Terjedelmes beszámolót közölt hétfőn a Direkt36 a VSquare nevű visegrádi régiós tényfeltáró újságírói kezdeményezés varsói szerkesztőségével együttműködve arról, miként sikerült a Vlagyimir Putyin orosz elnök és ukrajnai háborús bűncselekményei iránt időnként igencsak elnéző magyar kormánynak magára haragítania Lengyelországot, amely történelme során szintén többször is kénytelen volt elszenvedni orosz agressziót.
A két portál magyar és lengyel kormányzati forrásokra hivatkozva számolt be számos esetről ezzel kapcsolatban, több mint 30 forrással beszéltek.
A magyar vezetés nagy reményeket fűzött Novák Katalin tavaly májusi varsói útjához. Abban bíztak, hogy a köztársasági elnök majd „gesztusokkal és személyes varázsával” lefegyverzi lengyel tárgyalófeleit, Mateusz Morawiecki miniszterelnököt azonban ez nem hatotta meg, jobban érdekelték őt politikai-gazdasági ügyek, ez állítólag meg is lepte a köztársasági elnököt.
Morawiecki megkérte Novákot, magyarázza el, miért függ Magyarország ilyen nagy mértékben az orosz energiahordozóktól. Novák erre az Orbán-kormány gyakori érvét adta elő, miszerint ez egy földrajzi adottság, történelmileg így alakult, és az orosz energiahordozók kiváltása műszakilag lehetetlen. A lengyel miniszterelnök tudta, hogy nagyjából milyen válaszra kell számítania, és azonnal ellenérvekkel állt elő. A találkozó előtt részletes számításokat kért Magyarország orosz energiafüggőségéről, és arról, vajon megoldható-e az orosz energiahordozók kiváltása.
– A lengyel elemzések mind arra jutottak, hogy Magyarország technikailag ki tudná váltani az orosz energiát, csak éppen nem akarja – magyarázta a találkozó részleteit ismerő forrás.
A lengyelek ellenőrizték, és vitathatónak találták a magyar kormányzat és a Mol állításait arról, hogy 2-4 évre és több száz millió dollárra lenne szükség ahhoz, hogy átállítsák az olajfinomítókat az Urals típusú orosz olajról más olajtípusokra. A lengyel miniszterelnök szakértői viszont arra jutottak, hogy ez a magyar állításokhoz képest sokkal rövidebb idő alatt megvalósítható lenne.
Morawiecki azzal is érvelt Novák előtt, hogy még akkor sem omlana össze Magyarország, ha az oroszok leállítanák a Barátság-kőolajvezetéket, mert Magyarország az Adria felől tudná pótolni a kieső olajmennyiséget. A lengyel miniszterelnök ezenkívül kioktatta tárgyalópartnerét a különféle interkonnektorokból és alternatív gázútvonalakból is, amelyek segítségével – a lengyel kormány szakértői szerint – Magyarország az orosz gázról is fokozatosan le tudna válni, ha akarna. Azt is felemlegette, hogy a magyar vezetés 2021 őszén egy hosszútávú gázszerződést írt alá az orosz Gazprommal, ami szintén nem a függetlenedés irányába mutatott.
Bár az Orbán-kormány és a Mol azt állítja, évek meg sok százmillió dollár kellene az orosz olaj elhagyására, már most is van erre alkalmas finomítónkNovák Katalin a vitának ezen a pontján állítólag megpróbált kibújni a további kérdések alól arra hivatkozva, hogy ő még új a pozíciójában, áthárította a kérdések megválaszolását Altusz Kristófra, a Köztársasági Elnöki Hivatal diplomáciai igazgatójára, de lengyel kormányzati források szerint az ő válaszai sem győzték meg Morawieckit és stábját.
Novák Katalin akkor találkozott Andrzej Duda lengyel elnökkel is, ám állítólag ez a találkozója sem sikerült valami jól.
