Brazília biobiztonsági hatósága - Argentína után másodikként - engedélyezte az országban génmódosított szárazságtűrő gabona termesztését. A Tropical Melhoramento e Genética, amely a kérelmet benyújtotta, az argentin Bioceres biotech cég braziliai vállalatának partnere. A Bioceres globálisan is az egyik vezető szószólója a GMO gabonaféléknek: az a célja, hogy megtörje azokat a tabukat, amelyeken a fogyasztói félelmek alapulnak. Miszerint a GMO növények allergének, vagy egyenesen mérgezők lehetnek, miközben nagy mennyiségben használnák a terményeket kenyérben, tésztában és süteményekben.
Ezek a félelmek azonban manapság már kezdenek háttérbe szorulni az egyre magasabb élelmiszerárak, az ukrajnai háború, a rendszeressé és súlyossá váló szárazságok miatt.
A Bioceres szerint ebben az évben az úgynevezett HB4-gabonát vezetik be a piacra, amely Argentínában már bizonyított a kísérletekben: a száraz időszakokban 43 százalékkal több termést adott, mint a hagyományos fajták.
Szintén a klímaváltozás kivédésére adott válaszként indokolják Angliában a génszerkesztett (GE) növények termesztésének engedélyezését. De tervezik a GE-háziállatok tenyésztésének engedélyezését is. (Valóban csak Angliáról van szó, a skót, a velszi és az észak-ír kormányok még nem engedélyezték génszerkesztett élelmiszerek kereskedelmi forgalomba hozatalát.)
Angliát eddig az EU-s törvények kötötték, ahol ez nem engedélyezett. “Mára olyan precíz termesztési, tenyésztési technológiákat fejlesztettünk ki a laborokban, és vittünk ki a földekre, aminek jobb termés az eredménye, amit készebb formában tudunk a piacra küldeni, így javítani tudjuk a mezőgazdasági eredményeket és az élelmiszertermelést mind az Egyesült Királyságban, mind globálisan” - mondta Gideon Henderson, a Környezetvédelmi Minisztérium élelmiszerügyi tanácsadója. A most elfogadott törvény csak olyan változtatásokat engedélyez, amelyek az eddigi természetes keresztezési módokon is elvégezhetők lennének, vagy már használatban is vannak, tehát különböző fajok géntechnológiával való “összekeverése” továbbra sem lehetséges. A precíz génszerkesztési technikák ma már lehetővé teszik egy növény DNS-ének megváltoztatását például úgy, hogy ez által felgyorsuljon növekedése vagy kevésbé függjön a műtrágyáktól. Ilyen változtatások keresztezéssel is megoldhatók, csak éppen sokkal hosszabb ideig tartanának. A GMO-módosított élelmiszerek ellenzői attól tartanak, hogy ezek nem fognak keresztüljutni az EU szűrőjén, aminek allergének és mérgek bevezetése az élelmiszerláncba lehet az eredménye.
De mi is történik a génmódosítás és a génszerkesztés során? Bár a fogalmakat nem mindig különítjük el pontosan, egyértelműen meghatározható, mit takarnak valójában, derül ki a BBC cikkéből. A génmódosítás esetében egy génszakaszt más növényből vagy akár állatból építenek be egy adott növény DNS-ébe: ilyenkor olyan a végeredmény, amit keresztezéssel nem lehetett volna elérni. A ciszgenezis is olyan módszer, amellyel egy szervezet genetikai anyagát ugyanazon vagy azzal szoros rokonságban álló fajhoz tartozó donortól származó szekvenciával módosítják (egy rövid DNS-szakaszát beépítik), ennek eredménye elérhető keresztezéssel is. A génszerkesztés viszont a legújabb technológia, amellyel nagyon pontosan meg lehet célozni bizonyos géneket, egy adott szakasz eltávolításával, amivel egy gént ki vagy be lehet kapcsolni: az új törvény csak kis szakaszok eltávolítására ad engedélyt a termesztőknek. Az EK-ban ilyen módon már kifejlesztettek olyan paradicsomot, amely gazdag D-vitaminban. A technológia azonban még annyira új, hogy még jó pár év eltelhet, amíg génszerkesztett élelmiszerek megjelennek az angliai boltokban.
