A magyar lakosság inflációs várakozásai egy éve vannak 10 százalék felett, és a legutóbbi, májusi felmérés szerint is 11,5 százalékos pénzromlásra számítanak a magyarok a következő 12 hónapra – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi Inflációs jelentéséből. A lakosság várakozása több mint egy évtized után, tavaly májusban lépte át a 10 százalékot, akkor a várakozások középértéke 10,3 százalék volt. A lakosság inflációs várakozásait az MNB közvetlenül nem méri, ehhez az Európai Bizottság felmérését használja. A jegybank szerint az elmúlt hónapokban az „infláció gyorsulásával ugyan párhuzamosan megemelkedtek a lakosság inflációs várakozásai, azonban ezek mértéke érdemben elmaradt a tényinflációtól”. A múlt év végétől kezdődően, mikorra a jegybanki lépések egyre jobban kezdték éreztetni a hatásukat, jelentősen csökkentek a lakosság inflációs várakozásai. „Az MNB érdemben hozzájárult az inflációs várakozások horgonyzásához, amit jól jelez az is, hogy a várakozások érdemben elmaradtak a tényinfláció szintjétől. Továbbá, az inflációs várakozások a tényinflációnál hamarabb kezdtek el mérséklődni” – olvasható a jelentésben.
Vagyis MNB döntéshozói láthatóan nem aggódnak amiatt, hogy a lakosság inflációs várakozásai még májusban is 11,5 százalékon álltak, amely ugyan jelentősen elmarad az akkor mért 21,5 százalékos tényinflációtól, de messze meghaladja a jövő év közepére várható 6 százalék körüli pénzromlást. Való igaz, a lakosság előretekintő inflációs várakozásai idén januárban tetőztek, akkor 13 százalékon álltak, ami áprilisra 9,4 százalékra esett vissza, majd májusban 11,5 százalékra ugrott mutató. A jegybank a csökkenő trendet hangsúlyozza: a májusi emelkedés dacéra, ugyanis már júniusban és júliusban oly mértékben csökken az infláció – vagyis az árak emelkedése –, hogy az reményeik szerint hűteni fogja a lakosság inflációs várakozásait. Virág Barnabás, az MNB alelnöke a friss inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy a jegybank felmérése szerint májusban a teljes fogyasztói kosár 40 százalékában már csökkentek az árak, vagyis nem csak az áremelkedés üteme lassult.
Egyértelműen és trendszerűen csökkennek a lakosság inflációs várakozásai a GKI Gazdaságkutat Zrt. felmérései szerint is – nyilatkozta lapunknak Karsai Gábor, a kutatócég vezérigazgató-helyettese. Ám a következő hónapok inflációs folyamatait nem is annyira a lakossági várakozások, hanem a sokkal inkább a cégek áremelési szándékai befolyásolják. Márpedig a GKI legfrissebb konjunktúra-felmérése szerint
hétéves mélypontra esett vissza ez a mutató, vagyis hét éve nem volt ilyen alacsony az áremelést tervező cégek aránya.
Mind a négy ágazatban egyértelműen csökkennek az áremelési szándékok – ami jelentős inflációs fordulatra utal. Karsai Gábor nem számít arra, hogy magas szinten beragadnának az inflációs várakozások, ugyan is idén jelentősen csökkenni fog az áremelkedés üteme – tette hozzá a kutató.
Az MNB azt vallja, és a független elemzők is széleskörűen osztják azt a véleményt, hogy magyar inflációban is megtörtént a fordulat, a pénzromlás mértéke az év végére 10 százalék alá csökken. A nagy kérdés a folytatás, hogy mi történik az árakkal 2024-ben, illetve mikorra lesz képes a jegybank az inflációt a 2-4 százalékos célsávba visszavinni.
Megkésett a kormány „akcióterve”, hatására nem lesz inflációt mérséklő árcsökkenésMagasabb inflációért lobbizik a gazdaságfejlesztési miniszterMás az érzett, és más a mért infláció
Az inflációs várakozások mérése nem egyszerű feladat, ugyanis a lakosság érzete is nagyban eltér a ténylegesen mért értékektől: ezt jelzik a Publicus Intézet által a Népszava megbízásából végzett felmérései is. A tavaly decemberi, reprezentatív telefonos felvétel szerint a válaszadók 68 százaléka 31 százaléknál magasabb áremelkedést érzékelt, miközben a KSH tavaly decemberre 24,5 százalékos inflációt mért, igaz ezen belül az élelmiszerek ára egy év alatt 44,8 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi lehet a jóval magasabb inflációs érzet oka, ugyanis míg élelmiszert kis túlzással minden nap vásárolunk, addig lakásfelújításra, autóra sokan évtizedekig nem költenek. Ennek ellenére különböző súlyokkal, de mind a három termék befolyásolja az inflációs mutatót. Az idén márciusi adatfelvételnél már 59 százalékos inflációt érzékeltek a válaszadók, ekkor külön rákérdeztek az élelmiszerek áremelkedésére, amit átlagosan 64 százalékra taksáltak a válaszadók. Ezzel szemben márciusban 25,2 százalékkal voltak magasabb az árak, míg az élelmiszerárak átlagosan 42,6 százalékkal drágultak. Vagyis az lakosság inflációs érzete, és emiatt a várakozások is jóval magasabban ragadnak be, mint a tényleges infláció.
