Egyre nagyobb arányban vásárolnak hazai lakóingatlanokat külföldi állampolgárok: a tavalyi utolsó negyedévben már a lakáspiaci tranzakciók 6,4 százaléka mögött nem magyar vevők álltak. Arányuk 2021 elején még csak feleekkora volt.
A külföldi vevők 27 százaléka Németországból érkezett, 14 százalékuk szlovák, 10 százalékuk román, 9 százalékuk kínai, 6 százalékuk osztrák, 5 százalékuk holland állampolgár volt.
A külföldi vevők aránya a legnagyobb mértékben a dél-dunántúli és a nyugat-dunántúli régiókban nőtt meg: ezeken a területeken a negyedik negyedévben már 12,4, illetve 12 százalékot tett ki. A legtöbb külföldi vásárlót ugyanakkor a pesti belső kerületek vonzzák: itt arányuk már 17,7 százalékot tett ki. Ezzel az előző év azonos időszaki 5,6 százalékról 7,9 százalékra nőtt a külföldi vásárlók aránya a fővárosban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn bemutatott Lakáspiaci jelentéséből.
A folyamatban jelentős szerepet játszott a forint leértékelődése, amely – mint a jegybanki jelentés fogalmaz - 2022-ben kedvező vásárlási lehetőséget biztosíthatott a külföldi, valamint devizában megtakarító vevőknek.
A külföldi vevők száma azonban valójában nem nőtt, csak az arányuk: a külföldiek ugyanis az a korábbi évekhez hasonló számban vásároltak magyarországi ingatlanokat, a hazai vásárlók viszont kevesebb lakást és házat tudtak megvenni.
Tavaly összességében 19 százalékkal kevesebb, mintegy 142 ezer lakóingatlan cserélt gazdát; az utolsó negyedévben már 36 százalékkal kevesebb lakást és házat adtak el. A helyzet az idei év elejére sem lett jobb, sőt: az első negyedévben már 43 százalékkal zuhant a tranzakciószám. Budapesten még látványosabb volt a visszaesés: a tavalyi utolsó negyedévben 47, az idei első negyedévben 52 százalékkal kevesebb adásvétel történt. Winkler Sándor, MNB ingatlanpiaci elemzések osztályának vezetője szerint a visszaesésnek több oka is van: szerepet játszik benne a bizonytalan gazdasági helyzet miatti kivárás, a korábbi években kialakult magas árszint és a csökkenő hitelezés.
A magas kamatok miatt a hitelből történő lakásvásárlás ugyanis sokkal nehezebbé vált.
A fővárosi lakáspiacon már azon családokra is igaz ez, amelyek az otthonteremtési támogatásokat igénybe tudják venni. Akik pedig ezekre nem jogosultak, azok számára már csak jelentős pénzügyi kifeszítettség mellett érhető el a hitelből történő lakásvásárlás a budapesti új és használt lakás piacon egyaránt – fogalmazott a jegybank osztályvezetője. Jelezte az is, hogy a jövedelmeket a lakásárakhoz viszonyítva Budapest a kevésbé megfizethető európai fővárosok közé tartozik. E tekintetben a magyar főváros a hetedik legdrágább.
Az adásvételek számának csökkenése az árakra is hatott: tavaly év végén már esni kezdtek. Míg országos átlagban éves szinten még 10,6 százalékos drágulást mért az MNB, addig az utolsó negyedévben már 3,6 százalékos csökkenést. Budapesten a 16,1 százalékos éves drágulás az év végére már 1,1 százalékos árcsökkenésbe fordult. A vidéki városokban az év egészében még 14,4 százalékkal nőttek, az utolsó negyedévben 2,9 százalékkal csökkentek az árak. A községekben éves szinten gyakorlatilag nem változtak az árak, de az utolsó negyedévben ezeken a településeken már 6,6 százalékos árcsökkenés volt érzékelhető. Az ingatlanközvetítők előzetes adatai alapján a fordulat nem bizonyult tartósnak: az idei első negyedévben jóval mérsékeltebb ütemben ugyan, de tovább nőttek az árak: éves összevetésben 6,4, negyedéves összehasonlításban 3,8 százalékkal. Budapesten ugyanakkor a tavalyi év elejéhez képest 7,4 százalékos áremelkedés a tavalyi utolsó negyedévhez képest továbbra is 1 százalékos áresését jelent. Az enyhén csökkenő lakáspiaci árszint következtében az MNB becslése szerint országosan 9, Budapesten 3 százalékra mérséklődött a lakások felülértékeltsége.
