Nyáron sok szó esik arról, hogy mennyire káros lehet az UV-sugárzás az egészségünkre, ha nem vagyunk elég elővigyázatosak. Mára jól ismert, hogy ha túl sok UV-sugárzásnak van kitéve szerveztünk, az a bőr leégéséhez, idő előtti öregedéséhez, látásromláshoz és szürke hályog kialakulásához vezethet, valamint rákkeltő hatású. A barnulás egy természetes folyamat, amellyel bőrünk védekezik az erős napfény ellen. Ennek során képződik a melanin (festékanyag), amely bizonyos határok között képes megszűrni a veszélyes UV-sugarakat. Sajnos a melanin sem mindenható, a túlzott napozásnak kitett bőr ezért előbb-utóbb biztosan károsodik. A súlyos tünetek, illetve rákos elváltozások általában évtizedek után jelentkeznek, ugyanis a bőr nem felejt: a gyerekkori leégésért felnőttként kell megfizetnünk. A brit rákkutató szervezet szerint ha kétévente csak egyszer ég le a bőrünk, már az is megháromszorozhatja a melanómás bőrrák kockázatát ahhoz képest, ha soha nem égünk le.
A legfontosabb rizikófaktorok: a világos bőr, a szőke vagy vörös haj, a zöld vagy kék szem, a gyorsan leégő vagy szeplősödő bőr, néhány nagy vagy sok kisebb méretű anyajegy, sok, a szabadban töltött idő. Ha a családban az elsőfokú rokonok körében (szülő, testvér, gyerek) már előfordult bőrrák, mindenképpen ellenőriztetni kell a családtagokat is, függetlenül az életkoruktól - hívja fela figyelmet Borbola Kinga, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza.
Azt gondolhatnánk, hogy a bőrrák jellemzően idősebb korban alakul ki, azonban bizonyos típusok már gyermek- vagy tinédzserkorban megjelenhetnek. Ezért számos nemzetközi szervezet azt ajánlja, hogy az első anyajegyszűrést 20 éves kor körül mindenképpen érdemes megejteni. Ezek után pedig fél-egy évente ajánlott ismételni azt, miközben havonta egyszer otthon is fontos önellenőrzést végezni. Ugyancsak törekedni kell a rizikófaktorok kiküszöbölésére, elsősorban a fényvédelemre. A barnulás valójában nem az egészség, hanem a bőr védekezésének jele, tehát lehetőleg csak a reggeli és délutáni, esti órákban ajánlatos nyáron szabadban tartózkodni, és már tavasztól fontos a fényvédő termékek használata, a szabadon lévő testrészek fedése. Ha pedig valaki a rizikócsoportba tartozik, évente iktasson be egy anyajegyszűrést – javasolja a bőrgyógyász.
A naptejek alapvetően kétféleképpen védhetnek a káros sugaraktól: vagy fizikailag verik vissza, vagy kémiai úton ártalmatlanítják azokat. A kémiai szűrők kölcsönhatásba lépnek az UV-fénnyel, és más típusú sugárzássá alakítják, olyanná, amely már nem okoz pigmentációt, leégést és gyulladást. A fizikai szűrők nem szívódnak fel a bőrben, ezek olyan mikroszemcsék, amelyek egyszerűen visszatükrözik az UV-sugarakat. A gyerekeknek készülő fényvédőkben főleg ilyen hatóanyagok találhatók, míg a többi jellemzően vegyesen tartalmaz kémiai és fizikai szűrőket. A fényvédők legfontosabb tulajdonsága a faktorszám, amit a flakonon szereplő SPF-érték jelez. Ez azt mutatja meg, hogy az adott termék hányszorosára növeli a bőr UV-B elleni természetes védekezőképességét. Ezt az adatot a gyártóknak laboratóriumi tesztekkel, klinikai vizsgálatokkal kell igazolniuk. Ha a termék az UV-A sugarakat is kiszűri, akkor a faktorszám mellett egy plusz jelzés is szerepel, vagy ezt külön ráírják a termékre. A legbiztonságosabbak az ilyen jellegű, úgynevezett széles spektrumú fényvédők.
