- Uniós versenyhatóság előtt a közös Mol-BKM hulladékcég, de az engedélyt még nem kapta meg

Alig két hét múlva kikerül az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közül a hulladékszállítás és a hulladékkezelés. Az önkormányzatok helyébe a koncessziós jogokat 35 évre elnyerő Mol Nyrt. lép, így 2023. július elsejétől az olajtársaság, pontosabban alvállalkozói végzik a hulladék begyűjtését, szállítását és feldolgozását is. Az önkormányzatoknak jövő szombattól elvileg semmilyen beleszólása nem lesz abba, hogy a település utcáiról melyik cég, milyen sűrűn szállítja el a szemetet, lomot, szelektívet és arra sem, utána mit kezd a begyűjtött hulladékkal.

A hulladékhasznosítás nyeresége, ha lesz, a magáncég kasszájába vándorol. Erre a Mol be is biztosította magát, sőt, már arra is készült törvénymódosítási javaslat, hogy miképpen kártalanítsák a magánkézben lévő olajtársaságot, ha a hulladékkoncesszió valamiért mégsem tud elindulni. Erre van is esély. A kormány nagy erőkkel tüzet olt. A múlt héten törvénymódosításban mentették fel a koncesszort a tevékenység ellátásához szükséges engedélyek beszerzése alól, lévén az olajtársaságnak minden bizonykodásuk ellenére sem sikerült azokat beszerezni, a módosítás révén azonban az is elég, ha a szolgáltatás ténylegesen elvégző alvállalkozó rendelkezik azokkal. Csakhogy a közszolgáltatást, vagyis a lakossági kommunális hulladék begyűjtését, szállítását és esetenként kezelését végző cégek átvétele, illetve alvállalkozóként való bevonása is akadozik.

Itt van mindjárt Budapest példája. A Fővárosi Közgyűlés – más lehetősége nem lévén – tavaly szeptemberben vita nélkül úgy döntött, hogy a Budapesti Közművek (BKM) Zrt. részvételével közös céget hoz létre a Mollal 2023. június 30-ig, amely azután átveszi a feladatot, de nekik is marad némi beleszólásuk a dologba. A határidőről már akkor azt írtuk, hogy nagyon szűkös. A szándéknyilatkozatot ugyan novemberben aláírták, de a Mohu Budapest Zrt-t csak idén május 10-re sikerült létrehozni, bejegyezni pedig még később. A cég igazgatóságában az eredeti megállapodás szerint helyet kapott Mártha Imre, a BKM vezérigazgatója, aki mellett a fővárosi önkormányzat visszatérő szereplője Atkári János is feltűnik. Atkári a kettővel ezelőtti főpolgármester Demszky Gábor idejében főpolgármester-helyettes volt, majd pénzügyi szaktanácsadónak kérte fel Tarlós István, de másfél év után menesztette a pénzügyi gyeplőt mindig is szorosan tartó szakembert. Karácsony Gergely megválasztása után a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. igazgatóságának elnökeként bukkant fel újra. A sors fintoraként a Fővárosi Közgyűlés ugyanazon az ülésen döntöttek, a Fővárosi Csatornázási Művek 25 éve eladott részvényeinek visszavásárlásáról és a Mollal kötendő kényszerházasságról.

„A novemberben aláírt szándéknyilatkozat szerint a közös vállalatban egyesülhet a két tulajdonos évtizedek óta meglévő hulladékgazdálkodási tapasztalata, a Budapesti Közművek számára hozzáférhetővé válnak azok a pénzügyi források, amelyek biztosítják a hulladékgazdálkodási vagyonelemek értéknövelő fejlesztéseit, a Mol Nyrt. pedig teljesíteni tudja a koncessziós pályázatban vállalt kötelezettségeit, és teljesülnek a tulajdonosok jövedelmezőségi elvárásai” – válaszolta a BKM az új közös cégre, illetve a július elsejével induló közös munkára vonatkozó kérdéseinkre.

