Visszaütött a KSH statisztikai bravúrja, amellyel tavaly februárban 31,7 százalékos átlagbérnövekedést számolt ki. Akkor ugyanis a kormány a választások előtt egyszerre fizetett ki hathavi úgynevezett fegyverpénzt, ami jócskán megdobta a tavaly februári átlagkeresetet. A KSH pedig a külön juttatást minden további nélkül beleszámította az átlagbéradatokba. A magas bázis - és a különjuttatás idei hiánya - miatt viszont az idei februárra csupán 0,8 százalékos bruttó, és 1,2 százalékos nettó átlagbérnövekedést tudott kimutatni a KSH. Ez pedig a rekordinfláció mellett hatalmas reálbércsökkenést eredményezett.
Felfalta a bért az infláció, hatalmasat veszítettek értékükből a fizetésekSzokásos havi gyorstájékoztatójában jelzi is a KSH, hogy az átlagkereset változását jelentősen befolyásolta a 2022 februárjában kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő fegyverpénz. Azt is közölték: ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 14,8, a nettóé 15,2 százalékponttal lenne magasabb. Tavaly februárban ugyanakkor a KSH nem tartotta szükségesnek egy ilyen, extra kilengéstől mentes számítás közzétételét. Akkor csupán annyit jeleztek, hogy a kiugró emelkedéshez a minimálbéremelések mellett elsősorban a fegyverpénz járult hozzá. Ilyen, a fegyverpénztől megszűrt számítást egészen mostanáig nem közöltek, holott az egész tavalyi kereseti statisztikára erősen rányomta bélyegét a teljes munkavállalói létszámhoz képest viszonylag szűk körnek kiosztott hathavi illetmény.
A tavalyi fegyverpénz ráadásul annyira bezavarta a statisztikát, hogy a keresetek reálértékében is óriási zuhanást eredményezett.
Pedig az idén februárra mért 531 200 forintos bruttó átlagbér magasabb, mint a januári 528 ezer forint, az infláció pedig januárhoz képest, ha minimálisan is, de csökkent. Januárban ugyanis 25,7, februárban 25,4 százalékos pénzromlási ütemet mért a KSH. Az év első hónapjában mégis „csak” 7,6 százalékos reálbércsökkenést számolt ki a KSH, míg februárban már 19,6 százalékost. A gyorstájékoztatóban ezen a ponton ismét hangsúlyozza is a KSH, hogy a februári reálkeresetcsökkenésből 11,8 százalékpontot magyaráz a tavalyi fegyverpénz (vagyis a reálbérek valójában „csak” mintegy 8 százalékkal csökkentek). Ezt eddig korábban egyetlen tájékoztatóban sem tartották szükségesnek külön kiszámolni, pedig a tavalyi év reálkeresetnövekedését jócskán megdobta a fegyverpénz.
A tavaly februárra közölt, a gyorstájékoztatóban is közzétett átlagkereset egyébként magasabb volt, mint az idén februárra kiszámolt. Egy éve 546 ezer, most 531 200 forintos bruttó átlagbért mért a KSH. Hogy mégis 0,8 százalékos bruttó átlagbérnövekedést hozott ki a matek, annak okát a módszertani változtatásban kell keresni. Az idei évben ugyanis a KSH már nem csupán a legalább 5 fős cégeknél dolgozó teljes munkaidős alkalmazottak jellemzően magasabb bére alapján kiszámolt átlagot tekintik a fő mutatószámnak, hanem az összes hazai foglalkoztató, napi 8 órában dolgozó alkalmazottainak keresete alapján mért átlagot. Ezt tavaly is mérte a KSH – akkor ebben a körben 526 800 forintra jött ki a bruttó átlagbér -, de még csak kiegészítő adatként szolgált. Az összehasonlítást ugyanakkor értelemszerűen az új módszertan szerint fő mutatónak tekintett mérőszámok alapján végzik el, így jön ki a 0,8 százalékos növekedés.
Nagy Márton a 25,2 százalékos márciusi drágulásról azt mondta, hogy jó úton haladunk az egy számjegyű inflációhozA reálbér csak az év vége felé nőhet
Az elmúlt évek idősorai alapján az év első hónapjaiban megfigyelt bérnövekedési dinamika gyakran meghatározza az egész évre vonatkozó átlagos ütemet is – jelezte a friss kereseti adatok kapcsán Virovácz Péter, az ING vezető makrogazdasági elemzője. Hangsúlyozta: jelen esetben érdemes a fegyverpénztől szűrt mutatókkal dolgozni. Ezek alapján az idei év egészében 16 százalék körül alakulhat a bérnövekedés. Az ING Bank tehát továbbra is a vásárlóerő csökkenésével számol, hiszen elemzőik az idei évre 19 százalékos átlagos inflációt várnak. Virovácz Péter szerint az év vége felé, az infláció fékeződésével párhuzamosan visszatérhet a reálbérnövekedés. Kérdés, ez a keresletet és ezáltal az inflációs kockázatokat növeli-e vagy a megtakarításokat. Az elemző úgy véli: inkább utóbbit, mivel a háztartások elmentek a falig a megtakarításaik felélésében, hogy kompenzálják az extrém infláció hatását. A reálkeresetek bővülése ezért inkább a megtakarításokat növelheti majd. Az ING Bank elemzői így tehát kevésbé felfelé mutató inflációs, sokkal inkább lefelé mutató növekedési kockázatokat azonosítottak ezzel kapcsolatban.
