszt "sikerült" termelni. Az MNV-beszámolók alapján végzett számításaink szerint 2019-2022 között ezen a jogcímen a kormány
összesen 1431 milliárd forint közpénznek ütött az ülepére.
Az Orbán-kabinet 2010-2022 közötti kormányzása alatt a göngyölt veszteség 952 milliárd forintra jön ki. Az állami vagyonkezelés a NER 13 éve alatt tehát egy fillérrel sem növelte a közbevételeket, ami komoly hatékonysági kérdéseket vet fel.
Az okok változatosak. 2020-21 között a Fidesz-közeli - például egyetemi - alapítványok feltőkésítése a közvagyont több száz milliárddal apasztotta. A 2022-es, közel négyszázmilliárdos vagyonkezelési veszteség okairól ugyanakkor az MNV-beszámoló egy árva szót sem ejt. A mérleg tanúsága szerint az eredményeket kiváltképp az értékcsökkenési leírások, illetve az úgynevezett egyéb ráfordítások húzták le. Ezeket a vagyonkezelési bevételek messze nem ellensúlyozták. Az állami ingatlanoknál 250 milliárd forint értékcsökkenési leírást tüntettek fel, de a beszámoló ehhez sem fűz magyarázatot. A 248 milliárdos "egyéb" veszteségéből
172 milliárdhoz ingyenes vagyonátadás vezetett. Az irat arra sem utal, hogy kihez, mely vagyontárgyak kerültek így.
A veszteséges működés ellenére a magyar állam vagyonának könyv szerinti értéke a 2021-es 11 266 milliárd forintról tavaly 11 855 milliárdra nőtt. A kormány tehát hivatkozhat arra, hogy az állami vagyon még gyarapodott is. A beszámoló alapján viszont ez egy fő okra vezethető vissza: a magyar állami "immateriális javainak" értéke egy év alatt kétszeresére, 1265 milliárdra ugrott. Ez a mintegy 640 milliárdos vagyonnövekmény, legalábbis a beszámoló tanúsága szerint, szinte kizárólag a föld alatt lévő, ki nem termelt ásványok nyilvántartási értékének emelkedéséből származik. A rövid bejegyzésből ugyanis az derült ki, hogy bővültek a bizonyított készletek és emelkedtek a bányajáradékbevételek. Azzal tehát, hogy a kormány - az extraprofitadóztatás keretében -
megemelte a kitermelés után fizetendőket, az ásványi vagyon könyv szerinti értéke is ugrott, hisz az átmenetileg több jövedelmet fialt.
Eme, sajátos, "értéknövelő" műveletek után nem meglepő, hogy az MNV könnyvizsgálatát végző Ernst & Young az állami vagyon kezeléséről szóló beszámolót idén is csak korlátozó záradékkal, vagyis nem teljes körűen fogadta el. A cég szerint az MNV beszámolója alapjaiban megfelel a hatályos törvényeknek. Ám az állami vagyon jelentős, 9893 milliárd forintnyi részét más állami és koncessziós szereplők kezelik. (Állami vagyonkezelő lehet egy minisztérium is. Több vagyonelemet pedig, így például az autópályákat, koncesszióba adták.) Eme, a magyar állam vagyonának túlnyomó többségét kitevő, külső feleknél lévő értékekre a könyvvizsgáló nem látott rá. Így a jelentést "korlátozások nélkül" sem fogadhatták el.
Eme, az MNV háza táján "megszokott" jelenség megszüntetésére az Orbán-kormány mindeddig nem talált megoldást.
Az állami vagyonkezelésre tehát a hiteles, külső szereplőnek számító könyvvizsgáló máig nem lát rá teljes körűen.
Az állami vagyonkezelésnek nem csak a külső, de a belső ellenőrzése sem működik. Míg 2010 előtt a mindenkori ellenzéki pártok képviselői helyet kaphattak a változatos nevű és szervezetű állami vagyonkezelők felügyelőbizottságaiban, az Orbán-kormány ezt az eleve rendkívül szűk ellenőrzési lehetőséget is felszámolta. Az MNV igazgatóságában és felügyelőbizottságában ma már kizárólag a kormány kinevezett minisztériumi alkalmazottak és kormányzati középvezetők ülnek. Az állami vagyonról szóló, fő döntések törvényességét és hatékonyságát az azokról határozó kormánytagok beosztottjai lennének hivatottak ellenőrizni. Míg az állami vagyonkezelés felügyeletéért korábban Mager Andrea tárca nélküli miniszter felelt, a feladat mostanra Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterhez került át.
Jellinek Dániel az állam egyik fő ügyfele
Az MNV meglehetős áttekinthetetlen tavalyi vagyonkezelési beszámolójának kevés konkrétuma közül az egyik, miszerint az állami vagyonkezelő 2022-ben legnagyobb értékű, 15,5 milliárdos ingatlanügyletét a ReoCo Value Added Ingatlanalappal kötötte. A ReoCo Value Added mögött a Jellinek Dániel milliárdos ingatlanfejlesztő által vezetett és birtokolt Idotek-csoport áll. Az MNV szerződéstára szerint az alap 2021 novemberében 3,8 milliárdért először budapesti Széchenyi téri, egykori Malév-irodaházat vett tőlük, majd 11,66 milliárdért eddig állami kézben lévő, fővárosi és balatoni ingatlanokat vásároltak. Ez utóbbi ügylettel került hozzájuk az Andrássy úti, egykori MÁV-vezérigazgatósági palota is. Az elmúlt évtizedben "saját jogon" milliárdossá váló Jellinek vált több közös ügyletet jegyez Tiborcz Istvánnal. A G7.hu friss anyaga szerint Jellinek cége 2019-2022 között több mint 27 milliárdnyi osztalékot fizetett a miniszterelnöki vő cégbirodalmának. Ez a két NER-üzeltember cégei közötti, az eddig feltételezettnél szorosabb kapcsolatra utal.
