Erőteljesen bezuhant az idén a forgalom az üzletekben, amiben jócskán szerepe van a tavalyi, választások előtti kormányzati osztogatásoknak, és a magas inflációnak is. Előbbi – például a családi adóvisszatérítés vagy a nyugdíjasok pluszjuttatásai, a hathavi fegyverpénz - mesterségesen duzzasztotta fel tavaly év elején a fogyasztást, így a tavaly márciusi kiugró, 17,1 százalékos növekedést normál körülmények között is nehéz volna túlszárnyalni.
A 25 százalék felett beragadt, uniós csúcstartó hazai infláció mellett viszont normál körülményekről sem lehet beszélni. A drágulás közepette a háztartások egyre jobban igyekeznek visszafogni bolti költéseiket, ami miatt minden területen visszaesett az üzletek forgalma. KSH pénteken közölt márciusi adatai szerint a kiskereskedelem forgalmának volumene – vagyis a vásárolt mennyiség – a nyers adat szerint 12,6, naptárhatástól megtisztítva
13,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
E ponton a KSH fontosnak tartotta jelezni, hogy mindez jelentős bázishatás mellett ment végbe, holott korábban ilyen jellegű magyarázatokat csak elvétve fűztek hozzá a kiskereskedelmi adatokhoz. (Igaz, a választási fegyverpénzosztás miatt statisztikailag visszaeső februári átlagbéradatokat szintén korábban nem jellemző módon igyekezett a KSH magyarázni).
Igencsak megkavarta a kereseti statisztikát a tavalyi fegyverpénz, a KSH nem győz magyarázkodniIlyen mértékű visszaesésre ugyanakkor még a Covid miatti boltzárak és korlátozások idején sem volt példa, 2020-ban a legnagyobb visszaesés áprilisban volt, akkor 12,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Az élelmiszerboltok azonban akkor is tartották magukat, stagnált a forgalmuk. Az idén márciusban viszont az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 10,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 29,3 százalékkal kevesebb árucikket adtak el.
Nemcsak a magas bázishatás, hanem a hatalmas infláció is szerepet játszik persze a kiskereskedelmi statisztika mélyrepülésében, hiszen a választások előtt kiosztott pénzeket és béremeléseket rég felfalta a drágulás. Ahogyan azt az utóbbi napokban az EY és a Publicis Groupe felmérése is jelezte: a magyarok túlnyomó többsége aktívan törekszik kiadásai csökkentésére.
Olcsóbb árucikkekre, a diszkontok saját márkás termékeire váltanak, vagy a minőséget szem előtt tartva kevesebbet vásárolnak az általuk kedvelt, megdrágult termékekből.
Az is kiderült ezekből a kutatásokból, hogy tavalyhoz képest megduplázódott azon hazai fogyasztók száma, akik az erősödő inflációs környezetben visszafogják költéseiket, és, hogy a régióban élen járnak ebben a magyarok.
A csehek, a lengyelek és a szlovákok is bátrabban költekeznek, mint mi. Ami nem meglepő, tekintve, hogy a többi visegrádi országban kisebb az infláció, mint nálunk. Az Eurostat adatai szerint márciusban a kiskereskedelmi forgalom hazánkban esett vissza uniószerte a második legerőteljesebben, csak Észtország előzött be 13,5 százalékos csökkenéssel. Romániában viszont 7,2 százalékkal bővül a bolti vásárlás.
Nem jött ki a matek, az Orbán-kormány inkább megemelte a hiánycéltTöbb pénz megy el kevesebb árucikkre
Szintén az uniós rekorder magyar inflációnak köszönhető, hogy a boltokban úgy csökkent a forgalom, hogy közben jelentősen többet költöttek az emberek. Tavaly márciusban az élelmiszer és élelmiszerjellegű üzletekben nem egészen 601 milliárd forintot hagytak ott a vásárlók, az idén már csaknem 746 milliárd forintot. A nem élelmiszer jellegű üzletekben a tavaly márciusi 499 milliárdos költés bő 520 milliárd forintra nőtt. Az üzemanyagok esetében azonban nemcsak az eladott mennyiség esett vissza csaknem 30 százalékkal, de a 272 milliárd forintos költés is 245 milliárd forintra zsugorodott. Ezzel együtt éppen az üzemanyagforgalom februárhoz képest mért 1,9 százalékos növekedésének köszönhető, hogy havi alapon a kiskereskedelem egésze 0,8 százalékkal bővült a statisztika szerint – mutatott rá Virovácz Péter, az ING vezető makrogazdasági elemzője. Szerinte a régi reflexek továbbra is működnek: ha csökken a benzin ára, a lakosság üzemanyagkereslete növekszik. Az üzemanyagforgalom kiszűrésével ugyanakkor a havi alapú kiskereskedelmi teljesítmény immáron hatodik hónapja csökken, és márciusban újabb 0,9 százalékkal esett februárhoz képest. Ennek fő oka pedig az élelmiszerüzletek forgalmának zsugorodása.
