;

Oroszország;Vlagyimir Putyin;felkelés;orosz hadsereg;Jevgenyij Prigozsin;Wagner-csoport;

- Oroszországban egyelőre csend van, de Vlagyimir Putyin nem bocsát meg az árulóknak

Feloldották a Wagner-csoport menetelése miatt korábban elrendelt útlezárásokat, a zsoldoshadsereg kivonult Rosztovból, a délnyugat Voronyezs közelében kigyulladt üzemanyagtartályt pedig sikerült teljesen eloltani. Egyelőre csend és nyugalom van, de mindenki arra gyanakszik, a történteknek ezzel korántsincs vége.

Feloldották a Jevgenyij Prigozsin és a Wagner-csoport Moszkva felé tartó, majd visszahívott „igazságmenete”  – értsd: fegyveres felkelése – miatt elrendelt útlezárásokat az oroszországi főútvonalakon – jelentette vasárnap kora reggel a TASZSZ orosz hírügynökség az orosz Szövetségi Közúti Hivatalra hivatkozva.

Mindazonáltal forgalomkorlátozások maradtak érvényben az M4-es autópályán a moszkvai és a tulai térségben – írta a hivatal a Telegramon.

Moszkvában vasárnap lezárva tartották a Vörös teret, Szergej Szobjanyin főpolgármester utasítására pedig hétfő hivatalosan munkaszüneti nap lesz, az üzletek és az iskolák sem nyitnak ki, a tőzsde és a bankok viszont igen. 

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója és vezetője szombaton este jelentette be, hogy visszahívta az orosz főváros felé vonuló zsoldosait annak érdekében, hogy elkerüljék a vérontást. A felfegyverzett orosz zsoldosok 200 kilométerre közelítették meg az orosz fővárost, mielőtt vezetőjük visszavonulásra szólította fel őket.

A TASZSZ az orosz katasztrófavédelemre hivatkozva beszámolt arról is, hogy a tűzoltóknak sikerült teljes mértékben eloltaniuk a délnyugat-oroszországi Voronyezs közelében kigyulladt üzemanyagtartályt. A tűzben mintegy 5000 tonna kerozin veszett kárba – tették hozzá. Bár korábban a tűzről szintén beszámolt Alekszandr Guszev, a voronyezsi területi kormányzó, nem szolgált magyarázatokkal a tűz okát illetően, a közösségi médiában megjelent számos felvételen azonban egy katonai helikopter volt látható a tartály közelében a tűz kitörésének idején.

A Wagner-csoport szombati menetelésével kapcsolatban az Institute for the Study of War (ISW) nevű, amerikai székhelyű agytröszt rámutatott arra, hogy

az orosz kormánynak nagy erőfeszítésébe került, hogy hatékonyan és gyorsan reagáljon, ami a belbiztonságban uralkodó gyengeségre utalhat, 

ennek oka pedig feltehetőleg a meglepetés ereje és az Ukrajnában elszenvedett súlyos veszteségek lehettek. A szervezet szerint a Wagner-zsoldosok el tudták volna érni Moszkva határát, ha Prigozsin végül erre utasította volna őket.

Kiemelték azt is, az orosz nemzeti gárda „alapvető feladata” a belső fenyegetésekkel szembeni fellépés, amelynek a Roszgvargyija jelen esetben (finoman szólva) nem tudott eleget tenni, azt sem tudták megakadályozni, hogy a Wagner-erők kulcsfontosságú katonai létesítményeket foglaljanak el Rosztov-na-Donuban, sőt, a zsoldosok orosz katonai repülőgépeket is megsemmisítettek.

Az eseményeket továbbra is nehéz értelmezni. Steve Hall, aki korábban a Központi Hírszerző Ügynökségnél (CIA) az Oroszországgal kapcsolatos műveleteket vezette, a CNN-nek úgy vélekedett, az, hogy Jevgenyij Prigozsin végül  megállította a menetoszlopot, és a legutóbbi beszámolók szerint – Belaruszba távozott, mindkét félnek – így Vlagyimir Putyin elnök számára is – egy olyan lépés volt, amelynek célja az „arcvesztés” (leginkább a polgárháború – a szerk.) elkerülése volt. Mégis, sokakhoz hasonlóan ő is úgy látja, a helyzetből az jött ki rosszabbul, és ő az, aki gyengébbnek mutatkozik. Peter B. Zwack nyugalmazott amerikai altábornagy ennél is merészebben úgy fogalmazott, Putyin és rezsimje „halálos csapást” kapott a Prigozsin-féle akcióval.

Hasonlóan fogalmazott Jill Dougherty, a hírcsatorna korábbi moszkvai tudósítója is, aki hangsúlyozta, bár Prigozsin számára lehetővé tették, hogy Belaruszba távozzon, Putyin „nem bocsát meg az árulóknak”, és a Wagner-csoport vezetőjét továbbra is annak tartja. Rámutatott arra is, hogy a mostani felfordulás és káosz során (és után) Putyin már nem annak az „erős vezetőnek” tűnt, amilyennek korábban mindig is beállította magát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ő az orosz elnök helyében aggódna a miatt az üdvrivalgás miatt, amely Prigozsint és a Wagner-erőket fogadta Rosztov-na-Donu utcáin (ezt több felvétel is megörökítette, miközben a Wagner-csoport távozott a városból).

Mint arról a Népszava is beszámolt, a zsoldoshadsereg  szombat reggel erőivel kulcsfontosságú katonai létesítményeket foglalt el Rosztov-na-Donuban (itt található a déli katonai körzet székhelye is, ahonnan az ukrajnai műveleteket irányítják), majd a város és a Moszkva között félúton fekvő Voronyezst is. Tette mindezt azok után, hogy állítása szerint az orosz légierő a Wagner zsoldosait támadta, ezért hadat üzent a védelmi minisztériumnak, amellyel régóta közismerten feszült a viszonya. Jevgenyij Prigozsin állítása szerint 200 kilométerre voltak a fővárostól, amikor is – olyan váratlanul, ahogy az egész elkezdődött – Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök javaslatára úgy döntött, visszafordítja erőit, majd ezután állítólag Belaruszba ment.

Nem az a kérdés, ki nyeri a vasárnapi görög parlamenti választást, hanem csak az, mekkora fölénnyel. Előre borítékolható, hogy Kiriakosz Micotakisz kormányfő marad.