- A nagykövet visszalő

Elképzelhető-e, hogy Lengyelország az ukrajnai háború miatt katonai-geopolitika szempontból annyira fontos lett az USA-nak, hogy ez úgymond felülírja az amerikaiaknak a demokratikus értékekhez való ragaszkodását? -kérdezte Mark F. Brzezinski nagykövettől a Rzeczpospolita újságírója.

Az interjú készítője a tézist azzal alapozta meg, hogy Biden elnök már kétszer járt Varsóban, de nem volt még sem Berlinben, sem Párizsban, miközben a jobboldali lengyel kormány súlyos vitában áll az EU vezető testületeivel épp a jogállamiság és a demokratikus rend állapotát illetően. A nagykövet természetesen tagadta a kérdésfeltevésben megfogalmazott állítást. Az Egyesült Államok számára elsőrendűek a jogállamisági kérdések, a demokratikus értékek és a sajtószabadság - hangsúlyozta. Lengyelországban viszont októberben parlamenti választás lesz, és ez most befolyásolja a két kormány viszonyát.

Miről is van szó? Amióta tavaly február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát Lengyelország lett a nyugati katonai segítség fő „rendező pályaudvara”. Innen megy a legtöbb hadianyag-szállítmány, itt szállnak repülőre a távolabbi kiképzési területekre utazó ukrán katonák. Rengeteg fegyverrel és lőszerrel segítette az ukrán hadsereget, s egyben a lehetséges orosz provokációnak leginkább kitett ország. A jobboldali-nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) párt kormánya befogadta az ukrán menekülteket és valóságos „humanitárius nagyhatalommá” tette Lengyelországot. Meg kell jegyezni, hogy ez kizárólag az ukránokra érvényes – a PiS harcias menekültellenes politikát folytat egyébként, éppen most készítenek elő egy ilyen tartalmú népszavazást. A PiS miközben az amerikai katonai védőernyő erősítését akarja, ám a NATO-együttműködést gyengíti a németellenes fellépéseivel. Brzezinski egy nyilatkozatában arra is figyelmeztetett, hogy a lengyel-német konfliktus nyertese egyedül Putyin.

Washington számos biztonsági gesztust tett Varsónak. Egy előretolt hadtest-parancsnokságot telepítettek Poznanba, Patriot légvédelmi rakétaütegük is állomásozik az országban. Az amerikai haderő részt vesz lengyelországi gyakorlatokon, s a lengyel katonai beszerzések elé nem gördítenek akadályt Washingtonban. Nyilvánvaló: Ukrajna csak akkor jut létfontosságú utánpótláshoz, akkor képes megvédeni magát, ha Lengyelország betölti a hátország szerepét. Ennek feltétele az, hogy a lengyelek is biztonságban érezzék magukat. Eközben a lengyel jobboldal belpolitikai lépéseit az amerikaiak nem nyelhetik el. Több ilyen ügy is volt a közelmúltban, amelyek miatt az USA nagykövete tiltakozott. Bírálták a „Lex Tusk” néven emlegetett törvényt, amely az orosz befolyás vizsgálata ürügyén kizárta volna a közügyekből az ellenzék vezérét.

Tiltakoztak azon törvény ellen, amely „kétséges” államok kezébe juttathat fontos lengyelországi infrastrukturális létesítményeket. Ilyen a gdyniai konténer-kikötő, amelyet egy kínai cég bérel. Az OKO-press hírportál szerint az amerikaiaknak az sem tetszik, hogy a két állami kőolajcég egyesítésekor a gdanski kőolajfinomító 30 százalékát a szaúdi Aramconak adták, s a volt Lotos cég 400 benzinkútja a MOL-é. Mindkét cégnél orosz befolyást feltételeznek.

A lengyel kormánypáerti sajtó többször is támadta Brzezinskit, aki az interjúban visszautasította, hogy az ellenzéki politikusokkal való találkozásai a kormánypárttal szembeni állásfoglalások lennének. A nagykövet elmondta: tisztában van azzal, hogy a jövőben is megjelennek majd ilyen támadások a sajtóban. Az egyik gyalázkodó cikk a Jaroslaw Kaczynskihez közelálló wSieci hetilap portálján jelent meg, s abban azzal vádolták a diplomatát, hogy közös fénykép készült róla és egy színésznőről, aki élesen bírálja a fehérorosz határon uralkodó állapotokat, a menekülőkkel szemben tanúsított lengyel bánásmódot. Ugyanebben a lapban azt is felrótták neki, hogy részt vett júniusban a varsói Meleg Büszkeség felvonuláson. A lengyel kormánypárt a Fideszhez hasonló embertelen módon politikai ügyként kezeli a szexuális kisebbségeket, s elébe megy a feltételezett egyházi és konzervatív választói elvárásoknak. Ezért a szolidaritás megnyilvánulását provokációként, sőt beavatkozásként mutatják be. Hasonló fellépés volt, amikor Mark Brzezinskit azért kérették be a külügyminisztériumba, mert az amerikai tulajdonú TVN társaság egyik csatornája bemutatott egy oknyomozó riportfilmet, amely szerint Karol Wojtyla krakkói érsekként tudott a papi pedofília eseteiről és igyekezett ezeket eltusolni. A lengyel pápa védelmére indított propaganda-hadjárat is a PiS-kampány eleme, s ebbe belefér némi Amerika-ellenes hangulatkeltés.

Az amerikai nagykövet ezért is figyelmeztette a kormánypolitikusokat arra, hogy a két ország teljes együttműködése értékalapú, s ennek a demokratikus gyakorlat, a szabad választások léte mellett része „a szólásszabadság kérdése, a hiteles és alapos tájékoztatáshoz való hozzáférés, valamint az, hogy az állampolgárok különböző nézőpontokkal is megismerkedhessenek”.