;

önkormányzati választások;jogszabályváltozás;nemzetiségi választások;

A 2019-es önkormányzati választáson a görög nemzetiségű szavazólap

- Muszáj hozzányúlni a nemzetiségi törvényhez

Ha nem módosítanák a jogszabályt, akkor jövőre nem tarthatnák meg a választásokat – hívta fel a figyelmet Ritter Imre, aki német színekben harmadik ciklusát tölti a parlamentben.

Két váratlan esemény is történt – mondta lapunknak Ritter Imre országgyűlési képviselő –, ami veszélybe sodorta a jövő évi nemzetiségi választásokat. Az egyik: az eredetileg 2021-ben tervezett népszámlálást a pandémia miatt 2022 őszére halasztották. A másik: az önkormányzati választásokat 2024 őszéről előrehozták az EP-választás napjára.

Az addig világos, hogy az önkormányzati választások időpontja befolyásolja a nemzetiségi választásokat, hiszen a kettőt ugyanazon a napon rendezik. De mi köze mindehhez a népszámlálásnak? Nagyon is sok. A nemzetiségi választásokat ugyanis a legutóbbi népszámlálás adatai alapján tűzik ki – magyarázta Ritter Imre, aki német nemzetiségi jelöltként került be a parlamentbe.

Közölte: a mostani szabályozás szerint azokon a településeken (fővárosi kerületekben), ahol a népszámláláskor legalább 25 fő az adott nemzetiséghez tartozónak vallja magát, és ahol eddig is működött nemzetiségi önkormányzat, automatikusan meg kell rendezni a választást. Ahol viszont eddig nem volt nemzetiségi önkormányzat, de a legutóbbi népszámlálás alapján 25 fő mégis nemzetiségiként határozta meg magát, meg kell vizsgálnia a „nemzetiség adott településen való honosságát” és az „önszerveződés fokát”. Az eljárás a szóban forgó nemzetiség országos önkormányzata, valamint a Magyar Tudományos Akadémia bevonásával zajlana. Ezekben az esetekben a vizsgálat eredményétől függ, hogy megtartható-e a nemzetiségi választás.

Elhúzódó procedúráról van szó, a tavaly őszi népszámlálás adatai viszont (amelyek alapján egyáltalán vizsgálódni lehetne) várhatóan csak idén októberben lesznek véglegesek és nyilvánosak. Ha a jelenlegi jogszabályi rendelkezésekhez tartanák magukat, akkor kifutnának az időből, nem lenne mód megrendezni a nemzetiségi választásokat. Ezért kell törvényt módosítani – jelentette ki Ritter Imre.

Hónapok óta folynak az egyeztetések a kormány és a nemzetiségek képviselőivel – tájékoztatta lapunkat. Az így kidolgozott javaslat szerint azokon a településeken, ahol az adott nemzetiséghez tartozók száma eléri a 25-öt, mindenképpen kiírják majd a választásokat. Azokon a településeken szintén, ahol a 25-öt nem, de a 20-at eléri a nemzetiségiek létszáma, és korábban már létrejött nemzetiségi önkormányzat. A népszámlálási adatoktól függetlenül lesznek nemzetiségi választások azokon a helyeken is, ahol nemzetiségi köznevelési vagy szakképzési intézmény működik.

Ritter Imre nem látja akadályát annak, hogy a törvénymódosító javaslatot július első hetében elfogadja a parlament.

Ritter Imre szerint hónapok óta folynak az egyeztetések

Az egyeztetések során voltak vitás kérdések. Speciális helyzetet teremtett az Ukrajnában folyó háború. Hazai ukrán nemzetiségi vezetők attól tartanak, hogy az Ukrajnából érkező menekültek – akik magyar állampolgársággal és állandó magyar lakcímmel rendelkeznek – viszonylag nagy számban bejelentkezhetnek a nemzetiségi névjegyzékbe, szavazataikkal pedig „nem a klasszikus értelemben vett magyarországi őshonos nemzetiség tagjaiként” jelentősen befolyásolhatják az erőviszonyokat az ukránok országos önkormányzatában. Ritter Imre szerint azonban ez egyelőre csak feltételezés, nem látni, van-e olyan probléma, amit orvosolni kellene: ilyen körülmények között hiba lenne belenyúlni a törvénybe.

A javaslat ugyanakkor tartalmaz még módosításokat. Akadtak nemzetiségek, amelyek országos önkormányzatában feltűnően sok tanácsnok kapott díjazást (a romáknál több mint húsz). Annak érdekében – mondta Ritter Imre –, hogy ne anyagi vagy egyéb előnyök miatt válasszanak tanácsnokokat, a törvény korlátozná a számukat. A 47 fős országos önkormányzati testületekben például legfeljebb öt tanácsnok működhetne.

A nemzetiségi önkormányzati képviselők tiszteletdíja eddig is maximálva volt, de a rendelkezések a természetbeni juttatásokra (telefonhasználattól a sorsjegyen át a vásárlási utalványig) nem vonatkoztak. Elkerülendő az esetleges visszaéléseket most ezt is szabályozni fogják.

Ritter Imre ennél a pontnál hangsúlyozta, hogy erős túlzás lenne „etnobizniszről” beszélni. Azokon a településeken, ahol a regisztrált nemzetiségiek száma meghaladja a százat, a nemzetiségi önkormányzat állami támogatásának összege alig több évi 1 millió forintnál. Máshol csak 520 ezer forint. Ha a képviselők egyetlen fillért sem fordítanának programokra, hanem minden pénzt kiosztanának maguk között, akkor is csupán havi 10 ezer forintot kapnának fejenként.

Bolgároktól az ukránokig: kétezer önkormányzat

Magyarországon több mint kétezer nemzetiségi önkormányzat működik, ezeknek nagyjából a felét a romák hozták létre. A romák után – második legnagyobb lélekszámú nemzetiségként – a németek következnek négyszáz nemzetiségi önkormányzattal. A nemzetiségi törvény tizenhárom elismert nemzetiséget sorol fel: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán.

A szigorú drogtörvény és a szerhasználók elutasítottsága is szerepet játszik abban, hogy mind nagyobb a látencia, így egyre nehezebb mérni a valós tendenciákat.