A nők inkább közösségi közlekedést használnak és gyalogolnak, míg a férfiak inkább az autót és a biciklit választják a budapesti közlekedésben – derült ki Kimmer Diána, a Budapesti Közösségi Közlekedés (BKK) ügyfélélmény- és elemzési menedzserének idén megjelent tanulmányából. Az elemzés egyedülálló, ugyanis ebben a témában genderalapú felmérés még nem született Magyarországon.
A kutatásból kiderült: a két nem közlekedési szokásai jelentősen különböznek. Míg az utazásszámot tekintve a nők 33 százaléka használ autót, addig a férfiak csaknem fele, 46 százalék. A közösségi közlekedésnél fordul a kocka, a nők 48 százaléka használja a BKV-t, a férfiaknak pedig csak 39 százaléka. A felmérés a megtett kilométerek esetén is megvizsgálta az arányokat, a különbség még számottevőbb, a nők 16 százalékkal kevesebbet használnak személygépjárművet, és pontosan ugyanennyivel többet közösségi közlekednek. Gyaloglás és kerékpár esetén kisebb a különbség, de az világosan látszik, hogy a férfiak bicikliznek gyakrabban, a gyaloglás pedig inkább a nők terepe.
Kimmer Diána szerint mindez a hagyományos nemi szerepekre is visszavezethető. – Erről meglehetősen kevés adat áll rendelkezésre, de úgy vélem, a férfiakat kiskoruktól jobban ösztönzik arra, hogy mielőbb vezessenek.
Ami az utazás célját illeti, a nők 57 százalékkal tesznek meg több utat gyerekgondozás céljából, és kétszer annyi alkalommal járnak bevásárolni. Rokonlátogatás és munkába járás esetén jelentős különbség nincs a két nem között. A megtett távolság, tehát kilométerszám szerint is a hölgyeké az elsőbbség, ha gyerekről és vásárlásról van szó. Viszont a férfiak egy-egy út alkalmával több kilométert tesznek meg, például gyermekgondozásnál a nők átlagosan 3,8-at míg a férfiak 4,2-öt. Vásárlás esetén 6,4 a férfiak és 4,4 kilométer a nők átlagosan megtett útja. A munkába járásnál szintén hasonló a helyzet.
Az utazási szokások felmérése alapján a szerző javaslatokat fogalmazott meg a Budapesti Mobilitási Tervhez, amely a fővárosi közlekedés hosszú távú stratégiája. – A kutatás alapján azt már biztosan tudjuk, hogy egy kommunikációs kampány során másként kell közelíteni a két nemhez. A férfiak esetén fontos lerakni azokat az alapokat, hogy egyáltalán nem ciki buszra, villamosra, trolira ülni. Sokak fejében a közösségi közlekedés egyenlő az ősrégi járművekkel, miközben a valóság, hogy az eszközpark jó részét már lecseréltük. Szerintem „normális” járművekkel lehet közlekedni, amire érdemes felhívni a férfiak figyelmét is. A nőknél a szubjektív biztonságérzetre kell jobban ráerősíteni, hiszen tudjuk, hogy a hölgyek hajlamosabbak kerülni a rizikót – mondta a szerző.
Figyelembe vették a „rágyalogolásokat” is
A Budapesti Közlekedési Központ megrendelésére készült – a fővárosra reprezentatív – kutatásban 5248 embert kérdeztek meg utazási szokásaikról. – A teljesebb kép miatt az úgynevezett rágyalogolásokat is figyelembe vettük, vagyis, hogy a kérdezett mennyit sétált a buszmegállóig, vagy a leparkolt autótól az úti célig. A perceket végül kilométerekre váltottuk – mondta a Népszavának Kimmer Diána. Az adatfelvétel őszre esett, ugyanis az időjárás fontos tényező volt, és az időjárási adatok alapján úgy tűnt ez a legkevésbé szeszélyes évszak. Hiszen ha túl sokat esik, túl meleg van, a közlekedési szokások drasztikusan megváltoznak. Ezen túl a mintába nem kerültek be olyan személyek, akik hivatásszerűen használják az autót, mint például a taxisok.
