A helyzet elég kilátástalan és ebben nemcsak a főváros anyagi helyzete játszik szerepet – fogalmazott Barda Beáta, a Trafó – Kortárs Művészetek Háza igazgatója. – Az, hogy a független társulatok alig kaptak pénzt működésre és szinte semmit új projektekre, az a mi helyzetünket is döntően befolyásolja, hiszen egyrészt egy csomó társulatnál a lét a tét, nem tudjuk, hogy meddig bírják, másrészt több hozzájárulást várnak tőlünk, de közben nekünk sincs miből többet adni. Mi éves támogatást kapunk a fővárostól, most kicsit más ütemezésben, mint eddig, de ez a támogatás idén sem volt több mint tavaly, miközben, tudjuk, az árak, lásd működési költségek, sokkal magasabbak. Spórolunk, nem tervezünk nagyobb beruházást, kevesebb a bemutató, kevesebb az előadásszám, kevesebb a külföldi előadás Vannak EU-s programjaink, de ezek sem ajándékpénzek, hiszen ezeket a projekteket is meg kell valósítani, és az önrészt igénylő pályázatok is jelentősen megváltoztak, szigorodtak a feltételek, nem egyszerű az élet és nem látjuk még milyen lesz 2024.
Osztás-szorzás
A Városmajori Szabadtéri Színpadnak szüksége van a fenntartó a Főváros támogatására, fokozott figyelmére, hiszen mint Benkő Nóra igazgató elmondta, az állami pályázatokon 2020 óta tizenkilenc alkalommal kaptak elutasító választ. A Főváros ugyanannyi támogatást nyújt az intézménynek, mint tavaly, igaz módosított ütemezéssel. Ebből tavaly 80 produkciót tudtak finanszírozni, idén 60-at. - Állandóan osztunk-szorzunk, próbálunk mindenen spórolni – jegyezte meg Benkő Nóra. - Sajnos minden drágul, például a határon túli magyar színházak előadásai is, amelyeket viszont fontosnak tartunk, hogy budapesti közönség is láthasson. Tavaly megnyílt egy egész évben működő kamarajátszóhelyünk a margitszigeti Kristály, annak a működtetésére kapott csekély összeg a rezsire és épületfenntartásra elég, a kulturális programokat a profitból kell finanszíroznunk. Szerencsére működünk és mentsvárai lehetünk olyan független műhelyeknek, amelyek most a létükért küzdenek és a szemlénkre is hívunk ebből a körből előadást, amelynek a keretében gyakorlatilag szerveztünk a függetlenek számára egy minifesztivált. A szűkös eszközeink ellenére erre igyekszünk figyelni - tette hozzá Benkő Nóra.
Az idei évben támogatást egyelőre nem vontak el, azonban a támogatás folyósítását jelentősen átütemezték, a második és a harmadik negyedéves támogatás töredékét kapjuk meg. Bízunk a Főváros ígéretében, miszerint ősszel a teljes támogatási összeget megkapjuk – írta megkeresésünkre a Katona József Színház igazgatósága. Hozzátették, hogy a működésükben drasztikus változást nem terveznek, eddig is a végsőkig takarékoskodva működtek a folyamatosan emelkedő infláció, nyersanyag- és rezsiárak miatt. Kevesebb előadás vagy bemutató nem lesz az évadban. 2019 óta először - a fővárosi színházakkal együtt - emelnek a jegyáraikon. A Katonában évek óta működik magánmecenatúra program, a négylépcsős pártoló kör, amelynek tagjai a jegyvásárlásokon túl is támogatják anyagilag a színházat. Vállalati fronton a Mastercard évtizedes támogatása szintén fontos segítség, azonban ezek a források a színház stabil működését biztosítani nem tudják. Az idei évadban elindították a vállalati együttműködési programjukat, amelynek keretei között a kulturális értékek iránt elkötelezett cégeknek ajánlanak eseményeket és megjelenési lehetőségeket egy támogatási konstrukció keretei között.
