Módosították a Citadella erőd és környezete megújításához szükséges beruházásokkal összefüggő kormányrendeletet egy múlt heti salátarendeletbe bújtatva. A változtatás egyetlen elemre terjed ki: a Szabadságharcosok Múzeuma, a Szabadság Bástyája kiállítás, valamint a Citadella erőd megvalósításához szükséges közterület foglalás végét 2025. december 31-re tolták ki. Ebből úgy tűnik, hogy a projekt csúszásban van, hiszen az eredeti kormányrendeletben még 2023 és 2024 szerepelt. A kiállítóhely átadását első körben 2023 őszére tervezték, aztán a Miniszterelnökség vezetője 2024-ről beszélt, és most már 2025-ös dátum is felbukkan.
Meglehet a költségterveket sem sikerül tartani. A két NER közeli cég – a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Garancsi Istvánhoz tartozó Market Építő Zrt. – konzorciumával kötött kontraktust idén márciusban módosították. Ennek értelmében a keretmegállapodásban szereplő költségvetést minden évben automatikusan hozzáigazítják az éves inflációhoz. Az ár indexálására minden naptári évben sor kerül, erről a vállalkozó egyszerűen értesíti a megrendelőt. Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke szerint ez a kivitelezőt segítő megoldás még egyáltalán nem számít mindennaposnak.
Lázár János sűrű fésűvel ritkítja az állami beruházásokat, de azért a Gellért-hegyen lévő erődre ad 20 milliárd forintot az Orbán-kormányA Gellért-hegy tetejére épült erőd rekonstrukciójára eredetileg összesen 20 milliárdot szánt az Orbán-kormány. A projekt előkészítésére 2,5 milliárd adtak, míg a 2021 elején aláírt kivitelezői keretszerződés 14,9 milliárdról szólt. A Közbeszerzési Értesítőben márciusban közzétett újabb szerződésmódosítás szerint a keretmegállapodásban szereplő költségvetést minden évben automatikusan hozzáigazítják az éves inflációhoz. Az ár indexálására minden naptári évben sor kerül, a KSH által kiadott fogyasztói árindex, vagyis az infláció 2022-ben 14,5 százalék volt, erre hivatkozva emelték a szerződés értékét nettó 14,9 milliárdról 17,9 milliárdra. S ez bőven 20 milliárd fölé hízhat:
mivel az építkezés a jelek szerint akár 2025 végéig is húzódhat, a vállalkozók kétszer is árat emelhetnek addig.
Az építőanyagárak és munkadíjak rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó emelkedésének utólagos szerződésbe építését az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége már másfél éve felvetette. A Közbeszerzési Hatóság készített egy erre vonatkozó útmutatót tavaly szeptemberben, idén januárban pedig kijött egy kormányrendelet is, amely lehetővé tette a költségnövekedés áthárítását az ajánlatkérőre az eredeti szerződéses érték 15 százalékáig külön közbeszerzési eljárás nélkül, ha pedig pótmunkák is szükségessé válnak, akkor 50 százalékig – válaszolta lapunk kérdésére Koji László, a szakszövetség elnöke, aki szerint
ezzel jogszabályi hátteret kapott az árkockázat megosztása az állami megrendelők és az építési vállalkozások között a beruházások megvalósításánál.
Az ÉVOSZ számításai szerint 2022 és 2023-ban a most lehetővé tett árindexálás mintegy 800 milliárd forint építési-beruházási költségnövekedés kezeléséhez ad jogi hátteret. Koji szerint az árindexálás utólagos szerződésbe építése bár fokozatosan erősödik, de még nem terjedt el széles körben, hiszen a megrendelőnek nem feltétlenül érdeke a költségnövekedés terhének megosztása.
A Citadella esetében mindenesetre már ennek szellemében módosították a szerződést, igaz úgy tűnik, mintha kicsit vastagabban fogott volna a ceruza. A Közbeszerzési Értesítőben szereplő inflációs adatnál nagyobb mértékben emelték meg a 14,9 milliárdos eredeti összeget. De az is meglepő kissé,
hogy a szerződés 17,9 milliárdra hizlalt értékéből hogyan fizettek ki eddig négy lehívással összesen 18,8 milliárd forintot.
