A jövő évi költségvetésben hemzsegnek a megszorítások és kiigazítások, hogy a GDP három százaléka alatt maradjon a hiány, ellenkező esetben az Európai Bizottság újra túlzottdeficit eljárást indíthat Magyarország ellen. Ennek érdekében a kormány szűkíti az oktatásra, egészségügyre, környezetvédelemre fordított kiadásokat, miközben a tervezet szerint legalább 1893, de akár 2053 milliárd forintnyi adóbevételről mondhat le különböző adókedvezmények formájában. A Pénzügyminisztérium az emiatt kieső adóbevételek éves összegére egy alsó és egy felső becslést is ad, ezek átlaga jövőre 1973 milliárd forintra rúghat, az idei 1807 milliárd forint után. Ez az összeg bőven meghaladja a rendvédelmi, vagy a felturbózott honvédelemi büdzsét, de a teljes oktatás ennyi pénzből akár hét hónapig is működhetne. Az évek óta lebegtetett „nagy tanári béremelést”, amelynek éves költsége 300-400 milliárd forint lenne, legalább ötször ki lehetne fizetni. Vagyis az adókedvezmények részleges felülvizsgálatával a költségvetés több száz milliárd forintos pótlólagos forráshoz juthatna.
A nagyobbik baj, hogy ez a 2000 milliárd forintnyi adókedvezmény meglehetősen eltérően hasznosul: jövőre a legnagyobb összeg (372 milliárd forint) a családi adókedvezmény lesz, amit a gyerekes családok támogatására fordít a kormány a személyi jövedelemadón (szja), és különböző járulékkedvezményeken keresztül. A családi adókedvezményt fogadja el leginkább a közvélemény, mondván, az állam, illetve az adófizetők ezen keresztül támogatják a gyereknevelést, azzal a szépséghibával, hogy ehhez a szülőknek jövedelmet kell felmutatniuk.
Az szja-rendszeren belül vannak azonban olyan adókedvezmények, amelyek már nem élveznek ekkora támogatást, mi több hasznosságuk is megkérdőjelezhető:
a négy gyermekes nők teljes adómenetessége jövőre már 40 milliárd forint bevételkieséssel jár, miközben nem világos, hogy ezzel a kedvezménnyel mi az elérendő társadalmi cél.
A kedvezmény nagyobb részét azok kapják, akik már felneveltek négy gyermeket, ha még most is gyereket nevelnek, akkor igénybe vehetik a nagycsaládos kedvezményt. Így itt egy utólagos "jutalmazásról" van szó, miközben a gyerekvállalásra ösztönző erő elhanyagolható, holott ez a kormány kimondott célja.
Ennél jóval erőteljesebb érvágás a költségvetés számára a 25 év alatti munkavállalók teljes adómentessége: ez a kedvezmény jövőre már 180-190 milliárd forintba kerül, miközben itt sem világos mi a társadalmi cél. A kormány a fiatalok foglalkoztatását szerette volna növelni ezen kedvezmény bevezetésével, ám kérdéses, hogy a jelenlegi feszített munkaerőpiacon az adókedvezménynek van-e egyáltalán ilyen hatása. A 180-190 milliárd forint elengedése ugyanekkora nettó jövedelem-emelkedést jelent a fiataloknál, hacsak a bér beállításakor a munkáltatók eleve nem számolnak az szja-mentességgel, mert ez esetben a szja- kedvezmény nem más, mint egy munkáltatói támogatás. Így viszont kérdéses, hogy megfelelően hasznosul-e ez évi 180 milliárd forint.
Míg a fiatalok bérének adómenetessége véleményes, hogy az ár és a cél arányban áll egymással az adórendszerben, vannak olyan kedvezmények amelyek teljes társadalmi elutasítottságot élveznek: ilyen például a sport-tao rendszer, amikor is a cégek a társasági adójukat, a bankok pedig a különadójukat, valamely sportegyesület támogatására ajánlhatják fel. Jövőre a Pénzügyminisztérium számításai szerint a sportegyesületek már 144 milliárd forintot kanyarítanak ki a közösből. Persze a sport-taozást is lehetne "értelmesen" csinálni, hogy az valóban az utánpótlás-nevelést, a gyereksportot támogassa, mégpedig úgy, hogy maximálnák az sportegyesület által igényelhető társasági adó mértékét. Ezzel szemben ma vannak olyan profi sportklubok (például felcsúti Puskás SE), ahol évente milliárdokat kanyarítanak ki tao-ból és még a takarítók, a szakácsok fizetését is a tao-pénzekből fizetik. A sport-taozás 2011-es bevezetése óta mintegy 1200 milliárd forintjába került az adófizetőknek a miniszterelnök sportőrülete, érdemi társadalmi haszon nélkül. Jó jelzi a sport-tao torz jellegét, hogy jövőre a társasági adóból összesen 315 milliárd forint kedvezményt érvényesítenek a cégek: ebből megy 125 milliárd sportra ( a maradék a bankadóból érkezik), és 190 milliárd megy kutatás-fejlesztés, valamint energiahatékonysági (zöld) fejlesztések, beruházások támogatására, amelyek valóban megtérülnek idővel, és az eredményük a magasabb adóbevétel lesz.
A nagy kedvezmények hatására az állam az éves társaságiadó bevétel 27 százalékáról mond le. Ennél nagyobb a bevételkiesés a távközlési adónál, itt a bevételek 41 százaléka esik ki a magánszemélyeknek adott kedvezmények miatt. Még ennél is magasabb az illetékeknél adott kedvezmények aránya: jövőre 280 milliárd illetékbevétel várható, de ezen felül 180 milliárdnyit eleged a kormány: a legnagyobb kedvezményeket a lakáscsere (55 milliárd), a CSOK-os lakások illetékmentessége ( 40 milliárd), illetve az öröklés (39 milliárd) teszi ki.
