A tagállamok EU-ügyi miniszterei keddi brüsszeli ülésükön nem tárgyaltak arról, Magyarország alkalmas-e rá, hogy 2024-ben betöltse az Európai Unió soros elnöki tisztségét – válaszolta a Népszava kérdésére Jessica Roswell svéd tárcavezető a jelenlegi EU elnökség képviseletében. A politikus leszögezte: a tisztség viselőjének a kormányokból álló EU Tanácsot és a tagállamokat kell képviselnie, amelyek elvárják tőle, hogy érdekeik becsületes közvetítője legyen. Szavaiból kiderült, hogy az EU27-ek egyelőre nem kívánják napirendre tűzni a témát. A tanácsülésre érkező és az újságíróknak nyilatkozó miniszterek közül is többen értésre adták, hogy nem éreznek késztetést a téma megvitatására.
Mint lapunk elsőként megírta, az Európai Parlament csütörtökön szavaz egy állásfoglalásról, amelyben megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét, miközben megsérti az EU alapvető értékeit.
A miniszterek a keddi ülésen meghallgatták Varga Judit igazságügyi minisztert a magyarországi jogállamiság helyzetéről az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás keretében. Ez volt a hatodik meghallgatás azóta, hogy az Európai Parlament (EP) 2018. szeptemberében elindította a folyamatot a Judith Sargentini által készített jelentéssel.
Aggódik az Európai Parlament, nem kér a soros magyar EU-elnökségbőlAz eszmecserét követő EU forrásunk szerint Varga konstruktív és barátságos volt, és felsorolta mindazokat a döntéseket, amelyeket a kormány, illetve a parlament hozott az uniós feltételeknek való megfelelés érdekében. A vitában 13 miniszter szólalt fel, köztük a francia és a német, valamint a Benelux országok tárcavezetői. A hozzászólók elsősorban a rendeleti kormányzást, a médiapluralizmus hiányát, a melegek elleni lépéseket és a pedagógusok státusztörvényét kifogásolták.
Vera Jourová értékekért felelős európai biztos a tanácskozást követő sajtókonferencián felsorolta azokat az aggályokat, amelyeket a kormánynak még nem sikerült leszerelnie Brüsszelben. Ezek közé tartoznak például az EBESZ-nek a választásokkal kapcsolatos fenntartásai, az ombudsman és a médiahatóság függetlenségével, valamint a közmédia pártatlanságával kapcsolatos aggodalmak. Jourová beszámolt arról is, hogy az Európai Bizottság jó irányba tett lépésnek tartja az igazságügyi reformcsomagot és a korrupció visszaszorítását célzó intézkedéseket, ugyanakkor a kormánynak mindkét területen van még teendője. Vagyis további lépések szükségesek ahhoz, hogy az EU felszabadítsa a különféle eljárásokban zárolt uniós pénzeket Magyarország számára.
Varga Judit dühös, amiért az Európai Parlament elvenné az Orbán-kormánytól az unió soros elnökségétKovács Zoltán szerint az Európai Parlament azért nem kér a soros magyar EU-elnökségből, mert nem tetszik neki, hogy Magyarország békepárti