A munkálatok csúszásának okairól, a projekt jelenlegi állásáról megkérdeztük a Várkapitányságot, amely azt válaszolta, hogy februárban már válaszolt akkori kérdéseinkre. Valójában februárban sem közölték, hogy mikor nyit meg a múzeum és az erőd. Most is csak annyit írták: „A terveknek megfelelően halad a Citadella erőd megújítása, megkezdődött a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató kiállítás tartalmának és különleges előcsarnokának kialakítása.” Arra viszont nem válaszoltak, hogy mikorra zárulhat le a felújítás, mikor nyithat meg a Magyar Szabadságharcosok Múzeuma. Mint ahogy azt a kérdést is kerülték, hogy
miért kellett a vállalkozók számára kedvező módon módosítani márciusban a kivitelezési keretszerződést. De az is nyitott kérdés maradt, hogyha minden a tervek szerint halad, akkor az eredetileg idei átadással tervezett múzeum környezetének közterület foglalási határidejét miért kellett – 2023 végéről 2025 végére kitolni.
Ez ahhoz képest is egy év csúszás, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly azt mondta, hogy a múzeum 2024-ben nyithat meg.
A Citadella rekonstrukcióját Gulyás Gergely kancelláriaminiszter jelentette be 2020 júniusában. A kormány első körben a Budai Várban zajló rekonstrukciók és építkezések többségét irányító Várkapitányságra bízta a projektet, majd 2020 októberében külön céget hoztak létre Citadella Vagyonkezelő Nonprofit Kft. néven, amelynek tulajdonosa azért a Várkapitányság maradt, egyik vezetője a Várkapitányság korábbi munkatársa, az egykori modell Kenéz Flóra, a másik Finta Sándor volt budapesti főépítész.
Ahogy azt a szerződésmódosítások is bizonyossá teszik, a beruházás időközben lekerült Lázár János beruházási miniszter projekt halállistájáról. Tavaly augusztusban még a felfüggesztett projektek között szerepelt, ám a júniusban szintén a DK-s Vadai Ágnes képviselő kérésére kiadott listán már nincs rajta.
Sikló-dilemma
A Citadella felújításáról és múzeum kialakításáról szóló 2020-as kormányhatározatban a gellérthegyi sikló előkészítésére is elkülönítettek 1,5 milliárd forintot. A projektet a Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központra (BFK) bízták. Holott akkor már évek óta dolgozott a projekten a Gellérthegyi Sikló Kft., amelynek 25 százalékát a fővárosi tulajdonú BKK, 75 százalékát pedig egy magánkézben lévő cég (Sikló-Beruházó Kft.) birtokolta. Azóta nagyot fordult a világ. Az építési miniszterré kinevezett Lázár János beszántotta a BFK-t. A fővárosi önkormányzat pedig 2022 februárjában felmondta a projekt megvalósítását célzó 2009-es szerződést, mire a beruházást továbbra megvalósítani kívánó Gellérthegyi Sikló Kft. beperelte a várost. A per azóta sem zárult le.
Állami beavatkozás
Az 1854-ben, a szabadságharc leverése után az osztrák katonai megszállás idején épített erőd 2014 májusa óta nem látogatható, akkor az épületet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő rohamrendőrökkel foglalta vissza azoktól a bérlőktől, akik a rendszerváltás óta használták különböző jogcímeken. A Miniszterelnökség 2016-ban ötletpályázatot írt ki a Citadella megújítására, a beérkezett pályaművek egyikéből nőtt ki azután a szabadság múzeum terve. A beruházást 2020-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány. Ez azért is fontos, mert az egykori erődítmény több mint 3 hektárnyi területe ugyan állami tulajdon és 2015 óta a vagyonkezelése is állami kézben van, de továbbra is a főváros rendelkezik a Gellérthegy teljes zöldfelületével. Schreffel János újbudai főépítész a Népszavának korábban azt mondta, hogy a budavári és az újbudai önkormányzat alig néhány százalékot birtokol az ott lévő közterületekből, de ez mindegy is, mivel kiemelt beruházásként sem a döntés előkészítésében, sem a megvalósításban nincs szerepük az önkormányzatoknak. Ennek megfelelően semmilyen konzultáció nem is volt az érintett önkormányzatokkal.
