infláció;vásárlási szokások;reprezentatív felmérés;

- Elérte a plafont a költekezésben a magyar társadalom kétharmada

A társadalmi státusztól függetlenül „beállt a vészfék”, hiszen aki tudna többet költeni, az sem fog, mert nem látni, meddig tart még a jelenlegi gazdasági helyzet – foglalta össze az EY idén január-februárban végzett reprezentatív kutatásából levonható következtetéseket a témában tartott sajtóbeszélgetésen Palincsár László, a cég frissen indított brand, costumer és marketing szolgáltatásának vezetője.

A felmérés alapján a magyarok 63 százaléka ugyanis úgy véli: a jelenleginél nagyobb kiadásokat már nem engedhet meg magának. A fogyasztók bő negyede, amely úgy érzi, akár még többet is tudna vállalni, legfeljebb élelmiszerre, rezsire és internet-előfizetésre költene a jelenleginél többet. Utóbbi egyébként a felmérés alapján mára már lényegében a létfenntartáshoz szükséges kategóriába sorolódott; senki nem az internet vagy mobil előfizetésén spórol.

A kutatás során vizsgált 12 termékkörből ezen kívül csak gyógyszerből, élelmiszerből és fűtés-melegvízből fogyasztottak ugyanannyit az emberek, mint tavaly. A kényelmi, vagy luxus kiadásnak számító termékeknél – egészségügyi szolgáltatás, ruházat és cipő, szépségápolás, utazás, sportfelszerelés, háztartási gépek, számítógép, laptop - viszont jelentősebb volt a visszaesés. Olyan termékkör pedig nem volt, amelyből többet vásároltak volna az emberek, mint egy évvel korábban.

A kutatás arra is rámutatott, hogy jelenleg termékkörtől függetlenül a legfontosabb szempont a vásárlásnál az ár és az ár-érték arány, miközben a hirdetések és reklámok vagy a márka ismertsége befolyásolják a legkevésbé a fogyasztók döntését. Ennek megfelelően a vásárlók 79 százaléka az ár alapján választ terméket, 82 százalékuk részt vesz pontgyűjtő akciókban. Ötből négy fogyasztó aktívan törekszik kiadásai csökkentésére, és igyekszik spórolni az otthon felhasznált energiával – korábban ez nem volt ennyire általános jelenség.

A megkérdezettek negyede kevesebbet vásárol, de igyekszik tartani a minőséget, és továbbra is a kedvenc termékeit veszi meg, harmaduk viszont hajlandó lemondani azokról, ha kevesebb pénzből elfogadható alternatívával tudja helyettesíteni; 17 százalék egyre többször teszi a kosarába az áruházláncok sajátmárkás termékeit. A fogyasztók 59 százaléka pedig jelentős árkedvezményért hajlandó lemondani akár a minőségről is.

Jön viszont a globális minimumadó.