A találkozó részleteit ismerő lengyel forrás szerint Duda világossá tette, hogy nem tetszik neki az Orbán-kormány szívélyes viszonya a Putyin-féle Kremllel, Novák azonban a politikai témák helyett inkább a katolicizmusról – amely szerinte összeköti a lengyeleket és a magyarokat – és istenhitről, a család fontosságáról és II. János Pálról beszélt. – Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nem tud sok mindent tenni vagy mondani – fogalmazott Novákról a lengyel elnöki hivatalhoz közel álló forrás.
– Varsóban sokan azt várták, hogy majd más lesz a véleménye, de csalódtak. Novák soha semmit nem csinált a politikai életben, ami Orbán szándékának ellene ment volna – mondta az útról a magyar ügyeket követő lengyel tisztviselő. – A köztársasági elnök szerepe az imázsépítés. Ő a jó zsaru, a jó arca az Orbán-kormánynak az EU felé és a világban – tette hozzá.
Állítólag a magyar fél is tisztában volt azzal, hogy nem sikerült jól Novák útja. – Varsóban pontosan látják, hogy Magyarországon monolit hatalom van, és ha van is egyedi hang, az azért van, mert központilag úgy lett megkoreografálva a kórus – mondta a Novák-látogatás előkészítésében magyar részről részt vevő forrás hozzátéve, hogy a lengyel kormányban és a PiS-ben tudják pontosan, hogy Novák ugyanazt képviseli, mint Orbán.
„Tartsátok távol azt a dagadt idiótát!”
Az anyagból kiderül továbbá, hogy Szijjártó Péter stábjának sikerült magára haragítania a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságossághoz (PiS) közeli médiamágnást, Tomasz Sakiewiczet is. A magyar nagykövetség munkatársainak a 2021-es karpaczi Nemzetközi Gazdasági Fórumon interjút kellett szervezniük Szijjártónak a PiS-közeli médiamágnás sajtója számára. Sakiewiczet a magyar külügy belső ügyeit ismerő forrás úgy jellemezte, hogy ő „a PiS és Kaczyński Simicskája”, aki még az ellenzéki időkben segített megteremteni a párt médiahátterét.
Sakiewicz a Gazeta Polska nevű újság tulajdonosa és főszerkesztője, sőt, a magyar polgári körökhöz hasonlóan Gazeta Polska-klubokat is létrehozott. Éppen ezek a klubok voltak azok, amelyek korábban különvonatokat szerveztek Budapestre, hogy híveik lengyel zászlókkal felvonulhassanak a békemeneten és a magyar nemzeti ünnepek alkalmából tartott fideszes rendezvényeken.
Amikor Sakiewicz a 2021-es fórumon meglátta Szijjártót, oda akart menni, hogy köszönjön a külgazdasági és külügyminiszternek, a magyar küldöttség tagjai azonban nem ismerték fel a médiamágnást, egyikük tagja pedig úgy próbálta távol tartani , hogy majdnem fellökte. Az eset részleteit ismerő egyik forrás szerint Szijjártó stábjának egyik tagja meg is üzente a varsói nagykövetség munkatársainak, hogy „azt a dagadt idiótát” tartsák távol a minisztertől. – Tomasz Sakiewicz nyilván nagyon felháborodott, és utána szegény Kovács Orsinak (a varsói magyar nagykövetnek) kellett rohangálnia köröket, hogy személyesen bocsánatot kérjen, kiengesztelje, és mindenféle ajándékokat küldözgetett neki – mesélte a Direkt36 forrása.
A megromlott kapcsolatokat jól jellemzi az a 2022 tavaszi eset is, amikor is egy ürülékkel teli doboz érkezett a varsói magyar nagykövetségre. Az egyik forrás szerint ezenkívül tömegével jelentek meg a gyalázkodó kommentek a varsói magyar nagykövetség Facebook-oldalán, sőt, halálos fenyegetéseket is kaptak, amelyekről a követség értesítette a biztonsági részleget, az pedig a lengyel rendőrséget.
