Az első negyedév során közel 14 százalékkal 1,4 milliárd literre csökkent az előző év azonos időszakához képest az üzemanyagok forgalma - derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett adatokból. Ez azért fura, mert 2022 első három hava – a megelőző év hasonló időszakához viszonyított, a Coviddal indokolható visszaesést követően - éppenséggel rekordmértékű, ötödnyi keresletugrást, egyszersmind szintén csúcsszintű, közel 1,7 milliárd literes forgalmat hozott. Ezt szakértők egyértelműen a hatósági üzemanyagárak 2021 november közepi bevezetésével hozzák összefüggésbe. A mostani érték, a 2021-es mélypontot jócskán meghaladva, a 2019-2020-as szinteket közelíti.
A gázolaj valamivel egymilliárd liter alatti, első negyedévi, szintén a 2019-2020-as értékeket idéző forgalma, a 2022-es, 21 százalékos ugrás után, ezúttal 17 százalékos visszaesés. Az üzemanyagfajta iránti kereslet hullámzása elsősorban a fuvarozók, illetve a gazdaság működését – jelen esetben főképp a hatósági árak bevezetésére adott válaszukat – tükrözi. „Természetesen” a tavalyi kiugrás és az idei visszaesés mértéke is rekordszint. A hatósági árak – utólag egyértelműen átgondolatlannak minősíthető - be- és kivezetése tehát minden korábbi piaci hatásnál jobban szétrángatta az ellátást.
A benzin esetében a tavalyi, közel ötödnyi, szintén soha nem látott mértékű ugrás után az idei visszaesés jóval szerényebb: a 446 millió liter „csak” 7 százalékkal múlja alul 2022 első három havának értékét. Olyannyira, hogy a termék iránti kereslet még 2021-ben, a Covid-hatás miatt is nagyobb mértékben, valamivel több mint 9 százalékkal esett vissza. Bár a tavalyi igényszint itt is rekordnak számított, az ideit a 2006-2009 közötti időszaké szintén meghaladta.
A hazai üzemanyagforgalom év eleji visszaesési értékei némiképp enyhébbek a nagy hazai láncok első negyedévi, az e kört képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) által már áprilisban közölt összesítésekhez képest. Eszerint a hazai kutak forgalmának körülbelül kétharmadát képviselő márkás, vagy „színes” láncok az első negyedév során összességében 18 százalékos, a gázolaj tekintetében 22, a benzinnél pedig 10 százalékos visszaesést jelentettek. A MÁSZ-közlésben szereplő értékeket az összes nyilvános hazai töltőállomás adataira vetített NAV-adatból levonva képet kaphatunk a – szám szerint a „színesek” mennyiségét közelítő, majdnem ezer – „márkátlan” vagy „fehér” töltőállomás piaci helyzetének változásáról is. Eszerint, bár tavalyhoz képest a „kis” kutak 342 millió literes összforgalma is közel 9 százalékos visszaesés, ez kizárólag a gázolaj iránti kereslet 12 százalékos csökkenéséből adódik. Önmagukban szerény benzinértékesítéseiket egy százalékkal még bővítették is.
A két piaci kör forgalmának eltérését elemzők annak tudják be, hogy a tavalyelőtt novemberi egyenárasítással a közlekedők egy része a kis kutakról - amelyek addig elsősorban alacsonyabb áraikkal vonzották ügyfeleiket - átszoktak a könnyebben megközelíthető, kényelmesebb és immáron nem drágább, márkás egységekre. A piaci átrendeződést amúgy a márkás kutak sem üdvözölték, hisz minden hatósági áron értékesített többletliteren csak tovább nőtt a veszteségük. Ezt bizonyítja az is, hogy az üzemanyagárstop ellen a piaci átrendeződés fő „nyertese”, a kormánnyal amúgy szoros kapcsolatot ápoló Mol tiltakozott tavaly a leginkább.
