Egy nappal azután, hogy Németország leállította három utolsó atomerőművét, vasárnap megkezdte a kereskedelmi áramtermelést a finnországi Olkiluoto 3 (OL3) nevű atomerőmű - jelentette be a neki helyt adó szigetről elnevezett egység üzemeltetője, a többségben magántulajdonú Teollisuuden Voima (TVO). Míg az Isar II, Neckarwestheim II és az Emsland elnevezésű német egységek kiesése összesen 4100 megawattos (MW) teljesítménycsökkenést hoz, addig az új, finn blokk 1600 MW-tal növeli az áramtermelő képességet. (Összehasonlításul: a jelenlegi, négy paksi atomblokk összesen 2 ezer MW-t képvisel.)
Az OL3 – amelyben a finn állam kisebbségi tulajdonos – az ország villamosenergia-szükségletének 14 százalékát fedezi. Az új egység 60 százalékkal mérsékli eddigi főleg svéd és norvég behozatalukat. De a lépés a keleti gáz- és villamosenergia-szállítások orosz oldali leállítása szempontjából sem lényegtelen.
Az atomerőmű az Orbán-kormány legnagyobb beruházási terve, a mai áron – kamatok nélkül – közel ötezermilliárd forintba kerülő Paks 2-es fejlesztés szempontjából is figyelemre méltó. A finn kormány döntése nyomán az 1979-ben és 1982-ben üzembe állt, 880 és 890 MW-s 1-es és 2-es blokk tényleges bővítése 2005-ben indult. Az átadást akkor 2010-re tervezték. A megvalósítás tehát 13 évet csúszott. A kivitelezési költségek az eredeti szerződésbe foglalt „fix” 3 milliárd euróhoz képest végül körülbelül 11 milliárd eurót tettek ki. Ezalatt az eredeti fővállalkozó, a szintén francia Areva csődöt jelentett, de a – Paks 2 szintén fontos beszállítójának számító – német Siemens is hátrébb lépett. Így a mostani fővállalkozó a szintén francia Framatome. Ez az a cég, amely eredetileg a Siemens-szel együtt szállította volna Paks 2 központi irányítástechnikai berendezéseit és amelytől az Orbán-kabinet a német kormány ellenállása miatt legalábbis a Siemens kiváltását kéri.
Mi több, az Ukrajna ellen intézett orosz támadás miatt a franciák a paksi blokkok orosz állami fővállalkozója, a Roszatom akár részbeni kiváltása szempontjából is szóba kerülhetnek. Paks 2 2400 MW-jára 2014-ben a magyar és az orosz állam 12,5 milliárd euróban „fixált” szerződést kötött. Ezt ugyanakkor a két fél a „megváltozott körülményekre tekintettel” épp most tárgyalja újra. Bár az OL3 átadását az atomlobbi lelkesen üdvözölte, megjegyzendő, hogy a negyedik blokk megépítési tervétől a TVO korábban visszalépett, illetve a finn kormány tavaly májusban az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt felmondta a Hanhikivi-félszigetre a Roszatommal közösen tervezett atomerőmű-beruházást is.
Véget ér egy korszak, szombaton Németországban lekapcsolják az utolsó működő atomerőművet isNémetország már 2002-ben a 60-as évek óta, fokozatosan üzembe állított atomerőművek „szabályozott” bezárása mellett döntött. 2011-ben, a fukusimai atomkatasztrófa után pedig a Merkel-kormány úgy határozott, hogy 2022-ig az ország összes atomblokkját bezárják. A kérdés körüli komoly nemzetközi és belpolitikai feszültségek ellenére ezt a döntést most következetesen végrehajtották. Igaz, az orosz gázszállítási nehézségek közepette sokak szerint ez csak a koalíciót alkotó zöldeknek köszönhető. Az – időközben jórészt megújulóenergia-alapúvá vált - német energiaellátás nem omlott össze. Igaz, ez sokak szerint - az orosz gázszállítások leállítására visszavezethető - széntüzelésű erőművek újraindításának, illetve a – jórészt nukleáris alapú – francia áram importjának is betudható.
A nukleáris kérdés mindazonáltal változatlanul Európa-, sőt, világszerte vitatott. Az iparág fellegvárának Franciaország számít, de Hollandia, az Egyesült Királyság és Svédország is új blokkokat épít. A lengyelek szintén hasonlót terveznek. Néhány hónapja adták át a szlovákiai Mohi Atomőerőmű 440 MW-s, szintén orosz tervezésű, harmadik blokkját. Mindazonáltal az uniós tagállamok nagy többsége változatlanul nem alkalmaz atomenergiát és nem is tervez ilyet.
