Görög és francia példákra hivatkozva adta ki közleményét a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium, amelyben a „szankciós infláció” letörését célozva ismertetik a „jelentősebb bevétellel rendelkező” kiskereskedelmi üzletek kötelező akcióinak részleteit.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium és az Agrárminisztérium kidolgozta a részletszabályokat, a tervezet társadalmi egyeztetése még a mai napon megkezdődik - írták, ám a közleményben ezt követően konkrétumok sorozata következik. A vonatkozó kormányrendelet tervezete az alábbiakat rögzíti a kötelező akciózásról:
A kötelező akciózást a kereskedők 2023. június 1. és 2023. szeptember 30. között kötelesek bevezetni.
A kötelező akciózás a TEÁOR szerinti „4711 - Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem” megjelöléssel feltüntetett tevékenységet folytató azon kereskedőkre vonatkozik, amelyek 2021-es árbevétele meghaladta az 500 millió forintot.
A rendelet az üzletben vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység mellett a csomagküldő kereskedelemre is kiterjed.
A kötelező akciókra heti rendszerességgel kell sort keríteni, az akciós időszak a hét csütörtöki napján 0 órától a következő hét szerdai napján 24 óráig tart.
A kiskereskedő köteles a kötelező akciózással összefüggő „tájékoztatást” az üzletben jól látható helyre kifüggeszteni, valamint a reklámtevékenységéhez kapcsolódóan kiadott nyomtatott termékein és online felületén feltüntetni.
Húsz akcióköteles termékkategóriát határoztak meg, többek közt a következők: baromfihús; sertés-, marhahús, egyéb húsféleségek; tej, tejföl és helyettesítői; sajt; kenyér; péksütemények; száraztészta, rizs, egyéb ceráliák; friss gyümölcs; friss zöldség; készételek, fűszerek, ételízesítők. Az akcióköteles termékkategóriákba tartozó termékekre vonatkozó „tájékoztatási segédletet” az Agrárminisztérium honlapján teszi közzé.
Az érintett kiskereskedelmi üzleteknek valamennyi kijelölt termékkategóriából egy-egy szabadon választott terméket a kötelező akciózást megelőző 30 napban általuk alkalmazott legalacsonyabb árnál legalább 10 százalékkal szükséges kedvezőbb áron értékesíteniük.
A kereskedő az akciózás időtartama alatt a kötelező akcióval érintett termék vonatkozásában köteles abból megfelelő mennyiséget árusítani és készleten tartani.
A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzése folyamatos lesz, az előírások megsértése az adott esettől függően 500 ezer és 3 millió forint közötti bírságot vonhat maga után.
A közleményben azt írják, hogy az Orbán-kormány a „vásárlók érdekében” az új intézkedéstől azt várja, hogy „az árak csökkentésével és a versenyhelyzet fokozásával megállítható a túlárazás és a spekuláció”, így elméletük szerint már a közeljövőben tovább mérséklődhet az infláció.
Persze iparági források szerint a lépés inkább tekinthető kormányzati promóciós eszköznek, semmint az árdrágulással küzdő családok valós megsegítésének. A többség ugyanannyit hagy majd a kasszáknál, mint korábban, hiszen bár a boltokban kihelyezett plakátokon, illetve a több százezres példányban megjelenő akciós újságokban szépen fog virítani a kormányzati propaganda, egy-egy termék kötelező leakciózása a teljes termékszortiment, azaz árukészlet árképzésével gond nélkül „kisimítható”.
Nem egyeztetett az Orbán-kormány a boltok kötelező akcióiról, a vásárlók kiadásai alig fognak csökkenniEgyébként az Orbán-kormány eddigi, inflációellenesnek mondott intézkedései finoman szólva is szerény eredményeket mutatnak. Erről ítt írtunk korábban.
Csalódást keltő adatot publikált a KSH, alig csökkent, még mindig 25 százalék felett az inflációHirdetni is kötelező lesz az akciós élelmiszereket a boltokban