Az Európai Parlament (EP) illetékes képviselői szerint Magyarország csak akkor láthatná el az Európai Unió Tanácsának soros elnöki posztját, ha teljes mértékben tiszteletben tartja a demokráciát és a jogállamiságot. Amíg ez nem történik meg, az uniós kormányokból álló testületnek meg kell fosztania az Orbán-kormányt ettől a jogtól.
Az EP-nek a magyarországi jogállamiság helyzetével foglalkozó jelentéstevői szerda délelőtt sajtótájékoztatón vázolták a képviselő-testület előtt fekvő határozati javaslatot, amely — számos egyéb aggály megemlítése mellett — megkérdőjelezi az uniós értékeket megsértő Magyarország alkalmasságát az EU soros elnökségének ellátására, és felszólítja az EU27-eket, hogy a lehető leghamarabb találjanak megfelelő megoldást a problémára. Az EP csütörtök délelőtt szavaz az öt párt által benyújtott állásfoglalásról, amelyet ma este plenáris vita előz meg.
Mint beszámoltunk róla, a kormányok képviselőiből álló EU Tanács keddi ülésén a miniszterek nem mutattak érdeklődést az EP követelése iránt. Tanácskozásukon nem érintették a témát, újságírói kérdésekre pedig megkerülték az egyenes választ, és általánosságban hangsúlyozták a soros EU elnök pártatlanságának fontosságát.
A tagállamoknak nincs kedvük vitát nyitni arról, hogy az Orbán-kormány alkalmas-e ellátni az EU soros elnöki tisztétVarga Judit dühös, amiért az Európai Parlament elvenné az Orbán-kormánytól az unió soros elnökségétAz EP-képviselők sajtóértekezletükön kifejtették: az aggályokat felvető panasztörvény és a pedagógus státusztörvény tervezete indította a parlament befolyásos politikai csoportjait arra, hogy újabb vitát rendezzenek és állásfoglalást készítsenek a magyarországi helyzetről. Sürgetőnek ítélték a megszólalást azért is, mert véleményük szerint az Európai Bizottság — különösen Johannes Hahn költségvetési biztos — túl megengedő az Orbán-kormánnyal szemben a befagyasztott pénzekről folyó tárgyalásokon. Ugyanakkor elérkezettnek látták az időt, hogy megfogalmazzák fenntartásaikat a közelgő magyar soros EU-elnökséggel kapcsolatban is.
A tisztséget 2024. július elsején veszi át Magyarország, akkor, amikor újjáalakulnak az uniós intézmények, feláll az új Európai Parlament és az új Európai Bizottság, valamint friss elnököt választanak a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács élére. Bár az átalakulásban a soros EU elnök egyáltalán nem játszik főszerepet, a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield, az EP vezető jelentőstevője szerint igenis jelentőséggel bírna, ha az Orbán-kormány épp az ötéves intézményi ciklus kezdetén állna a brüsszeli kormányrúdnál. A luxemburgi kereszténydemokrata Isabel Wiseler-Lima ehhez hozzátette: aktuálissá teszi a felvetést, hogy a következő 18 hónap programját július elején véglegesíti az EU következő soros elnökségét adó három ország: Spanyolország, Belgium és Magyarország.
Aggódik az Európai Parlament, nem kér a soros magyar EU-elnökségbőlAz EP-képviselők úgy vélték, hogy egy olyan ország nem irányíthatja az EU kormányközi Tanácsát, amely nem demokrácia, amelyről az EP határozatban mondta ki, hogy a választási autokrácia hibrid rezsimjévé vált. Thijs Reuten holland szociáldemokrata politikus külpolitikai szempontból is katasztrófának tartaná a magyar soros EU elnökséget, hiszen az Orbán-kormány sorozatosan blokkol fontos kül- és biztonságpolitikai döntéseket, és a miniszterelnök szoros kapcsolatot ápol a Nyugat-Balkánt destabilizáló politikai erőkkel, például Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel. Többen felvetették, mennyire károsnak ítélik az ukrajnai háborúval kapcsolatos magyar álláspontot, a “bratyizást” Orbán és Putyin között.
Az EP tisztában van vele, hogy a rotációs elnökségek sorendjéről az EU Tanácsa dönt, abba a parlamentnek nincs beleszólása. A képviselők ezért többszörösen felszólították a kormányok képviselőiből álló testületet, hogy fejezze be a hárítást és cselekedjen. A holland liberális Sophie in’t Veld ugyanakkor felsorolta, hogy milyen eszközök vannak a képviselő-testület kezében a magyar EU elnökség tevékenységének befolyásolására. — Úgy gondolom, hogy az elnökséget meg kellene fosztanunk minden csillogástól és pompától. Semmi fotózkodás, semmi pazar konferenciázás! És ahelyett, hogy Orbán úrnak és a lakájainak biztosítanánk exkluzív pódiumot,
adjunk inkább azoknak is megszólalási lehetőséget, akiket Magyarországon elhallgattattak: újságíróknak, akadémikusoknak, civileknek!
— mondta az EP-képviselő. In’t Veld úgy vélte, az EP azzal is megnehezíthetné a magyar kormány dolgát, hogy felmondja a jogszabály-tervezetekről szóló informális egyeztetéseket, lelassítva ezzel a törvényalkotás folyamatát. De a holland politikus kiásná a csatabárdot az EU többi intézményével is, amelyek szerinte biztosítják Orbán hatalmon maradását.
Mint elhangzott, minderről nem a jelenlegi Európai Parlament fog dönteni, hanem az, amelyet jövő júniusban választanak meg a polgárok a 27 tagországban, és amely várhatóan Orbán Viktor kormányával egyidőben kezdi meg a munkáját Brüsszelben.
