Váratlan vendég toppant be az arab vezetők dzsiddai csúcsértekezletére Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyében. Meghívása ügyes húzás volt a házigazda Mohamed bin Szálmán szaúdi trónörökös részéről: egyrészt gesztust gyakorolt nyugati partnerei felé, másrészt tompította a szír rezsim visszafogadása feletti felháborodásukat.
A 22-tagú Arab Liga a 2011-ben kirobbant szíriai polgárháború elején, a békés tüntetők elleni véres karhatalmi fellépés miatt függesztette fel Szíria tagságát. A szervezet 2013-as csúcstalálkozóján átmenetileg a fegyveres ellenzék képviselhette az országot. Irán fokozatos bevonódásával, majd Oroszország 2015-ös beavatkozásával azonban megfordult a hadiszerencse a szír rezsim javára - kizárólag Törökország közbelépése akadályozta meg Damaszkusz totális győzelmét. Mindeközben az iszlamista szír felkelőket patronáló Öböl-menti országok fokozatosan felhagytak a milíciák finanszírozásával, s rendezni kezdték viszonyukat a rezsimmel. A februári pusztító földrengés felgyorsította a Nyugat által ellenzett normalizációs folyamatokat. Az Arab Liga külügyminiszterei szűk két hete szavazták meg Szíria taságának helyreállítását, Szaúd-Arábia pedig kigördítette a vörös szőnyeget Bassár el-Aszad szír elnök elé, akit a szaúdi trónökös öleléssel üdvözölt a dzsiddai csúcson.
“Több mint egy évtizeddel ezelőtt közösítették ki, mert néhány ezer embert megöletett. Mostanra már majdnem egymillió ember meggyilkolásáért felelős, mégis visszafogadták őt. Hol ebben a logika?” - értetlenkedett lapunknak Mohammed Alaa Ghanem, aki a Szíriai-Amerikai Tanács emigráns szervezet kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója, egyben emberi jogi aktivista. “Aszad brutális rémtetteket követett el: vegyi fegyverekkel gázosított el gyermekeket, háborús fegyverként alkalmazta a nemi erőszakot nők és gyermekek ellen, egész városokat tett a földdel egyenlővé, és ezek miatt milliók menekültek külföldre. Az arab országok mégis visszafogadták anélkül, hogy bármilyen engedményt kicsikartak volna tőle” - tette hozzá az aktivista. Az erkölcsi szempontonkon túl stratégiailag sem látja értelmét a normalizációnak.
Szíria egy iráni-orosz befolyás alatt álló narkó-állam lett, amely amfetamin hatású kábítószerrel, úgynevezett captagonnal árasztja el a régiót, és egy félig-meddig szünetelő, de máig lezáratlan polgárháború helyszíne, súlyos menekültválság kiindulópontja. Egyes arab vezetők abban bíznak, hogy az említett problémákra gyógyírt jelenthet a diplomácia, ám ez korántsem biztos.
“Irán módfelett beágyazta magát Szíriába, nemcsak a milíciái által, hanem kulturális központokon és ingatlanfelvásárlásokon keresztül is. Ugyanez igaz Oroszországra. Aszadnak a captagon-kereskedelem dollármilliárdokat ér, egyes becslések szerint többet keres rajta, mint a mexikói drogkartellek együttvéve, aligha fogja feladni bevételeit azért, mert az arab államok újra maguk között üdvözölték őt” - mutatott rá Ghanem.
Kétségét fejezte ki afelől is, hogy a normalizációs törekvések előremozdíthatnák a béke ügyét, mivel szerinte a szír rezsim képtelen megteremteni a stablitást. Az aktivista példaként hozta fel a forradalom bölcsőjeként is emlegetett dél-szíriai Darát, amelyet még 2018-ban brutális ostrommal foglaltak el a kormányerők. A tartományban azóta csak ingatagabbá vált a biztonsági helyzet: heti rendszereséggel merényletek és bosszúgyilkosságok borzolják a kedélyeket, a terület pedig drogcsempész-útvonal lett.
Ghanem a menekültügyben sem derűlátó. “A legóvatosabb becslés is azt mutatja, hogy a szírek felének gondja van Aszaddal. Soha többé nem fogják elfogadni az uralmát. Az Európában élő menekültek nem fognak hazatérni, amíg ő van hatalmon. Néhányan megpróbálták: visszamentek, de börtönben végezték, megkínozták vagy megölték őket. Sajnos magam is ismerek ilyen embereket” - mondta.
Az aktivista tudni vélte, mi lehetett az egyik legfőbb tényező abban, hogy Aszad visszatérhetett az Arab Ligába. “A régió bizonyos akarnokai abban érdekeltek, hogy segítsenek egymásnak a hatalmuk megszilárdításában” - nyilatkozta a Népszavának a Szíriai-Amerikai Tanács kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója.
