A tervek szerint már 2023 első negyedévében működni kellett volna annak a kormányzati-civil munkacsoportnak, amely a személyi jövedelemadózás lehetséges egyszerűsítését készítené elő – derül ki a kormány Nemzeti Reformtervéből, amit a Konvergencia Program mellékleteként nyújtott be a kormány az Európia Bizottságnak a héten. A korábbi tervek szerint a hatástalan, illetve szükségtelen szja-kedvezményeket kivezetnék a rendszerből. A még meg sem alakult munkacsoportnak idén októberben javaslatokat kellene letennie. Ezen reformanyag előkészítése korábban mint „mérföldkő” volt megnevezve az uniós támogatások lehívásához.
Ha el is készülnek a javaslatok, a következő egy két évben nem változik, pontosabban a körülmények miatt nem változhat az adóterhelés, márcsak a különadók kivezetése miatt sem. A kormány az energiaválság miatti többletköltségek fedezetére különadókkal sorozta meg a kiskereskedelmet, az olajipart, bankokat, biztosítókat és a gyógyszergyárakat, a légitársaságokat, és a Nemzeti Reform Programban most újfent arról írnak, hogy ezeket az adókat csak 2022-ben és 2023-ban vetik ki, vagyis megerősítik azt a korábbi, Uniónak tett vállalást, hogy a jövő évtől kivezetik ezeket. Ezzel csökkenne az árintett cégek terhelése, ami mérsékelheti az inflációt is, ugyanakkor szűkülnek az államháztartás bevételei. Különadókból nagyságrendileg évi 800-900 milliárd forint többletbevételre tesz szert az állam az idén, ami a GDP egy százaléka. A konvergencia- és reformprogramokból látható, hogy a kormány 2024-re jelentős adóbevétel-kieséssel számol, ezt követően stabilizálódnak az adóbevételek. Ebből sejthető, hogy jövőre a különadók többségét ugyan kivezetheti a kormány, de további, érdemi adócsökkentésekre a következő években nem lát lehetőséget, illetve ilyenekről nem számol be az Európai Bizottságnak küldött programokban.
A helyzet a 2024-es költségvetés tervezése és vitája során változhat, vagyis nem zárható ki, hogy az uniónak tett vállalások ellenére – pénzügyi kényszerből –, egyes különadók részben megmaradnak. Például egy különadó már biztosan marad: ez a repülőjegyekre kivetett sarc, amit az elmúlt hónapokban a kormány környezetvédelmi szempontok alapján átalakított. A repjegyadó a tavalyi bevezetésekor egy szimpla egy fix összegű elvonás volt, amit minden Magyarországról induló járat repülőjegyéhez hozzácsaptak. Most már annak függvényében változik az ár, hogy az adott úthoz mekkora szén-dioxid-kibocsátás társul. Ezzel így már nem különadóról, hanem egy reformértékű zöld adóról van szó, ami mind az uniós elvárásoknak, mind nemzetközi adózási trendeknek megfelel, ráadásul ebben a formában nem is egyedi adó az EU-ban sem.
Három fontos EP-döntés született, amely előrelépést jelent a klímavédelembenElfogadta a szigorítást az Európai Parlament, Magyarországnak 2030-ig két és félszer jobban kell teljesítenie a kibocsátás-csökkentésbenA Nemzeti Reformprogramból kiderül, hogy a digitális nagyvállalatok adóztatásról és a globális minimumadó bevezetésről szóló előterjesztések hamarosan a parlament elé kerülhetnek, ugyanis ezek bevezetésére Brüsszel a tagállamoknak 2023 december 31-ig adott haladékot. A kormány most azt vállalja, hogy a szükséges jogszabályváltozásokat benyújtja a parlamentnek a következő hónapokban. A kabinet sokáig ellenállt globális minimumadó magyarországi bevezetésének, amely egyes nagy bevételű multik minimális társasági adóját a jelenlegi 1-9 százalékról 15 százalékra emelné az egész világon. A kormány ebben a kérdésben is éveken keresztül akadályozta az uniós döntéshozatalt, mondván ez a magyar adóelőnyt ássa alá. Jelenleg papíron a társasági adó idehaza ugyan 9 százalék, de a multik a különböző kedvezmények révén akár csak 1-2 százalékos adót fizetnek. Így a minimumadó bevezetés több száz milliárd forintos éves többletadót hozhat az államnak. Az adóemelés Magyarországon mintegy száz céget érint, ezek többsége külföldi multi, igaz a körbe bekerülnek olyan magyar multik is. mint a Mol vagy az OTP. Ha nem vezetné be a magyar kormány idehaza a 15 százalékos adókulcsot, akkor ezen cégektől – az egyezmény értelmében -, a külföldi leányaikon keresztül szednék be a adókülönbözetet más kormányok.
Megbomlott a növekedés szerkezete
A reformprogramból kitűnik, hogy a kormány célja visszatérni a kiegyensúlyozott szerkezetű, a versenyképesség javulásán alapuló gazdasági növekedéshez, és folytatni az uniós átlaghoz való felzárkózást – szögezi le a kabinet az általános célkitűzések között. Bár az anyag nem tér ki rá, az elmúlt években megbomlott a magyar gazdasági növekedés szerkezete. Előbb a Covid-járvány, majd a kormány korábban soha nem látott választási költekezése, végül az energiaválság kuszálta össze teljesen a magyar gazdaság egyensúlyi mutatóit. A GDP-bővülés ugyan megmaradt, de korántsem fenntartható szerkezetben: felborult a külső, a belső egyensúly, elszabadult az infláció, megugrott a fizetési- és a külkereskedelmi mérleg, valamint az államháztartás hiánya. A kormány most vissza kíván térni a kiegyensúlyozott növekedéshez, elsősorban az államháztartási hiány rendbetételével, hisz a külkereskedelmi és fizetési mérleg már láthatóan konszolidálódik, míg az infláció ellen érdemben a kormány sokat nem tud tenni. Ennek ellenére a kabinet „prioritásként kezeli az infláció letörését” – szögezik le. A várakozásaik szerint az éves pénzromlás idén 15, 2024-ben hat százalék lesz, ebből az idei előjelzés túlzóan optimista, hisz a független elemzők 17-19 százalékra teszik a várható inflációt.