„Kitapossuk a beleteket, ti oroszbérencek!”
– a forrás szerint ilyen és ehhez hasonló üzenetek érkeztek tömegével 2022 tavaszán, a fenyegetések miatt pedig diplomaták is tettek feljelentést ismeretlen tettes ellen.
A portál megkeresésére a lengyel rendőrség két másik ügyben indított nyomozásról számolt be. 2022. március 30-án vörös festékkel öntötték le az Orbán-kormány oroszbarát politikája ellen tüntetők a nagykövetséget, május 25-én pedig tüntetők a nagykövetség rácsaira pedig tiltakozó molinókat (ezeken Orbán és Putyin olajjal koccintott) aggattak – itt betörés miatt indult nyomozás, ám a rendőrség mindkét ügyet hamar lezárta, és nem találta meg az elkövetőket. Egy novemberi tüntetés során egy Vlagyimir Putyin fenekéből kilógó Orbán Viktor-figura bukkant fel, amelyet a tiltakozó lengyel aktivisták megpróbáltak kirángatni onnan, míg egy korábbi alkalommal gyerekcipőket – utalva a megölt ukrán gyerekekre – raktak a varsói magyar nagykövetség elé a tüntetők.
Nemcsak a varsói nagykövetségnél, hanem a krakkói főkonzulátusnál is voltak tiltakozások, sőt, az egyik krakkói demonstráció lengyel főszervezője az egyik magyar konzul korábbi osztálytársa volt. A tiltakozás nem csak a magyar diplomáciára terjedt ki. Egyes lengyelországi utazási irodák törölték a magyarországi útjaikat, egyes lengyel cégek és üzletek pedig az orosz és belarusz termékek mellett a magyar termékekre is – például magyar borokra – bojkottot hirdettek.
A magyar–lengyel kulturális életben dolgozó egyik forrás szerint Kovács Orsolya varsói nagykövet édesapja, a tekintélyes Lengyelország-szakértő Kovács István attól tartott, hogy ki fogják fütyülni, ezért lemondta a részvételét a 2022 nyári krakkói Lengyel Irodalom Fordítóinak Kongresszusán.
A romló kapcsolatok fejezeteként megemlítik azt is, amikor a PiS vezető politikusaival jó kapcsolatot fenntartó Artur Balazs, Magyarország szczecini tiszteletbeli konzulja, egykori lengyel mezőgazdasági miniszter lemondott megbízatásáról.
„Attól tartok, hogy Orbán Viktor – azzal, hogy fenntartja a viszonyát Vlagyimir Putyinnal – a történelem legrosszabb magyar–lengyel és magyar–EU-viszonyát teremti meg” – magyarázta döntését a Válasz Online-nak.
A kapcsolatok állítólag olyannyira megromlottak, hogy Kovács Orsolya előtt bezárultak az ajtók, már el sem jutahat lengyel kormányzati körökig, magánbeszélgetésekben pedig több alkalommal arról beszélt, hogy haza akar jönni Magyarországra.
Ezt a források szerint azzal magyarázta, hogy emberileg nehezen viseli a magyar–lengyel viszony megromlását, és hogy egyre kevésbé tudja adni az arcát az Orbán-kormány Ukrajna-politikájához. Sem Kovács, sem a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem reagált a portál kérdéseire.
Nem tett jót a kapcsolatoknak az sem, hogy egy új nagykövetet, Sebastian Kęcieket küldtek Budapestre. Bár őt a Népszava információi szerint kifejezetten azért küldtek Budapestre, hogy javítson a lengyel–magyar kapcsolatokon, a Magyar Honvédség új parancsnoka, Böröndi Gábor kiszólása miatt konfliktus várta Budapesten.
Bocsánatkérést várnak a lengyelek az új magyar vezérkari főnök sértése után, de aligha fogják megkapni