Nagy lehetőséget látnak a szakemberek abban, hogy az egészségügyi adatok kezelését a betegek szolgálatába állítsák – derült ki a Digital Health Essential egészségügyi konferenciáján. Ennek egyik eszköze és háttere lehet az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), amelyben már most használnak olyan gondozást segítő eszközöket, amelyekkel a beteg közvetlenül tud adatot küldeni a „felhőbe”, hogy a kezelőorvos szükség esetén gyorsan reagálhasson. Ennek kapcsán Tolnay Roland, az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (ESZFK) ügyvezetője meg is jegyezte: a jól működő egészségügyhöz pontos adatokra van szükség.
A hazai rendszerben az adatszolgáltatók az egészségügyi intézmények, illetve maguk a betegek. A páciensektől egyelőre három eszközön keresztül érkezhetnek adatok közvetlenül az E-térbe.
Ez a pulzoximéter, a vércukormérő, valamint a vérnyomásmérő. Csőben van az „otthoni” EKG, ez lesz az az eszköz, amivel hamarosan bővülhetnek a távolról is elérhető adatok.
Ehhez a rendszerhez most úgy lehet csatlakozni, ha a páciens elmegy a háziorvosához, ahol vagy egy eszközt kap használatra, vagy tájékoztatást arról, hogy azok közül, amire szüksége van, melyiket típust támogatja a rendszer. A páciensnek a saját eszközét a gyártó honlapján kell regisztráltatnia. Itt kap egy PIN-kódot, azzal elmegy a háziorvosához, aki a jelszóval élesíti az eszköz és az EESZT közötti kapcsolatot. Ezt követően már működik is a rendszer, azaz a betegnél lévő eszköz által rögzített adatot a háziorvos megnézheti, elemezheti, ha szükséges módosíthatja a terápiát. Tolnay Roland hangsúlyozta: „a bonyolult folyamatra” azért van szükség, mert csak olyan eszközről érkezhet az E-térbe adat, amely pontosan mér. Ezt egy akkreditációs eljárás során ellenőrzik, így csak olyan gyártó eszköze csatlakoztatható az E-térhez, ami a minősítésen megfelelt.
Lapunknak nyilatkozó háziorvosok főként a 77 Elektronika Kft. okos vércukormérőjét említették, mint a gyakorlatukban leginkább használt alkalmazást. Ez az eszköz Bluetooth kapcsolaton keresztül rögzíti egy applikációban a betegek a vércukoradatait. Ezekből diagramokat és táblázatokat is lehet készíteni, amelyek segítenek megérteni mind a betegnek, mind a kezelőorvosnak, hogy az egyes tényezők és helyzetek hogyan változtatják meg az adott beteg vércukorszintjét. Ennek segítségével alakíthatja úgy a diabéteszes az életmódját, az orvos pedig a terápiát, hogy elfogadható értékek között tudják tartani a páciens vércukorértékeit.
– A Covid alatt több olyan betegem volt, akinek az élete annak köszönhető, hogy a járvány alatt pulzoximéter viselt, jelzett, amikor baj volt
– számolt be tapasztatlatiról Dózsa Katalin pátyi háziorvos.
– Egy hazai cégtől 40 ilyen eszközt tudtunk szerezni a falunak, amit az önkormányzat is támogatott. A Bluetooth alapú technikák óriási áttörést hoztak a krónikus betegek gondozásában, és én is nagy örömmel használom. A Covid alatt egyszerűen muszáj is volt használni, mert egy jól beállított cukorbetegség védelmet jelentett például egy fertőzés esetén.
A háziorvos megjegyezte ugyanakkor, hogy használatukban erős korlát, mennyire képes maga a páciens egy ilyen okoseszközzel „összebarátkozni.” Megemlítette az is: a magas vérnyomásos betegek követésére még applikációt használ, azaz a páciens applikációba gyűjti a vérnyomás értékeit, amit emailen juttat el neki.
Mentek a Covid-igazolványok, jönnek a szűrővizsgálat-üzenetek
A konferencián elhangzott az is, hogy márciusban kivezették a Covid-igazolványokat az EESZT-ből és Egészségablak néven új mobilalkalmazás tölthető le. Ez lehetőséget biztosít például arra, hogy úgynevezett push üzeneteket, értesítéseket kapjanak azok, akiknek időszerű valamely szűrővizsgálat. A későbbiekben a rendszer figyelmeztetheti, ha előjegyzett időpontja van valakinek ellátásra, szakrendelésre, sőt a tervek szerint arra is lesz lehetőség, hogyha szükséges, a páciens módosíthassa a kezelés tervezett időpontját. Például, ha van egy beutalója, és rákattint, akkor már az adott beutalóhoz tartozó, lokálisan elérhető szakellátások is megjelennek.
