Kiriakosz Micotakisz hivatalban lévő görög kormányfő állhat a voksolás után megalakulandó kabinet élén is. A mostani megmérettetést ugyanis már más szabályok alapján bonyolítják le az egy hónappal korábban megrendezetthez képest. Visszatér az az eljárás, hogy a győztes párt bónusz mandátumokhoz jut, ami stabil kormányzó többséget tesz lehetővé.
Szakértők is csodálkoznak azon, miként fordulhat elő, hogy miközben az eltelt éveket botrányok sora jellemezte, Micotakisznak nincs igazi kihívója. Az öt hete, május 21-én megrendezett választás előtt nagyon mellélőttek a közvélemény-kutatók. Miközben azt jövendölték, hogy szoros befutó várható a kormányfő konzervatív pártja, az Új Demokrácia (ND) és a baloldali Sziriza között, ehhez képest mintegy húsz százalék volt Micotakiszék fölénye. Az eredmény hidegzuhanyként érte Alekszisz Ciprasz volt miniszterelnököt, a Sziriza elnökét, s bár azt próbálta sugallni híveinek, hogy nincs minden veszve, s a júniusi újabb előrehozott választáson be lehet fogni az ND-t, valójában ezt talán ő maga sem gondolta komolyan. Nem is tudott önbizalmat adni a baloldali szavazóknak, a görög média a kormánypárt földcsuszamlásszerű győzelmére számít.
Erre azért sem könnyű magyarázatot találni, mert az eltelt években elképesztő ügyek derültek ki, kezdve az ellenzéki politikusok és újságírok lehallgatásával, folytatva a tavasszal történt vonatszerencsétlenséggel, amelyben 57-en vesztették életüket, túlnyomórészt fiatalok. (Az ügy rámutatott, hogy a kormányzat mennyire elhanyagolta a vasúti infrastruktúra fejlesztését, egyfajta metaforája is volt a kabinet elhibázott közlekedéspolitikájának.) A sort egy menekülthajó görög partoknál bekövetkezett múlt heti tragédiája zárta, amelyben vélhetően több százan vesztették életüket.
Az Új Demokrácia jó szereplése mögött két ok állhat. Egyrészt a jó gazdasági adatok, az Unió átlagánál magasabb növekedés és az a tény, hogy Athén Micotakisz kormányzása alatt került ki a hitelezők „védőernyője” alól. Az emberek sokkal jobban bíznak a jelenlegi kormányfő gazdaságpolitikájában, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden szempontból elégedettek lennének vele. Inkább arról van szó, hogy Ciprasz visszatéréséhez képest a kisebbik rossznak tartják Micotakisz maradását, minden botrány ellenére is. Ciprasz annyira megosztó személyiség – 2015-ös hatalomra kerülésekor szakítani akart a hitelezőkkel, minek nyomán csődbe vitte az országot –, hogy sok baloldali szavazó sem hajlandó a Sziriza neve mellé tenni az ikszet.
Akad Micotakisz sikerének egy másik, kevésbé hangoztatott eleme is: a nagy tévécsatornák többsége, beleértve a közszolgálati és magántelevíziókat, egyértelműen őt támogatják.
Egyes vélekedések szerint Micotakisz egy újfajta populizmust épít ki Görögországban, legalábbis erre az állításra épített a mostani választási kampányban Ciprasz. – Szavazzanak ránk, hogy így harcolhassunk Micotakisz korlátlan hatalommal rendelkező rezsimje ellen! - szólított fel. A görög miniszterelnök szerinte egy Orbán Viktoréhez hasonló, „gyengülő, beteg, instabil demokrácia” kiépítésére törekszik.
Kétes húzások
Micotakisz közvetlen irányítása alá rendelte a titkosszolgálatot (EYP). Koordinátornak a kormányfő unokaöccsét nevezték ki. Később komoly botrány kerekedett abból, hogy a titkosszolgálat nemcsak újságírókat és ellenzéki politikusokat, hanem még a saját kabinetfőnökét is lehallgatta. A miniszterelnök azt állította, hogy nem tudott erről, kirúgta unokaöccsét.
Ciprasz állításai nem teljesen légből kapottak. Szakértők szerint Micotakisz kormányzási stílusa egyfajta csendes populizmusnak nevezhető. Egyes vélekedések szerint a rendszerre nagyon is jellemző a múlt heti menekülttragédia kezelése. Ugyanúgy, mint más botrányos esetekben, a kormányzat igyekezett minden felelősséget elhárítani magától, azt állítva, hogy a görög parti őrség segíteni akart a menekülthajónak, később azonban kiderült, nem minden úgy történt, ahogyan ezt a hivatalos források állították.
Úgy tűnik azonban, hogy az orbanizálás vádja sem akadályozza meg a görög választókat abban, hogy túlnyomó többségük megint az Új Demokráciára voksoljon, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ebben Ciprasznak is megvan a maga szerepe. Avval vádolják például, hogy már az előző választást megelőzően is alig mutatott fel bármiféle programot, ehelyett folyamatosan a kormányt szidalmazta, alternatíva felmutatása nélkül. Ráadásul a Sziriza számos választási ígéretét, például a magasabb nyugdíjakat és minimálbéreket a konzervatívok már a választások előtt megvalósították.
A kormányfő eredményei
Ami Micotakisz gazdasági eredményeit illeti, a munkanélküliség a korábbi 19 százalék körüli értékről 11 százalékos szintre csökkent. Az államot tömegesen de-bürokratizálták és digitalizálták: számos hivatalos eljárás ma már néhány perc alatt elvégezhető az interneten, beleértve az ingatlaneladást vagy akár a válást is. A kormány ugyanakkor csökkentette a társasági adókat. Ennek eredményeképpen olyan nemzetközi vállalatok fedezték fel az országot, mint a Microsoft, a Google és a Pfizer, és komoly beruházásokat hajtanak végre. Sok választó Micotakisznak tulajdonítja azt is, hogy megszigorították a határellenőrzést és csökkent az országba bejutó menekültek száma. Az olyan szigeteken, mint Leszbosz és Szamosz, a menekültválság miatt évekig rendkívüli állapot volt érvényben - az ottani polgárok ma már újra normálisan élhetnek, mondják.
