A várt hiány helyett többlettel zárt 2022-ben az osztrák főváros költségvetése, amelynek 19,9 milliárd eurós kiadása minden korábbi értéket meghaladt. A rekord költekezés ellenére a költségvetési mérleg 305 millió eurós többlettel zárt, jutott pénz kórházakra, idősápolásra, oktatásra, városfejlesztésre.
Pedig a költségvetés tervezete arról szólt, hogy 1,4 milliárd euró deficittel zárnak. A város ugyanis gazdasági visszaeséssel az Ukrajna elleni orosz invázió következtében és 10 százalékos inflációval számolt, valamint változatlanul hatalmas kiadásokkal a Covid-járvány elleni védekezésben, de erre tavaly már sokkal kevesebbet kellett költeni, mint az előző két évben. „Az eredmény nagyszerű, annyi pénzt invesztáltunk Bécs fejlesztésébe, mint már 15 éve nem, miközben sikerült a város eladósodását is mérsékelni. A drágulás ellenére támogatni tudtuk a bécsi lakosságot, középtávon pedig lesz pénz nagyberuházások finanszírozására“ - büszkélkedett a váratlan sikerrel az osztrák főváros pénzügyi tanácsosa, Peter Hanke.
A 19,9 milliárdos kiadás legnagyobb tétele, 8,5 milliárd euró volt, a pénzt az egészségügyre (2,9 milliárd), szociális célokra (2,6 milliárd euró), oktatásra (2 milliárd) és gyermekgondozásra (975 millió euró) fordították, ez az összes kiadások mintegy 42 százaléka. Hanke elbüszkélkedett azzal, hogy 2022-ben elindult a bécsi kórházak korszerűsítése, a nagyszabású program 2030-ig több, mint 3 milliárd eurót irányoz elő arra, hogy a város egyre nagyobb létszámú lakosságának (2023. januárjában 1,98 millióan lakták Bécset, már csak 18 ezer fő hiányzott a kétmilliós szint eléréséhez) hosszútávon a csúcsszintű gyógyítást tudják garantálni. A szociális kiadásokon belül csaknem 1,5 milliárd euró ment ápolásra (főleg idősgondozás), az oktatásban elsősorban a pedagóguslétszám növelésére összpontosítottak. Kétszáz új tanító foglalkozik alsó tagozatos gyerekekkel 2023 végére, 40 szociális munkást vesznek fel, és 400 frissen felvett tanár áll munkába az idei év végéig. Beindult a „Digitális iskola“ programja, 2022-ben 15 millió euró volt a fejlesztés összege.
A nem várt költségvetési többlet számtalan fejlesztési javaslatot szült, de mint a város pénztárnoka elmondta, a 305 millióból 245 milliót adósságtörlesztésre fordítanak. A 8,8 milliárd euró eladósodottság 8,7 százalékos hányadot jelent a regionális GDP-hez viszonyítva, ezzel Bécs a 9 tartományi listán az ötödik helyen áll, 5000 euró fejenkénti átlaggal. A legtöbb hiányt egy főre vetítve Karintia produkálta, a legkisebbet pedig Tirol. A bécsi pénztárnok sem elégedett a központi költségvetés és a tartományi pénzügyi gazdálkodás megoszlásával, sajtóértekezletén hangoztatta, hogy az egészségügy és az oktatás területén egyre több feladat hárul a tartományokra, a helyi közösségekre. Hanke a többi tartománnyal összhangban a pénzforrások újraosztását sürgette, eszerint 60 százalék jusson a központi költségvetésnek, 25 százalék a kilenc tartománynak, 15 százalék pedig az egyes településeknek. „Változtatások nélkül nem tudunk elég tőkét juttatni az infrastruktúra fejlesztésére és a klímavédelemre.“
Bécs szeretne 2040-re klímasemlegessé válni, a Wiener Stadtwerke, azaz a 15 ezer embert foglalkoztató fővárosi közművállalat például 580 millió eurót fektetett be 2022-ben a korszerű energiafelhasználásra, a távfűtés kiépítésének felgyorsítására, az áramellátás biztonságossá tételére. De a zöld programba a tömegközlekedés fejlesztése is beletartozik, újabb metróvonalak, villamosjáratok épülnek, 26 millió eurót fordítottak a kerékpárközlekedés fejlesztésére. A számtalan beruházási programmal, a képzési- átképzési kurzusokkal magyarázzák, hogy 2022 novemberében soha nem látott szintre 913 936 főre nőtt a foglalkoztatottak száma. A sikerhez a vállalkozásösztönző programok is hozzájárultak, 615 millió eurónyi beruházás született, 1500 új vállalkozás nyílt, 4000 új munkahelyet teremtve.
