Újra nekifutott az Egyesült Államok, hogy megjavítsa elhidegült viszonyát egyik legfontosabb közel-keleti partnerével, Szaúd-Arábiával. Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden háromnapos látogatásra utazott az Öböl menti országba, miután Joe Biden amerikai elnök tavaly júliusi kínos kanosszajárása nem hozott fordulatot a kétoldalú kapcsolatokban. Az udvarlás mögött az áll, hogy Washingtont egyrészt aggasztja, hogy a világ második legnagyobb ismert kőolajkészlete felett rendelkező Rijád az ő nagyhatalmi riválisai felé kacsingat, másrészt szeretné az Dzsiddába érkezése után Blinken tárgyalóasztalhoz ült Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökössel, aki évek óta felel az olajmonarchia kormányzásáért, édesapja, az idős és betegeskedő Szalmán király helyett. Az amerikai külügyminiszter több mint másfél órán át egyeztetett a herceggel, akit a CIA előzőleg a 2018-as brutális Hasogdzsi-gyilkosság megrendelőjeként azonosított. Biden emiatt korábban megígérte, hogy “pária állammá” teszi Szaúd-Arábiát, ahogyan azt is, hogy külpolitikája központi elemévé teszi az emberi jogokat - az utóbbi mellett Blinken a héten is elkötelezte magát diplomáciai vezetőként. A Washington Postnak dolgozó, az ország isztambuli konzulátusán meggyilkolt és feldarabolt disszidens szaúdi publicista ügyén azonban már láthatóan túllépett a Biden-kormányzat.
Washington most Rijád kegyeit keresi, miután az évtizedeken át szoros viszony fellazulásával a szaúdi vezetés “diverzifikálta” külpolitikáját, s az utóbbi időben Kínához és Oroszországhoz is közeledett. Az Öböl menti ország a pekingi rezsim legnagyobb olajbeszállítója lett, az OPEC+ kibővített olajkartellben pedig a nyugati szankciók sújtotta Moszkvával együttműködve törekszik az olaj világpiaci árának magasan tartására (eddig inkább hatástalanul). Szaúd-Arábia ezenfelül márciusban partneri státuszt kapott - az elsősorban a terrorizmus, szeparatizmus és szélsőségesség elleni fellépés összehangolására szolgáló - Sanghaji Együttműködési Szervezetben (SESZ), amelynek Kína és Oroszország egyaránt tagja.
Mindennek tetejében az olajmonarchia kínai közvetítéssel márciusban helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat regionális riválisával, Iránnal. A nyilvánosság előtt Washington üdvözölte a lépést, elvégre a közel-keleti feszültség mérséklődése Amerika érdekében is áll. A háttérben viszont alighanem morgolódhattak is a tisztviselők, hiszen a szaúdi-iráni enyhülés miatt Rijád kevésbé érezheti sürgetőnek az Izraellel való megbékélést.
A Biden-adminisztráció eltökélt, hogy a Trump-kormányzat nyomdokain további izraeli-arab normalizációs megállapodások felett bábáskodjon - ezt Blinken kedden az AIPAC Izrael-párti amerikai lobbinak mondott beszédében is nyomatékosította. Sajtóhírek szerint Szaúd-Arábia márciusban közölte mit vár el az Egyesült Államoktól a viszonyrendezésért cserébe: biztonsági garanciákat, segítséget atomenergia-programjához és az olajmonarchiára kirótt fegyverexport-korlátozások feloldását. Ezek teljesítése kihívásnak ígérkezik, elvégre a kongresszus nem bocsátotta meg a Hasogdzsi-gyilkosságot Mohamed hercegnek. A Fehér Ház mégis abban bízik, még idén tető alá hozhatják az izraeli-szaúdi megbékélést, amelynek köszönhetően Biden komoly külpolitikai sikert mutathatna fel újraválasztási kampányában.
A Washington által áhított áttörés mindazonáltal kizárólag uralkodóváltás esetén elképzelhető. A pragmatikus trónörökössel szemben Szalmán király mélyen elkötelezett a palesztinok ügyéért: a 2002-ben az Arab Ligában konszenzussal elfogadott, többek között önálló palesztin állam létrehozását előirányzó szaúdi béketerv teljesülése esetén hajlandó elismerni Izraelt. A 87 éves uralkodó egészségi állapota azonban egyes hírek szerint romlik, az elmúlt hónapokban több fontos eseményt kihagyott, és az Arab Liga május közepi dzsiddai csúcstalálkozóján is fia helyettesíttette őt.