A napvédő szerek vízállósága is nagyon fontos, hiszen jellemzően strandoláskor használjuk ezeket. Az úgynevezett nagyon vízálló termékek 80 percig tartják meg fényvédő képességüket, megbízhatóságuk csak később kezd csökkenni. A biztonság kedvéért viszont érdemes újra bekennünk a bőrünket, amint a vízből kijövünk, kétóránként pedig mindenképpen ismételjük meg a műveletet. A naptejekben található oxibenzon azonban károsítja a korallokat, így több turistaparadicsomban már betiltották az ilyen hatóanyagú naptejek használatát. Azzal sem árt tisztában lenni, hogy míg a fényvédők fizikai hatóanyagai azonnal működni kezdenek, a kémiaiaknak kell fél óra, mire elkezdenek védeni. Azaz hiába használunk akár 50-es faktorszámú naptejet, a napon biztonságosan eltölthető idő csak 30 perc után nő az ötvenszeresére, előtte simán leéghetünk.
UV-A és UV-B
UV-A sugárzás, ami éget
A földfelszínt érő ultraviola sugárzás többsége ebben a tartományban van. Felelős a bőr korai öregedéséért, csökkenti a bőr A-vitamin tartalmát és károsítja a kollagénrostokat. Többféle bőrrák kialakulásáért is felelős, mivel magát a sejt DNS-ét képes roncsolni. Az UVA sugárzás enyhe barnító hatása közismert, bár ez csak rövid ideig tartó elszíneződést okoz a bőr festékanyagának a melaninnak az oxidációjával. Inkább napégést okoz, mint tartós barnulást.
UV-B sugárzás, ami barnít
Földünk ózonrétege a napsugárzás jelentős részét elnyeli, többek között az UV-B sugarak jelentős részét is. Az UV-B sugárzás pozitív élettani hatása közismert: segíti a szervezetet a D-vitamin előállításában, mely szükséges az egészséges csontképződéshez, vérképzéshez és az immunrendszer megfelelő működéséhez. A D-vitamin hiány csontképződési rendellenességhez vezet. Az UV-B sugarak felelősek a tartós lebarnulásért.
Egyre gyakoribbak a bőrbetegségek
A bőrrákos esetek növekedése az utóbbi évtizedekben összhangban van az UV-sugárzás, illetve az annak való kitettség növekedésével. Egy 2020-as tanulmány szerint Kelet-Európában 1979 és 2015 között évtizedenként akár 5-8 százalékkal is megemelkedhetett a bőrre hatékony UV-sugárzás napi értéke - olvasható Lehoczky Annamária éghajlatkutató írásában a másfélfok.hu oldalon. Az elvékonyodott ózonréteg, a változó felhőviszonyok és a tisztuló levegő mind szerepet játszanak a magasabb UV-sugárzásban. Az UV-B sugárzás által okozott, a bőr nem festékes típusú rosszindulatú daganatai Magyarországon 2001 és 2014 között mintegy 50 százalékkal nőtt. Az UV-A sugárzás által előidézett festékes bőrdaganatok (melanómák) előfordulási gyakorisága ugyan alacsonyabb, de számuk rohamosabban növekszik: a melanómás esetek nagyjából megduplázódtak 2001 és 2014 között. Ráadásul ezek jóval veszélyesebbek, ugyanis ezek felelősek a bőrrákok okozta halálozás 90 százalékáért. Az új melanómás esetek 76 százaléka az UV-sugárzásnak tulajdonítható.
UV-index mutatja, mennyi időt tölthetünk napon
Az UV-indexből megtudhatjuk, hogy mennyi időt tölthetünk el a legveszélyesebb időszakban, azaz 11 és 15 óra között a napon.
3 alatt - nincsen szükség óvintézkedésre, a nagyon érzékeny bőrűek, illetve a csecsemők azonban ne legyenek egy óránál többet a napsütésben.
3-5 - indokolt a napszemüveg és kalap viselése a napozás 35-40 perc
5-7 - szükséges valamilyen fényvédő termék használata a napozás legfeljebb 30 perc
7-8 - a déli napsütésben mindenképpen húzódjunk árnyékba, a napozás idejét 15-20 perc
8 felett - egyáltalán ne tartózkodjunk napon 11 és 15 óra között, még erős fényvédő krém használatakor se napozzunk többet negyed óránál
Ha gyermekekről van szó, a megadott időtartamokat felezzük meg!
