A kormány újabb „gazdasági akciótervet” fogadott el a múlt heti ülésén – jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a hétfői kormányinfón. A kabinet döntése három területre terjed ki: egyes cégek esetében (vendéglátásban, feldolgozóiparban és a logisztikában) a kormány maximálja az elektromos áram árát, a SZÉP-kártyákat újra lehet boltokban használni, illetve egyes gyógyszergyártók különadóját jelentősen csökkentik. A három intézkedés nem áll össze egy konkrét „akciótervvé”, és nem világos, hogy a kormány mit is akar ezekkel elérni. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint az áramár mérséklés megkésett, azzal nemigen tud hatni a kormány az termékárakra, a SZÉP-kártya intézkedés ugyan kedvező a részorulóknak, ám elvonja a forrást az idegenforgalomtól.
A legjelentősebb intézkedés, a mintegy 5000 céget érintő energiaár-plafon: a vendéglátásban, feldolgozóiparban és a logisztikában működő kkv-k számára a kormány 200 euró/megawattóra (MWh) szinten maximálja az elektromos áram árát, függetlenül attól, hogy korábban milyen szerződést kötöttek. Ez kilowattóránként 75 forintos nettó árnak felel meg. Mint ismeretes a lakossági rezsicsökkentett ár 36 forint, az átlagfogyasztás felett fizetett piaci pedig 70 forint kilowattóránként. Jelenleg a zsinóráram (ez a legolcsóbb termék) ára hétfőn a magyar áramtőzsdén 120 euró volt, ez 43 forintos kilowattórás árnak felel meg. A tavaly kötött fix áras szerződések átlaga 250 euró felett van, míg a szerződések harmada a 320 eurót is meghaladja – magyarázta az intézkedés szükségességét Gulyás Gergely miniszter.
Jön az újabb árplafon, augusztustól hideg élelmet is lehet venni a SZÉP-kártyával – Percről percre a KormányinfórólEzek a szerződések tavaly nyáron a legnagyobb bizonytalanságban születtek, és általában egy évre előre fixálták az árat. Azóta a piacokon jelentős áresés történt, ám ezt a fixált szerződések nem követték, ezért húz most a kormány ezekre árplafont. Az intézkedéssel a kabinet az inflációt szeretné csökkenteni. Gulyás szerint ez 5000 vállalkozást érint kedvezően, ugyanakkor az állami energiakereskedőnek 40 milliárdos veszteséget jelent, hisz az MVM cégét is kötik a hosszú távú szerződések. A döntés várható volt, mert a a kormánydöntést előkészítő Gazdaságfejlesztési Minisztérium a múlt héten a témában több hasonló tartalmú közlemény is kiadott.
Marad a kirívóan magas lakossági gázár
Miközben cégek esetében a kormány mérsékli az áramárakat, továbbra sincs napirenden a lakossági földgázárak felülvizsgálata (igaz, a cégeké sem). Jelenleg a kormány köbméterenként 101 forinton adja a lakosságnak a földgázt az átlagfogyasztásig, afelett viszont 747 forinton kér. A földgáz piaci ára jelenleg 122 forint köbméterenként, erre rakódnak még különböző díjak és az adók, így 160 forint körüli ár lenne a reális az első köbmétertől az utolsóig. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint a kormány azért nem csökkenti a kirívóan magas „lakossági piaci” fogyasztási árat, mert akkor az áramárakhoz is hozzá kellene nyúlniuk. Akkor viszont az áramár-emelkedés sokkal több fogyasztót érintene kedvezőtlenül, mint a földgáz árcsökkentése - magyarázta.
Megkésett a kormány intézkedése és várhatóan nem éri el a kívánt hatást, azaz ennek nyomán nem lesz inflációt mérséklő árcsökkenés
– nyilatkozta lapunknak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Ha tavaly októberben meglépi ezt az intézkedést a kormány, akkor nem ment volna csődbe mintegy 4000 vendéglátóipari cég, illetve nem zártak volna be a szállodák a téli hónapokra - fűzte hozzá a kutató. Szeptemberben újraindul az áramév, vagyis a mostani korlátozás a két-három hónapra szól. Jelenleg 116 euró körül van egy megawatt áram ára, és ez csak a nettó alapár. Épp ezért a kormány megtehette volna, hogy a teljes költséget maximálja, vagyis korlátott szabhatott volna a nettó árra rakodó terheknek is. Nagyvonalúbb és átláthatóbb lett volna, ha például 150 forintban maximálja egy kilowattóra árát – tette hozzá Molnár László.
A GKI vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra is, hogy a bejelentés szerint csak nagyon szűk kört érint a mostani rezsicsökkentés; a kormány szerint mindössze 5000 céget. Miközben csak a vendéglátásban 60 ezer cég működik, ezek között szinte mindegyik 250 fő alatti cég, vagyis a kkv, de feldolgozóipari kkv-ból is van néhány tízezer cég, és több ezer logisztika cég. Ezért meg kell várni a részleteket, hogy pontosan mely cégek kerülnek a kedvezményezett körbe – tette hozzá Molnár László. De a támogatás mértéke sem számottevő,
hisz ha a 40 milliárdos költséget elosztjuk három hónapra az 5000 céggel, akkor havi 2,6 millió forintos átlagos támogatás jön ki cégenként – ez két szakács havi teljes bérköltsége –, így ez alapján arra számítani, hogy komoly inflációcsökkenést hozna a kormány intézkedése, hiú ábránd.
Molnár szerint feltehetőleg a támogatásra szoruló kör nem 5000 cég, hanem közelebb lesz ez a szám az 50 ezerhez, ez esetben viszont a 40 milliárd forintos állami áramkereskedői veszteség sem állna meg.
A kormány másik döntése szerint 2023. december 31-ig újra lehet használnia SZÉP-kártyákat hideg élelmiszerek vásárlására a boltokba. Ezzel párhuzamosan a munkáltatók átmenetileg nem évi 450, hanem 650 ezer forintot tölthetnek kedvezményesen a dolgozók SZÉP-kártyájára, már ha van erre fedezet a cégeknél. Molnár László szerint e kedvezmények megemelése, illetve újbóli kiterjesztése a hideg élelmezésre, segít azon a legszegényebb munkavallói rétegen, aki kapnak cafeteriát, ám ezzel egyidőben pont annak a vendéglátói rétegnek a forgalmát csökkenti, amelyet a SZÉP-kártyák hivatottak lennének segíteni. A kutató szerint nem kevés ellentmondás feszül a két intézkedés között:
a kormány az energiaár-plafonnal támogatja a turizmust, a SZÉP-kártya felhasználás átalakításával pedig annak forgalmát csökkenti.
Az ilyen egymásnak ellentmondó intézkedések ritkán vezetnek kedvező eredményre – jegyezte meg a GKI vezérigazgatója.
Nincs döntés az árstopokról - itt a vége?
Az élelmiszer-árstopokról érvényes rendelet jelenleg június végéig van érvényben, ám a kormány még nem döntött azok meghosszabbításról. A kabinet korábban azt ígérte, hogy minden esetben a lejárat előtt két héttel döntenek a rendelet prolongálásáról, vagyis a mostani nem döntés akár azt is jelenhetné, hogy a kormány nem akarja július elseje után meghosszabbítani az árstopokat. Ez nem zárható ki teljesen, de késlekedést Gulyás Gergely technikai problémával magyarázta. A héten azonban két kormányülés is lesz, ha megszületik a döntés, akkor arról azonnal tájékoztatnak – ígérte a miniszter.
