- Bereczk Imola: Szennyes

Halvány fény dereng az éjjel-nappali mosodában. Egy férfi ül a kanapén, bámulja a mosógépben forgó ágyneműt. Felkapja a mobilját, nézegeti, majd ledobja maga mellé.
Ebben a pillanatban bejön egy nő, hangosan köszön, de nem néz a férfira. Leteszi a táskáját, és leül a kirakat mellé, ahonnan mindent belát. Ránéz az órájára, megigazítja a frufruját, majd kényelmesen elhelyezkedik. A férfi előbb feláll, megnézi a mosógép ajtaját egész közelről, majd lassan, a nő felé sétál vissza a helyére. A nő nem foglalkozik vele.
– Segítsek, hogy kell elindítani?
– Nem kell, köszönöm.
– Zsetont az automatában tud venni.
A nő nem válaszol, ezért a férfi elhalkul, megint babrál a telefonjával. A nő forgolódik, nyújtogatja a nyakát, kifelé néz. Elővesz egy könyvet, kinyitja, lapozgat benne előre, majd vissza, aztán olvasni kezd. Cseng a telefonja, felkapja.
– Igen. Még nem. Nincs nyitva, várok. Hívlak utána – mondja, majd leteszi.
– Vár valamire? – kérdezi a férfi.
– A szomszéd boltra.
– A trafikra? Van még néhány szál cigim, ha gondolja.
– Köszi, de nem dohányzom.
– A közért nyitva van, fura a bejárata, nem úgy néz ki, de nyitva van.
– Nem, nem oda. A mellette lévőre.
– Értem – mondja a férfi, és kinéz az utca felé. Köhög.
– Kint van egy papír, hogy ma csak délben nyit – veti oda a nő, és újra lapozgat a könyvben. Végül becsukja, és elteszi. Kutat a táskájában.
– Bocsánat, nem akartam tolakodni – mondja a férfi.
– Keresek valamit.
– Persze. A barátja noszogatta az előbb?
– Az előbb? Ja nem, az a barátnőm volt. Ő találta ki ezt az egészet.
– Hogy keressen valamit?
– Igen.
– Értem.
– Nem hiszem, hogy érti. Szerinte ugyanis unatkozik a férjem.
– Miből gondolja?
– Nem tudom. Nem beszél.
– A férfiak rendszerint keveset beszélnek.
– Béna, mi? Mosnivalót kellett volna hozzak magammal, nem ezt az idétlen könyvet. Azt sem tudom, miről szól, nem tudok odafigyelni. Végre rászánom magam, hogy eljöjjek, erre ma később nyit. Úgy látszik, hétfőn kisebb a kereslet az izgalomra. Mindegy, most már bemegyek, bassza meg!
– Hogy keressen valamit?
– Nem érti? Muszáj találjak valamit! A barátnőm szerint félrelép. Mert unatkozik. Azt ajánlotta, hogy dobjam fel valamivel az életünket, különben nevelhetem a végén egyedül a gyerekeimet. Maga mit gondol?
– Már miről?
– Tudja, hát a szexről? Maga férfi. Mondja, tényleg ez kell maguknak? Az állandó izgalom, az újdonság? Meg a meglepetés?
– A sokadik szakításom után? Nem tudom. Én inkább a nyugalmat szeretném.
– Akkor csak én fogom ki? Ez a második házasságom. Anyám persze előre megmondta.
– Mondta a férje, hogy elégedetlen?
– Nem, valójában nem mond semmit. Csak egy ideje más, valahogy máshogy nyúl hozzám.
– Megkérdezte, miért?
– Kérdezzem meg, miért nyúl hozzám olyan, olyan máshogy? Ilyet nem kérdezünk.
– Miért nem?
– Magával többet beszéltem a szexről öt perc alatt, mint a férjemmel az utolsó szülésem óta. Pedig a fiam óvodás.
– Mutassa meg neki, maga mit szeretne. Szerintem az a legizgatóbb egy nőben.
– Mutassam meg? Ennyi?
A nő elgondolkodik. Kikukucskál. Ebben a pillanatban kinyit a bolt.
– Megyek – fogja a táskáját, és felpattan. Elindul az ajtó felé, majd megtorpan. – Ne haragudjon! Szeretném, ha elkísérne. Szánalmas, amikor egy nő egyedül megy be egy ilyen helyre.
– Tudja, mit? Ha nem baj, hogy még én sem voltam sosem, akkor megyek. Várja meg velem a mosást! Nyolc perc, és a magáé vagyok.