;

gazdasági válság;kiskereskedelem;boltbezárások;

- Csaknem 4600 kiskereskedő húzta le a rolót egyetlen év alatt

A bezárások okai jól ismertek.

Egy év alatt csaknem 4600 kiskereskedelmi üzlet – a boltok mintegy négy százaléka – húzta le a rolót Magyarországon – ezt a KSH adataira hivatkozva írta meg a Pénzcentrum. 

Az egy évvel korábbi adatokkal összevetve a bezárás leginkább a használtcikk-boltokat érintette – amelyek száma 6,6 százalékkal csökkent –, de kénytelen volt leállni az élelmiszerboltok 3,14 százaléka és a ruhaboltok csaknem 6 százaléka is. Az iparcikk jellegű üzleteknek az 5,7 százaléka tűnt el, a boltok legnagyobb csoportja, az úgynevezett „könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletek” terén pedig 4 százalékos a visszaesés. A tavalyi évet legkevésbé a „humán-, állatgyógyászatitermék- és illatszerüzletek” nevű csoport tagjai, valamint a bútor- és műszakicikk-üzletek sínylették meg, ezek kevesebb mint két-két százaléka zárt be.

A lap szerint a kiskereskedelmi üzletek száma 2015 óta drasztikusan esik vissza, 2019 vége óta pedig az összes egység mintegy tizede húzta le végleg a rolót, ez összesen csaknem 12 ezer egységet jelent. Területi lebontásban Budapesten a legrosszabb a helyzet.

Gyalay-Korpos Gyula, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnöke a Pénzcentrumnak úgy nyilatkozott, hogy a boltok bezárásának okai mostanra mindenki számára jól ismertek. „Szinte unalomig ismételt egy rakás szektorban, amikor a visszaesés okait próbáljuk megérteni, hogy bizony az energiaárak növekedését nem kerülhették el a boltok tulajdonosai sem. A négy százalékos visszaesés soknak számít, legutóbb akkor volt ennyi, mikor a koronavírus-járvány miatt be kellett zárniuk a bevásárlóközpontoknak, és a hosszas, kényszerű leállás sok bolt végleges bezárását is eredményezte. Ebben a mostani esetben nem a covid, hanem az energiaárak mellett a fogyasztás visszaesése és a forint-euró árfolyam eszeveszett hullámvasutazása is kellett mindehhez: sok üzlet tulajdonosa euróért veszi az áruját, amit viszont itthon nyilván forintért kell eladnia. Van olyan üzlettulajdonos, aki olyan árut is tart még, amit a 420 forint feletti euró-árfolyam idején vásárolt – ezt pedig lehetetlen forintért eladni” – fogalmazott.

A nettó 547 forintra tehető magyarországi „lakossági piaci ár” a tőzsdei szint több mint ötszörösére rúg.