Kevesebb premier
Bagi Andrea, az Örkény István Színház gazdasági igazgatója elmondta, hogy támogatás nem vontak el, de a finanszírozás ütemezésében náluk is változás történt. Ez az érintettség már magában tükrözi a főváros anyagi helyzetét. A színház működéséhez minimálisan elegendő összeget átutalták, ami gyakorlatilag a tartalékaik kiegészítését jelenti. Az ütemezést a fenntartó egyeztette, ígéretet kaptak, hogy át nem utalt támogatás októberben a számlájukon lesz. - Pénzügyi helyzetünket a főváros figyelemmel kíséri, közös álláspont, hogy az átmenetileg csökkentett támogatás a likviditásunkat nem veszélyeztetheti - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy konkrétan miként érinti a következő évadot a jelenlegi helyzet, a gazdasági igazgató azt válaszolta, hogy az ideális az lenne, ha a nagyszínpadon és a stúdióban is három bemutatójuk lenne, de anyagi megfontolásból a következő évadban csak négy bemutatót tartanak
Azzal kapcsolatban, hogy más forrásokat – például magánmecenatúra - tudnak-e mozgósítani kifejtette, hogy az Erzsébetváros Önkormányzat képviselő-testülete úgy döntött, hogy az Örkény István Színház részére támogatást nyújt főtámogatói együttműködés keretében, ami nagyban hozzájárul a stúdió fenntartásához. Emellett a következő évadban is számíthatnak pártolóikra, az ÖrkényKÖR tagjaira. - Továbbra is keressük azokat a színházszerető mecénásokat, támogatókat, együttműködő partnereket, akik segítségével társadalmi megbízásunkat teljesíthetjük. Célunk, hogy olyan partneri együttműködést alakítsunk ki az üzleti élet szereplőivel, amely az anyagi támogatáson túl kölcsönös inspirációt jelent. Ennek szellemiségéhez csatlakozott az Egis Gyógyszergyár Zrt., mint együttműködő partner – tette hozzá a gazdasági igazgató.
Üdítő kivétel
A száz százalékban a főváros által fenntartott Budapesti Művelődési Központ (BMK) üdítő kivételnek tűnik. A 18 szakmai munkatársat foglalkoztató intézmény idei költségvetése a Budapest 150 programsorozat miatt kiugróan magas, nagyjából 300 millió forint – válaszolta megkeresésünkre Máhr Dániel igazgató, aki elmondta, „átlagévben” 180-200 millió forint a büdzséjük. A kérdésre, hogy kellett-e csökkenteniük a programjaik számát, csökkent-e a tervekhez képest a 2023-ban rendelkezésükre álló összeg, Máhr Dániel így felelt: - A Budapest 150-es pályázat, amit a főváros területén működő közművelődési intézményeknek írtunk ki, teljes egészében meg tud valósulni, az erre szánt 180 milliós keretösszeg nem csökkent. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a költségvetésünket nem érintette megvonás vagy szigorítás. Ez persze abból is fakadhat, hogy pici láncszem vagyunk a fővárosi kulturális gépezetben – teszi hozzá. A főváros születésnapja adja egyébként az idei év számukra legfontosabb projektjét is: a BMK adja ki ősszel a Budapest 150 drámapályázatra érkezett művekből készült kötetet.
Ami a születésnapi programokat illeti, kerületenként 8 millió forintos keretösszegre lehetett pályázni, a programok pedig már javában zajlanak. A rezsiköltségek emelkedése – az épület energetikai állapota miatt – érinti az intézményt, „de erre készültünk, tehát a költségvetés tervezésénél ez kalkulálva volt, úgyhogy a likviditásunkat nem befolyásolja” – reagál az igazgató.
Lapunk felvetésére, hogy a nehéz helyzetbe került független színházi társulatok felvették-e a kapcsolatot a BMK-val próba- és játszóhelyet keresve, Máhr Dániel elmondta, javasolta már művész ismerőseinek, hogy a művelődési házak rendszere menekülőutat jelenthet, de őket még nem kereste senki. Nyitott azonban akár arra, hogy szervezettel (Független Előadó-Művészeti Szövetség), akár arra, hogy egy-egy társulattal közösen gondolkodjanak a jövőről. „Mi, mint egy intézmény, ami állandóan nyitva van, ha törik, ha szakad, nyitottak vagyunk mindenre” – tette hozzá Máhr Dániel.
„Új mankókra van szükség”
Az évente nagyjából 500 koncertet rendező Budapest Jazz Club ajtajára június 26-án került lakat, miután az azt működtető alapítvány bérleti díjtartozást halmozott fel. A budapesti jazzélet meghatározó helyszínének újranyitásáért petíció indult, majd a fővárosi közgyűlés talált gyors, de átmeneti megoldást a helyzetre. A klub egyik tulajdonosa, Susszer Zoltán válaszolt a Népszava kérdéseire.
Mikor alakult meg a Budapest Jazz Club?
2007-ben rendeztünk egy-két koncertet, 2008-ban volt a hivatalos megnyitó, akkor még a Múzeum utcai Hadik Palotában. Öt évvel később a rendezetlen ingatlanhasználati helyzet miatt költöztünk a Hollán Ernő utcai Odeon Lloyd, későbbi nevén Duna Mozi épületébe.
Ez volt az Odeon videótéka és mozi épülete is?
Igen. Bár az Odeon legendás hely volt, üzleti szempontból veszteségen működött, ezért döntött úgy a főváros, illetve a Budapest Film, hogy a helykeresésünk kapcsán nyílt pályázatot írnak ki.
Hány koncertet rendeznek egy évben, mekkora közönség előtt?
Cca. 500-at, az egyik termünk 190, a másik 100 fős közönség befogadására alkalmas. A fellépők 95 százaléka magyar, 5 százaléka külföldi művész.
