;

Oroszország;Moszkva;elfogató parancs;háborús bűnök;hágai Nemzetközi Büntetőbíróság;

Karim Khan februárban Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt. Moszkva szemében ez lehet a fő bűne

- Körözést adott ki az orosz belügy a nemzetközi büntetőbíróság ügyésze ellen, aki elrendelte Putyin letartóztatását

Nem törődtek sokat az indoklással, csak jelezték, hogy Karim Khant az Orosz Föderáció büntetőtörvénykönyve alapján körözik.

Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) vezető ügyésze ellen adott ki letartóztatási parancsot az orosz belügyminisztérium – számolt be a Sky News a TASZSZ orosz állami hírügynökség nyomán. A belügy körözési listáját idézve a moszkvai médium azt írja, hogy „az 1970. március 30-án született angol Karim Asad Ahmad Khant az Orosz Föderáció Büntetőtörvénykönyvének cikke alapján keresik”.

Az indoklásban nem nevezték meg, hogy miféle bűne lehet az orosz törvények szerint az ügyésznek, de visszautalnak arra, hogy március 17-én a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin és Maria Lvova-Belova, az Orosz Föderáció elnökének gyermekjogi biztosa ellen. Ahogy több mint két hónappal ezelőtt a Népszava is beszámolt róla, az ICC vizsgálóbírói szerint az orosz elnök háborús bűnökért felelős, beleértve, hogy gyerekek ezreit hurcolták el Ukrajnából Oroszországba a megszállás kezdete óta.

A TASZSZ ezzel szemben arra utalt, hogy az Orosz Föderáció Nyomozó Bizottsága március 20-án büntetőeljárást indított az ICC ügyésze és bírái ellen, mivel úgy ítélte meg, hogy „cselekményük nyilvánvalóan jogellenes, mivel az orosz elnök és a gyermekombudsman büntetőjogi felelősségre vonása nem indokolt”. Karim Khan, valamint Tomoko Akane, Rosario Salvatore Aitala és Sergio Gerardo Ugalde Godinez bírók ellen zajlik az eljárás.

–  A nemzetközileg védett személyek elleni bűncselekmények megelőzéséről és büntetéséről szóló 1973. december 14-i egyezmény értelmében az államfők abszolút mentességet élveznek a külföldi államok joghatósága alól – mentegette Putyint az orosz hírügynökség, felidézve a Kreml reagálását, amely szerint „az elfogatóparancsok semmisek, mivel Oroszország nem ismerte el az ICC-t, és nem írta alá a Római Statútumot, a háborús bűnökkel foglalkozó világtörvényszék alapját képező szerződést”.