Ukrajna támogatásáról és a menekültügyi rendszer reformjáról nemrég született kormányközi megállapodásról tárgyaltak csütörtökön az Európai Unió állam- és kormányfői, akik kétnapos tanácskozásra gyűltek össze Brüsszelben.
Orbán Viktor kormányfőnek a Facebookon közzétett állításával szemben a csúcson nem mindenkit az érdekelt, hogy “hová lett a pénz”. Volodimir Zelenszkij ezúttal is videóüzenetben fordult a résztvevőkhöz.
Orbán Viktor elment Brüsszelbe, hogy felelősöket keressen, hová tűnt a pénzBeszédében az ukrán elnök nagyon intenzívnek nevezte az ukrán ellentámadást és megköszönte a szövetségesek katonai segítségét. Üdvözölte az EU legutóbbi, 11. szankciós csomagját és fontosnak nevezte újabb korlátozó intézkedések bevezetését Oroszországgal szemben. Az Ukrajna hosszú távra szóló, 50 milliárd eurós támogatását kilátásba helyező javaslatról azt mondta:
ha az Unió jóváhagyja, az annak a jele lesz, hogy őszintén hisz a békében.
Az uniós vezetők a csúcson megerősítették: országaik továbbra is erőteljes pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújtanak Ukrajnának. Az erről szóló záróközlemény leszögezi:
az Európai Unió és a tagállamok készen állnak arra, hogy a jövőben "biztonsági kötelezettségvállalásokat” tegyenek Ukrajnának.
Ez segítene a háború sújtotta országnak, hogy hosszú távon megvédje magát, elrettentse az agressziót és ellenálljon a destabilizációs törekvéseknek. A vitában több hozzászóló is felvetette, tisztázni kéne, pontosan mit jelentenek a “biztonsági kötelezettségvállalások”. Különösen a semleges országok, Írország, Málta és Ausztria fogalmaztak meg fenntartásokat. Az elfogadott nyilatkozat szerint hamarosan kidolgozzák a részleteket.
A csúcson a 27-ek ígéretet tettek rá, hogy továbbra is finanszírozzák a Kijevnek szánt fegyverszállításokat az európai békefenntartási mechanizmuson keresztül, amely egy olyan pénzügyi alap, amelyet a tagállamok finanszíroznak. Magyarország ugyan hozzájárulását adta az alap összegének 3,5 milliárd euróval történő emeléséhez,
de hetek óta blokkolja 500 millió euró kifizetését az Ukrajnának katonai segítséget nyújtó uniós országok költségeinek megtérítésére.
A kormány ezt azzal magyarázza, hogy Ukrajna a háború nemzetközi szponzorainak listáján tartja az OTP Bankot. Egy EU-diplomata lapunknak azt mondta:
a brüsszeli intézmények közvetíteni próbálnak a vitában, Budapest azonban nem nagyon aktivizálja magát, különösen az ukrán partnerek felé.
Több uniós kormányfő aggodalmának adott hangot az orosz taktikai nukleáris fegyverek és a Wagner-csoporthoz tartozó fegyveresek Belaruszba tervezett áttelepítése miatt. Jónéhány vezető óvatosságra intett azokkal a tervekkel kapcsolatban, amelyek szerint a lefoglalt orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajna újjáépítésére fordítanák.
Lépéskényszerbe került, ez okozhatta Prigozsin vesztétAz EU nincs a csőd szélén
Orbán Viktor ismét a Facebookon jelentkezett be a csúcsról. Ebben azt állította, hogy mindenkit az érdekel, hová lett a pénz. A miniszterelnök az EU hosszútávú költségvetésének módosítására tett minapi európai bizottsági javaslatra utalt. Az előterjesztés szerint több mint 66 milliárd euróval kellene megnövelni a befizetéseket az Ukrajnának szánt vissza nem térítendő támogatás fedezésére, a migrációs kihívások kezelésére - többek között határvédelemre - és a korábban felvett hitelek megnövekedett kamatainak a fedezésére. A brüsszeli testület emellett 33 milliárd eurót javasol felvenni a pénzpiacokon egy Ukrajnának nyújtandó kölcsönre. A miniszterelnök szavaival ellentétben Brüsszel nem 100 milliárdokat kér, és az sem igaz, hogy az Európai Unió a csőd szélére került. Törvény tiltja, hogy a közösség költségvetése deficitbe forduljon.