Önök tulajdonosai a Budapest Jazz Clubnak?
Egyszerűsítve azt mondanám, hogy részben igen. Azért az egyszerűsítés, mert a klubot egy nonprofit alapítvány és egy forprofit cég partnerként együtt működteti. A Jazzart Közcélú Alapítvány kötött a Fővárossal közszolgáltatási szerződést, előadóművészi szervezetként jogosult volt kulturális taóra, illetve pályázik a minisztériumnál az előadó-művészeti szervezeti támogatásokért. A vendéglátás pedig egy külön céghez tartozik.
Pályáztak a minisztériumnál?
Igen. 2017-19 között a jazzklub is jogosult volt a kulturális taóra, majd miután azt megszüntették, indulunk a többlettámogatási pályázatokon.
Kaptak támogatást?
Az elmúlt években többször is. Most, a megszorítások kapcsán idén a négy beadott pályázatunk nem nyert támogatást.
Mekkora az éves költségvetésük?
Körülbelül 350 milliós árbevétel mellett tudunk stabilan nullszaldó körül működni, ebből nagyjából 270 millió a forprofit, azaz a vendéglátásból, rendezvényszervezésből, szponzorációból, jegybevételből, stúdiómunkákból adódó összeg. A többi az önkormányzati és állami szubvenció, adomány.
Mi történt idén?
Nem sok új. Nagyjából két éve egyre több magánpénzt kell beraktunk kölcsönként az alapítványunkba és a cégbe. Próbáltunk toldozni-foldozni, tavaly októberben jeleztem a fővárosnak, hogy nehéz a helyzet, és keressünk megoldást, miután a Főváros a közszolgáltatási szerződés szerinti támogatási díjat csökkentette. Akkor azzal biztattak, hogy a Budapest 150 programsorozat és a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaiba a BJC-t kiemelten integrálva rendelnek hozzánk forrást, de később kiderült, hogy más programok idő közbeni leszervezése miatt ez a keret már kiürült. Anno pedig kimondott intenció volt, hogy a közszolgáltatási szerződésnek egyéb közszolgáltatási feladatok ellátásának díjazása mellett kifejezett célja, hogy fedezetet nyújtson a fővárosi vagyonkezelő cége felé fizetendő bérleti díjra. A csökkenés után jutottunk el odáig, hogy nem tudtuk kifizetni a bérleti díjat, illetve tavasszal már a Főváros maga is ott kereste a megoldás lehetőségét, hogy elengedik a bérleti díjat a vagyonkezelő cégükön keresztül. Bár azzal nyugtattak, hogy nem fajul idáig a dolog, a vagyonkezelő közben bezárta a Budapest Jazz Clubot.
Jól értem, hogy - nagyon egyszerűsítve - arról van szó, hogy a fővárostól kapott támogatás már nem fedezte a fővárosnak fizetendő bérleti díjat?
Igen.
A fővárosi közgyűlés június 28-án tízmillió forint támogatást szavazott meg a Budapest Jazz Clubnak. Ezzel az idei évben kb. decemberig ingyen használhatják a fővárosi tulajdonban lévő ingatlant. Ez mit old meg?
Az akut helyzetet igen, de hosszabb távra megoldást kell találnunk.
Lát összefüggést a rendkívüli támogatás és Karácsony Gergely főpolgármester jazz iránti elkötelezettsége között?
Nem érzem fő motívumnak, bár úgy halljuk, hogy hogy szereti a jazzt, a Budapest Jazz Clubnak is több alkalommal volt vendége. Nincs személyes kapcsolatunk.
Milyen hosszútávú megoldást remél?
Fontos, hogy a jazz és a klub kultúrpolitikai pozícióját erősítsük az élesedő kultúrfinanszírozási terepen. Tárgyalunk a kulturális kormányzattal annak érdekében, hogy a kollégiumokban a jazz képviseleti pozíciója javuljon. Van olyan jelentősebb támogatónk, aki most azt vizsgálja, mi lehetne az a beruházás a klub életében, ami saját bevételi lábként tartósan tudja erősíteni a klubot, hogy ne fordulhasson elő hasonló eset, készülni kell arra is, hogy a kulturális finanszírozás átrendeződése tartós lesz, új mankókra van szükség.
Budapest Film: takarékosság és energetikai fejlesztés
A meredek infláció a Budapest Film számára a kiadási és a bevételi oldalon is emelkedést jelent 2023-ban – mondta Liszka Tamás, a Budapest Film vezetője. „Arra kell törekednünk, hogy egyre több nézőnek egyre érdekesebb filmeket vetíthessünk a korábbiaknál alacsonyabb energiafogyasztás elérése mellett. Ez utóbbi célt részben takarékossággal, részben energetikai fejlesztésekkel érjük el. A Budapest Filmnél tehát a környezeti fenntarthatóság és a gazdasági önfenntartás célja egybeesik” – tette hozzá Liszka Tamás. Cs.G.
