A szlovák rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint ismeretlen tettes ellen indult büntetőeljárás a szlovák D2-es autópályán hétfőn történt magyar buszbaleset miatt – közölte hivatalos Facebook-oldalán a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára. Menczer Tamás elmondta: a szlovák büntetőtörvénykönyv szerinti általános veszélyeztetés bűntette miatt indult az eljárás. Hozzátette:
a baleset pontos okai és a vétség mértéke további szakértői vizsgálat és szakértői bizonyítás tárgya lesz, így jelenleg nem gyanúsítottak meg senkit.
Mint ismert: a magyar busz egy kamionnal ütközött össze hétfő délelőtt a szlovákiai D2-es autópályán. A balesetben egy ember meghalt, 37-en könnyebben, 21-en súlyosan sérültek.
A felelősség kérdésében az eddigi információk alapján két lehetőség fogalmazódott meg: az egyik az autópályára figyelmetlenül felhajtó kamionost, a másik a buszvezetőt teszi felelőssé a történekért. A szlovák sajtóban megjelent hírek szerint vezetés közben elaludhatott a magyar busz sofőrje, így történhetett, hogy egy parkolóból kivezető felhajtósávon haladó kamionba a magyar busz hátulról belecsapódott csaknem 100 km/órás sebességgel. Hasonló következtetésre jutott a helyszínen készített fotók alapján a Telex által megkérdezett igazságügyi járműszakértő is. Boncsér Sándor elmondta:
„teljes sebességgel ment a busz a karambol előtt, és kis szögben, fokozatosan jobbra kitérve, szükségszerűen több másodpercig a szélső sávból egyre jobba haladva közelített a kamion felé. Ez pedig arra enged következtetni, hogy a sofőr előzőleg nem avatkozott be, mert rosszul lett vagy elaludt.”
A szakértő vizsgálat során a tachográf adataiból kideríthető lesz, hogy a két sofőr betartotta-e a kötelező pihenőidőt, de vizsgálni fogják a busz műszaki állapotát, ellenőrzik, hogy előírásszerűen tartották-e karban, mit javítottak rajta legutóbb, illetve érvényes volt-e a műszaki vizsgája.
Veszélyeztetés miatt indult eljárás a szlovákiai buszbaleset ügyében„Azonban hiába van tökéletes műszaki állapotban egy busz, hiába ellenőrzi tachográf a kötelező pihenőidő betartását, van egy olyan tényező, ami felülír mindent, ez pedig a sofőr személye, pillanatnyi egészségi, lelki- és mentális állapota, esetleges fáradtsága, ami teljesen független lehet attól, mennyit vezetett. Az elalvásos balesetek nagy részéért nem a gyakran emlegetett alvási apnoé a felelős, hanem egyszerűen a kimerültség” – vélekedett Kiss László, az Egységes Közlekedési Szakszervezet Autóbusz alapszervezetének elnöke. „A járművezető azt gondolja, hogy ő kemény, megcsinálja, kibírja, ami még hátra van, és nem figyel az intő előjelekre. Mindig vannak ilyenek, például a sofőr nem emlékszik bizonyos szakaszokra, vagy olyan dolgokat lát az úton, amik nincsenek ott. Ilyenkor félre kellene állni az első alkalmas helyen, és vagy cserélni a váltótárssal, vagy pihenni egy kicsit. Sajnos sokszor annyira feszített a feladat, hogy erre nincs idő. De onnantól fogva, hogy beültem a járműbe, beindítottam, mint járművezető vagyok felelős mindenért, ami ott történik.”
A magyar buszt egy ceglédi cég üzemelteti. Az RTL úgy értesült, hogy ugyanennek a cégnek a busza tört össze öt autót múlt pénteken a budapesti Széll Kálmán téren, mivel a buszsofőr rosszul lett, a mentők élesztették újra. Az RTL Híradónak a tulajdonos csak annyit mondott, hogy jelenleg Szlovákiában van és a nyomozás lezártáig nem nyilatkozik.
RTL: Annak a cégnek a busza szenvedett balesetet Szlovákiában, amelynek egy másik járműve letarolt több autót a Széll Kálmán téren Szlovákiai buszbaleset: három embert már megműtöttek, hármat hamarosan operálnakVezetési és pihenőidő
A vezetési és pihenőidők szabályait belföldön rendelet, nemzetközi személyszállítás esetén az AETR szabályozza. Ennek értelmében az autóbusz-vezetők számára a napi vezetési idő maximum 9 óra (egyes esetekben heti két alkalommal 10 óra lehet). Megszakítás nélkül legfeljebb 4,5 órát, heti maximum 56 órát, két egymást követő héten maximum 90 órát vezethetnek. A vezetési és eltöltött pihenőidőt a tachográf segítségével igazolja. Amennyiben az utazás nem teszi lehetővé a fenti szabályok betartását, úgy két gépkocsivezető részvétele szükséges. Két gépkocsivezető folyamatosan 21 órát tölthet úton, ezután 9 óra egybefüggő pihenőidőt kötelesek szálláshelyen eltölteni.
A napi vezetési idő megszakítása maximum 4,5 óránként minimum 45 percre kötelező. A napi 9 óra vezetési idő felosztható több pihenőre is, de egynek legalább félórásnak kell lennie, a többinek minimum 15 percesnek. Egy autóbusz-vezető esetén a napi pihenőidő 11 óra egybefüggően, de hetente háromszor lehet 9 óra (következő hétvégi pótlás mellett).
Szűrővizsgálattal zárják ki az alvászavart
Az üzemorvosok minden esetben alvásvizsgálatra küldik azokat az autóbusz-vezetőket, akiknél felmerül a gyanúja, hogy alvászavarban szenvednek – tájékoztatta lapunkat Dobi István, a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet elnöke. Minderre 2017 óta jogszabály is kötelezi őket. A rendelet értelmében a buszsofőröknél egészségügyi alkalmassági vizsgálat során kell kizárni az alvászavarokat, az alvási apnoé betegséget. Ahhoz, hogy az eredmény minden kétséget kizáró legyen, objektív alvási apnoé szűrővizsgálatra van szükség. Erre szolgál a poliszomnográfiás vizsgálat, amelyet alvásdiagnosztikai központban végeznek el. Az eredményt az üzemorvos vagy a háziorvos állapítja meg a szakorvosi vélemény alapján. Amennyiben pozitív, a buszsofőr alvászavarban szenvedő betegnek tekinthető, és terápiás kezelésre van szüksége. A vizsgálat megtagadása esetén az orvos bevonathatja a páciens jogosítványát.
