Az Európai Parlament (EP) keddi plenáris ülésén három olyan fontos döntést hozott, amely azt hivatott biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben. A jóváhagyott jogszabályi javaslatok megújítják a kibocsátáskereskedelmi rendszert, létrehoznak egy mechanizmust a karbonintenzív termékek importjának ellenőrzésére és felállítanak egy klímaalapot az energiaszegénységben élők támogatására.
Az Irány az 55 százalék! néven ismert intézkedéscsomag részeként elfogadott egyik törvény előírja, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatoknak az évtized végére 82 százalékkal kell csökkenteniük az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. 2026-tól 2034-ig fokozatosan fel kell hagyni a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának gyakorlatával, és ez már a kezdő évtől vonatkozna a légi közlekedésre is. 2027-től — vagy kivételesen magas energiaárak esetén 2028-tól — az épületek és a közúti közlekedés energiafelhasználása is bekerül a rendszerbe.
Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus azt hivatott biztosítani, hogy a harmadik országokban alacsonyabb klímavédelmi normák mellett termelő és az EU-ba importáló cégek megfizessék a szennyezés költségeit.
Az elképzelés szerint a rendszer meg fogja akadályozni, hogy az uniós cégek termelésük karbonintenzív részét külföldre telepítsék, illetve az uniós termékeket karbonintenzív importtermékekkel helyettesítsék.
A friss jogszabály szerint az EU-ba vasat, acélt, cementet, alumíniumot, műtrágyát, elektromos áramot és hidrogént importáló vállalatoknak ki kell fizetniük a különbséget a termelés országában fizetett szén-dioxid-ár és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben érvényes szén-dioxid kibocsátási egységek ára között. A mechanizmust 2026-2034 között fokozatosan vezetik be.
A 2026-ra felálló szociális klímaalapból azokat kívánják pénzügyileg támogatni, akiket a klímavédelmi átlállás hátrányosan érint. A tervezett 86,7 milliárd eurós alapból az energiaszegénység kockázatának leginkább kitett háztartásokat és kisvállalkozásokat, valamint a közlekedéshez csak korlátozottan hozzáférőket segítenék.
A jogszabályokat még az EU Tanácsnak is jóvá kell hagynia, hogy hatályba lépjenek, ez azonban már formalitásnak számít.
Elfogadta a szigorítást az Európai Parlament, Magyarországnak 2030-ig két és félszer jobban kell teljesítenie a kibocsátás-csökkentésben