;

infláció;drágulás;áremelkedés;élelmiszerárak;energiaárak;

- Csalódást keltő adatot publikált a KSH, alig csökkent, még mindig 25 százalék felett az infláció

Márciusban 25,2 százalék volt az infláció, ez minimális, 0,2 százalékpontos csökkenés az előző hónaphoz mérten. Az infláció csökkentése nehezebb lehet a korábban vártnál. 

Csalódást keltő inflációs adatot publikált a KSH: a statisztikai hivatal szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt, illetve 0,8 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz mérten. Az infláció idehaza januárban 25,7 százalékon tetőzött, az elemzői várakozások szerint az év közepéig a mutató lassú csökkenésére lehet számítani. Kétségtelenül márciusban is folytatódott az infláció csökkenése, hisz februárban még 25,4 százalék volt, márciusban pedig 25,2. Az elemzői várakozások átlaga 24,9 százalék volt, vagyis arra lehet számítani, hogy a mutató már most benéz 25 százalék alá. Ugyanakkor az elemzői előrejelzések 24,7-25,2 százalék között szóródtak – vagyis a legpesszimistábbaknak lett igazuk.

A lassú csökkenés arra utalhat, hogy nagyon makacs a magyar infláció, és nem lesz egyszerű annak csökkentése. 

Az infláció robusztusságára utal, hogy míg idehaza az árindex 25 százalék felett tanyázik, addig az eurózónában már csak 6,9 százalékos drágulást mérnek – amely egyértelműen cáfolja azt a kormánypropaganda-hazugságot, hogy az inflációt a „háború” vagy a „szankciók” okoznák. A magas hazai infláció jelentős részben a magyar gazdaság belső problémáiból az elhibázott kormányzati gazdaságpolitikából fakad – ezt jelzi, hogy a maginflációs mutató 25,7 százalékon áll.

Míg a „rendes” inflációs mutató 25,2 százalék volt márciusban, a nyugdíjasok fogyasztói kosarának áremelkedése 26,7 százalék volt – vagyis az idősebbeket továbbra is még fokozottabban sújtják az áremelések. Az időskori ellátások januárban 15 százalékkal emelkedtek – ez alapján a nyugdíjak reálértéke egy év alatt bő 10 százalékkal csökkent –, ezen csak a 13. havi nyugdíjkifizetés tompított átmenetileg.

A KSH jelentése szerint az élelmiszerárak 12 hónap alatt 42,6 százalékkal emelkedtek, ezen belül a leginkább a tojásé (74,0%), a tejtermékeké (72,8%), a vaj és vajkrémé (68,0%), a kenyéré (67,0%), az édesipari lisztesárué (66,2%), a sajté (60,6%), a száraztésztáé (53,9%), a tejé (50,4%) és a péksüteményeké (48,0%). 

A termékcsoporton belül a liszt (9,7%) és az étolaj (3,9%) ára nőtt a legkisebb mértékben. A háztartási energia 43,1 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 62,8, a tűzifa 55,9, a palackos gáz 51,6, az elektromos energia 27,6 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkekért 11,2, ezen belül az új személygépkocsikért 20,7, a fűtő- és főzőberendezésekért 19,6, a konyha- és egyéb bútorokért 18,9, a szobabútorokért 16,7 százalékkal kellett többet fizetni.

Egy hónap alatt az árak átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek, ez megegyezik a februári adattal. A forint erősödésének köszönhetően a tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyagok ára már csökkentek februárhoz képest – sőt a lakossági energaiárak is 3,8 százalékkal lettek olcsóbbak, annak ellenére, hogy a kormány egy fillért nem engedett azokból, miközben az európai árak zuhannak.

Az KSH által kimutatott árcsökkenés azért következett be, mert a magyarok kevesebbet fűtöttek, takarékoskodtak, így a korábbinál is többen tudtak bennmaradni a támogatott kategóriában.