A GVH-hoz fordulhatnak a kis magyarországi benzinkutak a Mol magatartása miattJöhet még per, az Alkotmánybíróság és a strasbourgi bíróság elé vitték a kis kutasok az Orbán-kormány árstopjának az ügyétBár a „fehér” töltőállomások nyilvános üzemanyagértékesítésen belüli piaci részesedése 2021-re, módszeres bővülés után, elérte az egyharmadot, 2022 elején az érték hirtelen egynegyedre esett vissza. A szintet idén 28 százalékra javították, ami számításaink szerint a 2008-2013 közötti időszakénak felel meg. A nagy hazai láncokon kívüli, „kis” töltőállomásokat képviselő Független Benzinkutak Szövetsége többször is hangot adott abbéli vélekedésének, hogy a hatósági díjjal a kabinet e kör piaci terjeszkedésének kívánt gátat vetni, amiként, az árstop tavaly decemberi eltörlése, vagyis a piaci verseny visszaállása ellenére egyelőre idén sem tért vissza az összes, tőlük tavaly elpártolt vevő. Bár a nyilvánvaló anyagi kivéreztetés ellenére a rolót alig néhány kis kút húzta le, a hatósági ár be- majd kivezetése a jelek szerint egy jó évtizeddel vetette vissza a kis hazai üzemanyagkutak piaci részesedését. Bár tehát az árstopból végül a kis hazai kutak húzták a rövidebbet, az intézkedés tartós hatásainak értékelése még korai – vélik szakértők.
Orbán árstopjai és a valóság
Bár a másfél évvel ezelőtti "benzinárstop" a tarifákat az addigi rekordnak számító, literenként 480 forintos szinten fagyasztotta be, azt követően a piacok – és így a környező államok – árai még tovább emelkedtek. Ezáltal viszont egyre nőtt a hazai, árstopos üzemanyag népszerűsége a külföldiek – elsősorban a nemzetközi fuvarozók – körében. A jelek szerint ez meglepte a kormányt. Így február és május során, két lépcsőben, végül az összes külföldi rendszámú gépjárművet eltiltották a hatósági áras termékektől. Miután a kabinet a hatósági árakat tavaly decemberben, a hazai ellátás országos szintű összeomlása láttán, eltörölte, a nemzetközi olajárak visszatértek másfél évvel ezelőtti szintjükre. A hazai tarifák ugyanakkor ma is jóval meghaladják a 2021. novemberére jellemző, 480-as szintet. Ez részint a forint azóta tapasztalt gyengülésének, részint az iparág különböző belső árrései növekedésének tudható be.
Az első negyedévi, 193 millió liternyi, nem nyilvános, vagyis közvetlen nagykereskedelmi értékesítés alig egy százalékkal haladja meg a tavaly még 12 százalékos emelkedést mutató szintet.
A forgalmi változások újfent igazolják azt a gyakran hangoztatott, ugyanakkor a közember számára változatlanul nehezen hihető közgazdasági tételt, hogy az üzemanyagok iránti kereslet az árakkal alig mutat összefüggést.
Októberre megint 425-ös eurót vár a kormány?
A kabinet a jelenlegi, 370-es árfolyamhoz képest októberre alighanem 425 forintos euróval számol - vonta le a következtetést az üzemanyagok jövő év januárjától érvényes jövedékiadó-emeléséből Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető. Varga Mihály pénzügyminiszternek címzett írásbeli kérdésében az ellenzéki politikus - amint az lapunkban elsőként megjelent - arra hívja fel a figyelmet, hogy az uniós előírások a jelenlegi euróárfolyam alapján a kormány által bejelentett, literenként nettó 33, bruttó 41 forintos emelés helyett csak mintegy 12 forintot indokolnának. Az EU-szabályok szerint az üzemanyagok jövedéki adójának alsó szintjét ugyanis az euróövezethet nem tartozó államokban az adott évet megelőző október elejének árfolyama dönti el.