A megállapodásban azt is rögzítették, hogy az új társaságot fele-fele arányban birtokolja a BKM és a Mol. (Az olajtársaság elvileg annyi tőkét tesz a cégbe, amennyi a cégbe apportált fővárosi vagyonelemek értéke.) Csakhogy a közös társaságnak egyelőre a Mol az egyedüli részvényese. A részvényesi megállapodás ugyanis csak akkor léphet hatályba, ha az Európai Unió Versenyhatósága jóváhagyja a közös vállalat működését. A Mol és a BKM közös kérelemmel fordult az uniós versenyhivatalhoz annak érdekében, hogy engedélyezze az új társaság közös tulajdonlását, azaz az összefonódást, ám azt egyelőre nem kapták meg. A jelenleg is zajló eljárásra tekintettel a BKM nem árult el további részleteket. Szintén folyamatban van a BKM által a közös cégbe bevinni kívánt vagyontárgyak értékbecslése, az apportra egyébként csak a versenyhatósági engedély birtokában kerülhet sor. De a koncessziós rendszer bevezetéséből következő, a hatáskörébe tartozó döntéseket a Fővárosi Közgyűlés is csak az utolsó pillanatban, jövő heti ülésén hozza meg.

A közös cég tehát még nem áll készen a feladat ellátására. A Molnak pedig se embere, se kukásautója, se hulladékkezelője, se szemétégetője, de még kukatérképe sincs a fővárosi hulladék összeszedéséhez. Így a fővárosi hulladékgazdálkodási feladatokat és a régió koordinátori teendőket a Mohu Mol Zrt. megbízása alapján július elsejétől a Budapesti Közművek látja el. Ahogy tette ezt az állami hulladékholding létrejötte előtt, annak működése alatt is. Így a hulladék gyűjtése, elszállításának időpontja és gyakorisága július 1-től nem változik. Érvényesek maradnak a korábban közzétett hulladéknaptárak is. A számla kiegyenlítése a korábbiakhoz hasonlóan történik (a budapesti díjszámlákat továbbra is a Díjbeszedő Holding Zrt. állítja ki), az egyedi utaláson viszont a Mohu számlaszámát kell beállítani. A lakossági szolgáltatások díja sem változik. A köztisztasági feladatok ellátása önkormányzati kötelezettség marad. (Ezt még az NHKV előtti időkben a hulladékkezelésből gazdálkodták ki.) A településeken keletkezett és begyűjtött közterületi hulladékot a MOHU alvállalkozói által vagyis Budapesten az FKF által üzemeltetett létesítményekbe kell beszállítani.

Egyelőre az agglomerációs településeken is csak a főnök változik. A korábbi szándéknyilatkozat szerint BKM FKF Hulladékgazdálkodási Divíziója által jelenleg elszállított évi mintegy 650 ezer tonna hulladék mennyisége 200 ezer tonnával nőtt volna a 40-60 agglomerációs település hulladékgazdálkodási közszolgáltatásának átvétele miatt. Csakhogy a BKM Zrt. válaszából kiderült, hogy „ a rövid távú célok között már nem szerepel, hogy a Budapesti Közművek, illetve a közös vállalat saját maga lássa el a teljes régiós szolgáltatást. A konkrét működési feltételek jelenleg is kialakítás alatt vannak, így figyelembe veszik többek között az uniós finanszírozás keretében beszerzett eszközök használatához kapcsolódó kötelezettségeket is”. A főváros ugyanis vállalta, hogy ezeket meghatározott ideig a pályázat elnyerésekor megjelölt célra használják, nem adják el és nem is apportálják. Így a közös cégbe se vihetik be. Ezeket a feladatellátáshoz nélkülözhetetlen eszközöket és üzemeket (például kukásautó, hulladékválogató) jelenleg haszonkölcsön szerződés alapján használja a BKM alá sorolt FKF. It is lett buhera megoldás: a Budapesti Közművek egy 3,5 évre szóló szerződés keretében koordinálja a régióhoz tartozó 71 településen a gyűjtés-szállítási közszolgáltatási feladatokat, de a munkát alvállalkozók végzik el.

A BKM szerint a Mohu több hulladékudvart nyitna, fejlesztené azok szolgáltatási színvonalét és növelné hozzáférhetőségüket (pl. nyitvatartási idő, kistelepülésen mobil hulladékudvarok, stb.). Bővítenék a szelektív gyűjtés rendszerét is, miközben a zöld hulladék begyűjtés is megmarad. A MOHU célja, hogy az új modellre történő átállás során az országban - így a fővárosban, és a központi régióban is, - a lakosság ne érzékelje a változást. Ehhez képest a Népszavához már most olyan jelzések érkeztek, hogy az agglomeráció néhány településén – például Érden- szűkül a szolgáltatás. Zöld hulladékból például feleannyit lehet leadni majd naponta, mint eddig, sőt akkor se veszik át az odacipelt nyesedéket, levelet, ha külön fizetne érte a polgár.