Az Erasmus plusz oktatási csereprogramban való részvétel mellett veszélybe kerülhet a magyar egyetemek, egyetemi kutatócsoportok részvétele a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programban is, ha az Orbán-kormánynak továbbra sem sikerül megállapodnia az Európai Bizottsággal a “modellváltó” egyetemek kuratóriumait érintő összeférhetetlenségi kérdésekről.
Holtponton a tárgyalások az Erasmus pluszról, több magyar pályázó egyetem is elesett a pénzügyi támogatástólMindez ráadásul túlmutathat az alapítványi egyetemeken, olyan intézmények kutatócsoportjai is kiszorulhatnak az uniós kutatási fősodorból, amelyek eddig nem kezdeményezték, vagy nem kényszerültek rá a modellváltásra.
Kedden a 444.hu számolt be arról, hogy napirendre került a jelenleg még állami fenntartásban működő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) alapítványi modellváltása. A portál szerint a BME nehéz anyagi helyzetbe került, az állami költségvetési és kutatási támogatások is csökkentek, az egyetem a tartalékait éli fel, a kormány viszont csak akkor adna több forrást, ha az egyetem modellt vált.
Ezt a BME egyik oktatója is megerősítette lapunknak, állítása szerint az egyetem vezetésében már arra készülnek,
ha nem változik semmi, jövőre csődbe mehet az intézmény.
Elmondta azt is, a nemzetközi kutatásokból is voltak bevételeik, de az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti ellentétek az alapítványi egyetemek működéséről ezt is veszélyeztetik. Bár a BME még nem tartozik a modellváltó alapítványi egyetemek közé, a lapunknak nyilatkozó oktató szerint a nemzetközi programokban jelenleg szinte minden magyarországi egyetem kutatócsoportjára “problémás partnerként” tekintenek,
teljesen kiszámíthatatlan ugyanis, mikor és hogyan változik egy-egy magyar egyetem helyzete, vagy hogy lesz-e megállapodás az Európai Bizottsággal.
A Horizont programban részt vevő nemzetközi kutatási konzorciumokban pedig nem merik vállalni, hogy emiatt több évre előre tervezett kutatási programok kerüljenek veszélybe.
- Ebből az okból már két konzorciumból is kimaradtak BME-s kutatócsoportok, az anyagi veszteség eurómilliókban mérhető
- fogalmazott a BME oktatója. Az esetleges modellváltással kapcsolatban azt mondta, az egyetem vezetése azzal a javaslattal állt elő, hogy vállalnák a modellváltást, ha a kuratóriumi tagokat konszenzussal jelölik ki, és nem “örök életre”, hanem meghatározott időre, de állítása szerint ezt a felsőoktatásért is felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) visszautasította.
Érdeklődtünk a KIM-nél, valóban visszautasították-e a BME javaslatát, illetve tervez-e lépéseket tenni a kormány az anyagi nehézségekkel küzdő intézmény megmentése érdekében abban az esetben is, ha az egyetem nem áll be a modellváltók sorába. Válaszként kedden kiadott közleményüket küldték el, amelyből csak annyi derült ki,
valóban voltak egyeztetések, illetve hogy a szaktárca szerint “a BME kiegyensúlyozott finanszírozása az idei évre biztosított, csakúgy, mint a korábbi években”.
DK: hagyják abba a magyar egyetemek zsarolását!
Az összes fideszes pártkatonát azonnali hatállyal ki kell zárni az egyetemi kuratóriumokból, és az egyetemi autonómia visszaállítása mellett jelentősen növelni kell a felsőoktatás állami támogatását - közölte cikkünkre reagálva a DK elnökségi tagja és oktatási árnyékminisztere, Barkóczi Balázs. Szerinte a BME zsarolása a bizonyíték arra, hogy “a Fidesznek fontosabb közpénzmilliókkal tömi a pártkatonáit, mint a magyar felsőoktatás, a hallgatók és az oktatók érdekeit képviselni.”
- Amíg az orbáni infláció és az áremelések megélhetési válságba taszították a magyarokat, most Magyarország jövőjét teszi tönkre az Orbán-kormány a magyar egyetemek megszállásával és az uniós pénzektől való elzárásával. A Dobrev Klára vezette szociáldemokrata Árnyékkormány arra készül, hogy letörje az orbáni inflációt és visszaállítsa a magyar egyetemek szabadságát - írta Barkóczi Balázs.