Érvek mellette
Miközben a környezetvédők aggódnak, az Applied Sciences-ben (Alkalmazott Tudományok) tavaly márciusban megjelent, ellenőrzött, spanyol egyetemi kutatók által írt tanulmány szerint nemhogy nincsenek káros hatásai a génmódosításnak, hanem kifejezetten jót tesz a környezetnek, gazdaságnak és az emberek egészségének. Megállapítják, hogy a GMO-k a gyakori állításokkal szemben, miszerint nem történtek hosszútávú tesztelések, igenis átmentek kockázati teszteléseken, beleértve az allergiapróbákat is. A törvényes keretek megfelelően szabályozzák a GMO-k forgalombahozatalát, amelyek az elmúlt évtizedek tudományos és tapasztalati tényein alapulnak. De az amerikai Nataional Academics of Sciences metaanalízise (2016) szerint - amelyben 900 tanulmányra hivatkoznak - nincs különbség a genetikailag átalakított növények és a hagyományos módon nemesített növények között káros hatások tekintetében. Néhány eset arra mutat, hogy a genetikailag átalakított, rovaroknak ellenálló növények jó hatással vannak az emberek egészségére, mert nem kell őket rovarítószerekkel kezelni. Ez a megállapítás azért is fontos, mert a GE, GMO ellenes narratívák leginkább két dolgot kifogásolnak: azt, hogy a növények ellenállnak bizonyos gyomirtóknak, vagy képesek rovarok ellen mérgeket termelni. De az utóbbiak szelektívek, így “külső” rovarírtókkal szemben ártalmatlanok, mert a hasznos állatokat még védik is. Azon kívül semmi ok feltételezni, hogy egy olyan változtatásnak, amely egy bizonyos vitamin mennyiségét növeli a termésben, ugyanolyan mellékhatása lehetne, mint egy rovarirtó méregnek, vagyis nem lehet minden genetikai változtatást egy platformon állva elítélni.
2021 április végén az Európai Bizottság új jelentést tett közzé, amely a génmódosított (GMO) és a génszerkesztett szervezetekre vonatkozó, érvényben lévő szabályozás felülvizsgálatát szorgalmazza. Ez azt eredményezheti, hogy előbb-utóbb bizonyos génszerkesztéssel előállított mezőgazdasági növények kikerülhetnek a GMO-szabályozás hatálya alól, így a továbbiakban nem minősülnek majd GMO-nak. Bár a génszerkesztés és a génmódosítás technológiai oldalról nézve két egymástól lényegesen eltérő folyamat, élelmiszer- és környezetbiztonsági, valamint termesztéstechnológiai szempontból már nem ennyire egyértelmű a különbség - írja a Greendex.hu. Igaz, hogy a génszerkesztés célzottabb örökítőanyag-módosítást tesz lehetővé, és az is igaz, hogy nem kerül fajidegen DNS a génszerkesztett szervezetbe, valamint olyan mutációkat is létre lehet vele hozni, amelyek a korábban elfogadott nemesítési módszerek vagy természetes folyamatok révén is létrejöhettek volna, mindez mégsem jelenti azt, hogy a génszerkesztés természetes folyamat volna. Ugyanis a génszerkesztés során is számos nem tervezett mutáció, RNS-variáns vagy másodlagos anyagcseretermék is keletkezik. Az eseményeket és ezek következményeit, például a toxicitást, az allergiát, vagy az ökológiai rendszerekre gyakorolt hatást, minden génszerkesztett szervezet esetében egyedileg szükséges megvizsgálni.
