A Honvédelmi Minisztérium (HM) „sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására” 1,777 milliárd forintot kapott az úgynevezett Rezsivédelmi Alapból – derül ki a hétfő esti Magyar Közlönyből. Ugyanebből a forrásból 29 milliárd forint jutott a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) is, mégpedig „beruházásösztönzésre”. Bár egyazon kormányhatározatban a HM, hasonló célokra, a Központi Maradványelszámolási Alapból is kapott 902 milliót, a feltűnőbb mégis a rezsialap újabb, sajátos megcsapolása.
Mint emlékezetes, tavaly a kormány a rezsialapot a nemzetközi energiaárak megtöbbszöröződése láttán, a hazai lakossági rezsidíjakat szinten tartása végett hozta létre. A lakossági rezsi emelése helyett tehát a kormány e forrásból „egészítette ki” az állami MVM által az oroszoknak fizetett piaci szintű – vagy annál is magasabb – gázszámlát. A különbözet tavaly úgy is több mint ezermilliárdot tett ki, hogy a kormány bizonyos fogyasztási szint felett mégis megtöbbszörözte a lakossági rezsit. Az alap forrásaként a kormány több ágazatra – így az energiaiparon kívül például légitársaságokra, vagy a távközlési és a gyógyszeripari cégekre – „extraprofitadót” vetett ki. Orbán Viktor minden pénzt az alapba csatornáztatott, így még a szerencsejátékfüggők gyógyítására szánt pénzek is itt kötöttek ki. A döntés kapcsán emlékezetes Michael O’Leary, az ír Ryanair vezérigazgatója kifakadása, akitől Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, annak kapcsán, hogy az amúgy árbevételre vetített „extraprofitadó” a veszteséges légiközlekedést is sújtja, kapott egy „Közgazdaságtan hülyéknek” című tankönyvet. Hangosan vagy csöndben, de a megsarcolt iparágak végül tavaly közel ezermilliárd forintot fizettek az alapba. Ebből közel félezermilliárdra becsülhető az az összeg, amit a Mol az – Orbán-kormány brüsszeli lobbizása nyomán EU-szerte szinte egyedüliként – általa még mindig vásárolt, a háború miatt olcsó orosz olaj feldolgozásán nyer és amit a költségvetés szinte teljes egészében elvon. Mivel az MVM – legalábbis a kormány-nyilatkozatok szerint – tavaly ennél jóval több „árkiegészítést” igényelt, a fennmaradó, szintén közel ezermilliárdra becsülhető összeget közvetlenül a költségvetésből utalták ki az állami gázcégnek.
Erre az évre Orbánék a rezsialapot már 2610 milliárdosra tervezték, amit az érintett cégek az extraadó változatlan fizetésével, folyamatosan töltenek. Igen ám, de a nemzetközi gázárak tavaly augusztus óta töredékükre estek. Bár szintjük a rezsicsökkentett lakossági tarifákat még mindig nem érte el, az MVM már most nagyságrendekkel kevesebb „árkiegészítést” igényelhet. Az Orbán-kabinet azonban, ahelyett, hogy az energiaárak esése közepette csökkentené az energiaárak emelkedésére hivatkozva kivetett extraadókat, az alapból egyre furább célokra költ. Így áprilisban a Belügyminisztérium 1,7 milliárdot kapott „speciális köznevelési feladatok támogatásának egyéb működési célú kiadásaira”, május elején pedig tízmilliárdot osztottak szét különböző költségvetési intézmények „dologi kiadásaira”. (A bíróságok például négymilliárdot kaptak, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat pedig 3,2 milliárdhoz jutott.) Bár ezen felül, pontosan nem követhető elszámolás mentén, az MVM is rendszeresen kap százmilliárdokat, a jelek szerint a tavalyi, rendkívüli energiahelyzetre hivatkozva létrehozott rezsialap egyre inkább hagyományos költségvetési feladatokat szolgál.
Bár tegnap a HM-nél, a KKM-nél és a Miniszterelnökségnél is érdeklődtünk, hogy pontosan mire költenék a rezsialap forrásait és a kormány mennyire értelmezi tágan a családok rezsivédelmét, ám lapzártánkig sehonnan nem kaptunk választ.
