Kétségtelen, hogy a „genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) és az NGT-fajták között vannak különbségek. A GMO-növényekbe különböző technológiákkal idegen fajok – akár állatok – génjeit ültetik be, és az eljárásból adódóan nem lehet előre pontosan kiszámítani, hogy az adott gén pontosan hova kerül – márpedig a növényi tulajdonságok kialakításában nem csak a gének, hanem az egymáshoz viszonyított helyzetük, a sorrendjük is szerepet játszik. Az NGT-fajták létrehozásához használt génszerkesztési módszer egyrészt sokkal pontosabb, vagyis előre meghatározott helyre kerül a beültetett gén, másrészt itt nincs szó idegen génekről, a géncsere fajon belül történik. Emiatt – a módszer támogatói szerint – az NGT-k sokkal jobban hasonlítanak a nemesítéssel előállított fajtákra, mint a GMO-kra. Az ellenzők viszont azt mondják, hogy az NGT-k esetében is olyan génkombinációk jönnek létre mesterséges úton, génsebészeti beavatkozással, amelyek korábban a természetben nem fordultak elő, ami kockázatot jelent, és vizsgálatokat igényel.
A GMO-kat csak hosszas hatásvizsgálati és engedélyezési procedúra után lehetett termesztésbe engedni (illetve Magyarországon az alkotmány alapján még úgy sem), és a felhasználásukkal készült élelmiszertermékeket a kereskedelemben meg kell jelölni. A Bizottság mostani liberalizációs javaslata ugyanakkor az NGT-fajták esetében mindettől eltekintene, az indoklás szerint az új fajtakonstrukcióktól várt termesztési előnyök, például az aszálytűrés vagy a kisebb vegyszerigény gyorsabb hozzáférhetősége érdekében.
A bizottsági tervezet szerdán vált online elérhetővé, a mind „Brüsszellel”, mind a génmódosítással szemben szívesen csatázó magyar kormány azonban eddig nem fogalmazta meg nyilvánosan az álláspontját (igaz, korábban a kormánypárti Magyar Nemzetben, a szerdai napon pedig a szintén a kormánypárti médiaportfólióhoz tartozó napi.hu-n megjelentek a Bizottság eljárását kifogásoló írások). A kormányzati óvatosságot magyarázhatja, hogy úgy tudni: a hazai agrárirányításban is vannak erős támogatói az NGT-fajták beengedésének. A tervezet ellen ugyanakkor meglehetősen széles hazai és európai ellenállás látszik kibontakozni. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint az engedélyezési és jelölési követelmények, az élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi vizsgálatok, valamint
az NGT-fajtákra vonatkozó mindenféle felelősségi eljárás eltörlése súlyos következményekkel járna: a fogyasztók, a gazdák és az élelmiszer-feldolgozók nem kaphatnának tájékoztatást arról, hogy az általuk termesztett, vásárolt, illetve elfogyasztott növények génmódosítás útján jöttek-e létre.
Az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy az NGT-fajtákat előállító nagyvállalatoknak nem kell viselniük a teszteletlen növényi szervezetek szántóföldjeinkre és tányérjainkra engedése által jelentett a kockázatokat, miközben a fogyasztóknak, a gazdáknak és a természetnek bele kell törődnie, hogy ők osztoznak a veszélyeken - fogalmazott Fidrich Róbert, az MTVSZ programvezetője. Szerinte a bizottsági stratégia most arra irányul, hogy a nyári uborkaszezont is kihasználva gyorsan, még egy jelentősebb ellenkampány kialakulása előtt megpróbálják áttolni a javaslatot az EP-n illetve a Tanácson.
Az MTVSZ problémák sorát látja az Európai Bizottság javaslatában. A tervezet megfosztja a kormányokat attól a joguktól, hogy területükön betiltsák az újfajta génszerkesztett növények termesztését (miközben 2015 óta 17 kormány tiltotta be a GMO-k szabadföldi használatát). Lehetetlenné válna a nemzeti hatóságok számára az NGT-fajták élelmiszerbiztonságának ellenőrzése. Ráadásul az ügy precedenst teremt az óriáscégek által irányított jogalkotásra: a liberalizációs elképzelés kizárólag az ipar által tett ígéreteken alapul, amelyek jelenleg még csak laboratóriumi fázisban lévő termékekre vonatkoznak, mindenféle külső, független vizsgálat vagy tesztelés nélkül.
A klímaváltozás felgyorsíthatja a GMO élelmiszerek termesztésétA Föld Barátai nevű szervezetnek a tervezetről szóló elemzése szerint „Nincsenek jogos okok az elővigyázatossági elv feladására, és arra, hogy elvonják a fogyasztók és a gazdálkodók azon jogát, hogy tudják, mit esznek vagy vetnek.” Már csak azért sem, mert azokban az országokban (például az USA-ban vagy Kanadában) sem álltak elő a cégek szuperképességekkel rendelkező NGT-fajtákkal, ahol már korábban engedélyezték a termesztést. A következmény sokkal inkább a multinacionális térnyerése lesz a vetőmag-előállításban és -kereskedelemben. Hasonlóan érvel a német ökológiai gazdálkodók szövetsége, illetve több mint 100 civil szervezet tiltakozó levele is: eszerint a tervezett új NGT-szabályozás olyan növényi tulajdonságokat is szabadalmaztathatóvá tesz, amelyek a hagyományos nemesítéssel előállított növényekben is jelen vannak, így a gazdák a jövőben a ma termesztett növényeik után is az NGT-multiknak fizethetnek szabadalmi díjat.
Kemény hangú nyilatkozatban ítélte el a tervezetet ENSSER (A társadalmi- és környezeti felelősségért elkötelezett kutatók európai hálózata) is: szerintük a Bizottság kiszivárgott javaslata tudományos szemszögből védhetetlen és elfogadhatatlan.
A glifozátbotrány folytatódik
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ismét “zöld utat” adott az Európában legszélesebb körben használt és vitatott gyomirtószer, a glifozát használata meghosszabbításnak a már számtalanszor azonosított kockázat ellenére. Tette ezt annak ellenére, hogy pénteki állásfoglalásában kiemeli, hogy a szennyeződések potenciális mérgező hatással vannak a génekre és a fogyasztók kockázatértékelése továbbra is hiányos és elsimerik a glifozátkészítmények az idegrendszerre gyakorolt káros hatását. Ezzel a glifozát engedélyezési folyamatát továbbpasszolva a tagállamoknak. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Pesticide Action Network Europe felháborítónak tartja, hogy az EU engedélyezési rendszere elfogadhatatlan módon figyelmen kívül hagyja a független tudományos tanulmányok sokaságát, amelyek a glifozátot súlyos egészségügyi és környezeti problémákkal hozzák összefüggésbe. A civil szervezetek koalíciója a “Stop Glyphosate” kampány keretében felszólítja az Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a glifozát betiltására, a tagállamokat pedig arra, hogy támogassák a tilalmat.