A szolgáltatások viszont átlagosan 1,9 százalékkal drágultak egy hónap alatt, ezen belül a telefon- és internetszolgáltatások 8,4, a tv-előfizetések 6,5, a taxi 4,6, a belföldi üdülés 3,2, a testápolási szolgáltatások 2,1 százalékkal emelkedtek. Miközben korábban az élelmiszerárak rakétasebességű emelkedése hajtotta az inflációt, az idén a szolgáltatások áremelései lassítják az infláció csökkenését. A vártnál gyengébb márciusi inflációs adat is nagy részben a szolgáltatási szektor áremeléseinek a következménye. Az MNB a jelenségre már korábban is figyelmezettet, nagy kérdés, hogy folytatódik-e ez a folymat. Ez ellen hat, hogy az év elején a reálbérek és a lakossági fogyasztás is drasztikusan csökkent – így nagy áremelésekre nincs lehetőségük a szolgáltatóknak.

Az Erste Bank elemzőit a márciusi adatok nem lepték meg, az megfelelt a várakozásiknak – írta kommentjében Nyeste Orsolya, a bank vezető elemzője.  Az élelmiszerek havi szinten 1,5 százalékkal drágultak, éves indexük pedig 42,6 százalékos volt. Bár némely élelmiszer-termékcsoportban már árcsökkenést mért a KSH, az 1,5 százalékos havi áremelkedés továbbra sem tekinthető alacsonynak az elemző szerint. Továbbra is úgy látják, hogy a tavalyinál visszafogottabb élelmiszerdrágulás összességében támogatni tudja majd az idei évre várt dezinflációt, azonban a mostani adat azt sugallja, hogy az árak emelkedésének fékeződése a korábban gondoltnál jóval lassabban megy majd végbe. 

Az élelmiszerek havi alapon tehát továbbra is átlag felett drágultak, azonban a jármű-üzemanyagárak további 2,6 százalékos, illetve a háztartási energia árainak további 3,8 százalékos havi csökkenése támogatta a dezinflációt. Kedvező, hogy a zömmel árfolyamvezérelt tartós cikkek drágulása megállt; ebben a termékcsoportban 0,3 százalékos havi szintű árcsökkenést könyvelt el a KSH márciusra. Ezt azonban bőven ellensúlyozta a szolgáltatások továbbra is ütemes, 1,9 százalékos havi drágulása, ami meghaladta az általunk vártat. A mostani adatnak ez a legnagyobb negatív meglepetése. A márciusi adat összességében vegyes képet mutat: kedvező a „headline” index további lassulása, azonban

a maginfláció emelkedése erőteljes másodkörös inflációs hatásokat sugall.

Ami a kilátásokat illeti, a második negyedévtől valamivel gyorsabban csökkenő inflációt várunk, azonban az éves index várhatóan júliusig 20 százalék felett marad. Az év második felében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében – írta az elemző.

Nyeste Orsolya szerint továbbra is jelentősek a középtávú inflációs kihívások a megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett. 2024-ben is folytatódhat a dezinflációs folyamat, ám jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció. Mindez tartósan szigorú monetáris politikát és magas kamatokat sugal a következő időszakra is – tette hozzá az Erste elemzője

Az infláció alakulása 2023 márciusában, százalék

Élelmiszerek 1,5 42,6

Szeszes ital, dohányáru 0,9 19,7

Ruházati cikkek 1,3 10,0

Tartós fogyasztási cikkek -0,3 11,2

Háztartási energia, fűtés -3,8 43,1

Egyéb cikkek, üzemanyag -0,1 23,3

Szolgáltatások 1,9 13,0

Infláció 0,8 25,2

Nyugdíjas infláció 0,9 26,7

Forrás: KSH

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a technológiai helyzet változásával és az orosz-ukrán háború miatt kivetett szankciókkal indokolta a döntést a keddi moszkvai látogatása alatt.