Meglehetős jelképes, 7,5 milliárd forintos osztalékot fizet az MVM az állami tulajdonosnak – derül ki az állami energiaszolgáltatást végző csoport nemrég leadott tavalyi mérlegéből. Pedig eközben a cég – a kormányfő által is bevallottan – az égbe szökő orosz gázbeszerzési költségek és az átlagfogyasztás alatt a 2014-es szinten maradó, rezsicsökkentett bevételek közötti veszteség több százmilliárdos állami kipótlása nélkül tönkrement volna. A kormány tavaly augusztusban „rezsivédelmi szolgáltatás” jogcímén adott nevet az MVM-es pénzpumpának. A leadott pénzügyi jelentések szerint a kabinet, eme jogcímen, tavaly 516 milliárd forintot ítélt meg a társaság számára. Ebből – amiként az Átlátszó néhány napja felhívta a figyelmet – az év végéig 476 milliárdot meg is kaptak. Az összeg forrása az állami költségvetés, igaz, azon belül jórészt a különböző ágazatokra kivetett „extraprofitadó”. Az érték egyébként nem teljesen cseng egybe az államkincstár nyilvántartásával, ahol decemberre e jogcímen az MVM könyveiben szereplő összegnél kevesebb, 376 milliárd szerepelt.
Sportos katonák is „óvják” a családok rezsijétA támogatás ugyanakkor némiképp eltörpül a – nemzetközi számviteli szabályokra áttérő – MVM Csoport 7648 milliárdos bevételéhez képest, ami a 2021-es érték közel háromszorosa. A jelek szerint tehát az állami energiaszolgáltató a rezsicsökkentett díjakon elszenvedett veszteségeit a nemzetközi energiaárugrást lekövető piaci bevételei, illetve a háztartási fogyasztók tavaly augusztusban megemelt, átlagfogyasztás feletti tarifáji révén, jórészt ellensúlyozta. Olyannyira, hogy – az állami segítséggel együtt – az amúgy közel 8,3 ezermilliárd forint értékű energiacsoport tavaly még 79 milliárdos nyereséget is elért. A 2021-ben 684 milliárdról 2,6 ezermilliárd fölé, tehát egyetlen év alatt 1,9 ezermilliárddal ugró rövid lejáratú kötelezettségállomány 2022-ben – nyilván az előző évi tétel visszafizetése után – 3,9 ezermilliárd közelébe, vagyis újabb 1,3 ezermilliárddal ugrott. Ráadásul az előző évben „csak” 300 milliárddal emelkedő, hosszú lejáratú tartozások tavaly 1,5 ezermilliárdról 2,2 ezermilliárdra, több mint 700 milliárddal nőttek.
A számos leányvállalat közül az orosz gázt vásárló MVM Ceenergy 3,7 ezermilliárdos árbevétel mellett 102 milliárdos nyereséget ért el. Itt a pénzügyi bevételek között bukkan fel az állami rezsitámogatáshoz hasonlító, 391 milliárd forintos tétel. A könyvek szerint a cég az év végén – az októberrel létrejött halasztott fizetési megállapodás értelmében – 63 milliárd forintot tartott nyilván az orosz Gazpromnak később törlesztendő tételként. (Igaz, a KSH külkereskedelmi nyilvántartásaiban lapunk a halasztott fizetési megállapodás hatását eddig nem lelte fel.) Míg csoportszintű földgázbeszerzésük értéke a 2021-es 1,5 ezermilliárdról tavaly 5,2 ezermilliárdra, addig áramvásárlásuk értéke 480 milliárdról 1,6 ezermilliárdra nőtt. Ez egyaránt közel 3,5-szörös ugrás. A cégcsoportnak tavaly 121 milliárdos nyereséget hozott a gáztárolókban lévő, úgynevezett párnagáz eladása, ami egyébként szakértők szerint visszafordíthatatlanul rontja az egységek befogadóképességét.
A Mol viszi a szemetünket, a rezsicsökkentett kukadíj fennmaradVisszacsúsztunk a listán, romlott az áramárunk helyezéseAz MVM másik fontos leánycége a villamosenergia-nagykereskedelmet végző MVM Partner, amely 1883 milliárd forint bevétel mellett 53 milliárdos veszteséget szenvedett el. A lakossági áram- és gázértékesítést végző MVM Next viszonylag alacsony, 1141 milliárdos bevétel mellett 44 milliárdos nyereséget mutatott fel. A Paksi Atomerőmű 187 milliárdos bevétel mellett 3,3 milliárdos nyereséget ért el, míg a kalandos múltú Mátrai Erőmű 106 milliárdos bevétel mellett tavalyra 6,7 milliárdos eredménnyel büszkélkedhet.
Az MVM tavalyi mérlege sokak szerint a 2021-eshez hasonlóan számviteli-könyvelési mestermunka. Az állami energiacsoportnál úgy mutattak fel 2022-re is vállalható nyereséget és osztalékot, hogy a cég a számára rezsicsökkentési szolgáltatás címén átutalt félezermilliárd forint közpénz nélkül alighanem csődközelbe került volna.
Kiterjedt tevékenységi kör
Az Orbán-kormány energiaipari felvásárlásai nyomán a korábban csak áramra összpontosító, állami MVM-csoport tevékenysége az elmúlt évek során meglehetősen kiterjedt. Így ma már Magyarországon, nagy- és kiskereskedelmi szinten egyaránt, a legtöbb áramot és gázt is messze az MVM forgalmazza. Emellett, miközben az MVM tulajdonolja „hagyományosan” a Paksi Atomerőművet és az hazai áramrendszert irányító, illetve a központi vezetékeket birtokló Mavirt, magukénak mondhatják a jelentős méretű hazai gáztárolók kétharmadát, az egykori ÉMÁSZ és Démász villamosenergia-, illetve Főgáz, Égáz és Dégáz gázhálózatát, de három éve, vitatott módon, Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől, hozzájuk került a meglehetős rossz állapotú Mátrai Erőmű is. A csoport egyik legértékesebb leányvállalata emellett az innogy nevű cseh energiaszolgáltató.
